2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Ráharaptak a németek a „Vagdalthúsra”, a meglepetés erejével aratott sikert a szicíliai partraszállás

2021. július 10. 08:43 MTI

78 éve, 1943. július 10-én szálltak partra Szicília szigetén az angol és amerikai csapatok, megtéve az első lépést az Európa felszabadításához vezető úton. A Husky fedőnévre keresztelt hadművelet a jó előkészítésnek és a brit titkosszolgálat akciójának eredményeképpen teljes sikerrel járt, a stratégiai fontosságú szigeten a harcok csak 38 napig tartottak.

Partraszállók Szicíliában
Partraszállók Szicíliában – egy csellel elhitették a német vezetéssel, hogy Szardiniára összpontosítják az erőiket

A szicíliai partraszállásról 1943 januárjában, a casablancai konferencián döntött Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök.

A tanácskozáson a szovjet vezető, Joszif Sztálin az éppen ekkor zajló sztálingrádi csata miatt nem volt jelen, de üzeneteiben az 1943 tavaszára ígért, a Szovjetuniót tehermentesítő második front megnyitását sürgette. Churchill és Roosevelt azonban úgy határozott, hogy a front megnyitását tovább halasztják, a brit-amerikai erőket pedig a mediterrán hadszíntéren összpontosítják.

Az észak-afrikai német expedíciós erő, a Rommel vezette Afrikakorps 1943. tavaszi felmorzsolása után az angolszász szövetségesek következő célpontja Szicília lett.

A stratégiai jelentőségű sziget elfoglalásától azt remélték, hogy ráveszi Olaszországot a háborúból való kilépésre, a németek számára állandó fenyegetést jelent majd a szövetséges partraszállás „Európa lágy altestében”, emellett lehetővé válik a szövetséges hajók számára a Földközi-tenger medencéjének szabad használata.

A Husky-hadművelet főparancsnoka az amerikai Dwight D. Eisenhower, első helyettese a brit Sir Harold Alexander lett, az amerikai 7. hadsereget George S. Patton, a brit 8. hadsereget Sir Bernard Montgomery vezényelte.

Az előkészületek során a csapatösszevonások mellett elterelő hadműveletekre is sor került, a leghatékonyabbnak a Vagdalthús fedőnevű akció bizonyult.

Az MI5 egy brit tiszti egyenruhába öltöztetett holttestet dobott a tengerbe a spanyol partok közelében, az igazolványok mellett „szupertitkos”, természetesen hamis dokumentumokkal, amelyek azt sugallták, hogy az invázióra Szardínián és Görögországban kerül sor.

A hulla aktatáskáját a spanyol hatóságok eljuttatták Berlinbe, ahol az iratokat hitelesnek minősítették, ezért Hitler páncélos egységeket csoportosított át Szicíliáról Görögországba. A szigetet az invázió pillanatában a demoralizált és leromlott felszerelésű 200 ezer olasz katona mellett két német páncélos hadosztály védte, mintegy 70 ezer fővel.

A haditerv szerint a két (brit és amerikai) részre osztott inváziós erők a sziget déli csücskének keleti, illetve nyugati részén szálltak volna partra, s innen foglalták volna el a stratégiai kikötőket. A 160 ezer embert és 600 tankot szállító konvojt Málta szigete körül összpontosították, majd a július 9-ről 10-re virradó éjszaka elindultak Szicília felé.

A hadművelet egy nagy vihar miatt nem óramű pontossággal zajlott, de felkészületlenül érte a védőket, akik ilyen időjárási viszonyok között nem számítottak támadásra. Az első, Siracusa közelében kijelölt hídfőt ejtőernyősöknek kellett volna elfoglalniuk, de az akció zűrzavarba fulladt, sok gép még a célig sem ért el, a ledobott csapatok pedig nagy területen szóródtak szét.

A tengerről történő partra szállás viszont teljes sikerrel járt: a brit egységek a terv szerint tudták kirakni a tankokat és a tüzérséget, az amerikaiak pedig Tigris páncélosokkal kerültek szembe, de a hajóágyúk tüze meghátrálásra késztette a német tankokat.

A nap végére elfoglalták Siracusa városát, és a következő napon megkezdődtek a szárazföldi harcok. Az észak felé előrenyomuló brit és az északnyugati parton előretörő amerikai csapatok csak helyenként ütköztek komoly ellenállásba, mert az inváziót megelőző hetek sorozatos bombázásai meggyengítették a tengelyhatalmak védvonalait.

Palermo július 25-én esett el, ugyanazon a napon, amelyen megbukott az olasz fasiszta diktátor, Mussolini. Szicília szigete alig 38 nap alatt került teljesen a szövetségesek kezére.

Utoljára, augusztus 17-én az olasz szárazfölddel szemben fekvő, stratégiai jelentőségű Messina kikötője esett el, a városba ötven perc különbséggel vonultak be a két irányból érkező angol és amerikai csapatok, az olasz csizmára mintegy százezer német és olasz katonának sikerült átvergődnie.

A hadjárat során a szövetségesek 25 ezer embert vesztettek, ebből mintegy ötezer volt a halott, német és olasz részről 164 ezer volt az elesettek és hadifoglyok száma. A Husky volt a háború addigi legnagyobb kombinált, vízi és szárazföldi erők koordinációját igénylő hadművelete, melynek során a szövetségesek először foglaltak el területet egy tengelyhatalomtól.

Ez teremtette meg a lehetőséget az olaszországi hadjárathoz, egyben az arányaiban jóval nagyobb, 1944. júniusi normandiai partraszállás főpróbája lett.

A Husky-hadművelet a keleti frontra is döntő hatást gyakorolt: a partraszállás hírére rendelte el Hitler a szovjet fronton indított utolsó nagy támadás, a Kurszk közelében zajló Citadella-hadművelet leállítását, hogy komoly páncélos erőket juttathasson el Olaszországba.

Érdekesség, hogy a partraszállás előkészítésébe az amerikai hírszerzés a maffiát is bevonta (persze nem hivatalosan), szicíliai menekültek elbeszélése alapján térképezték fel a terepet, és a hadművelet közepette is igénybe vették a helyi viszonyokat tökéletesen ismerő maffiózók segítségét.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Brit csapatok a törmelékeken keresztül verekszik magukat előre Catania városában (1943. augusztus 5.)Brit páncélosok Catania közelében (1943. augusztusa)A partraszállás napja, 1943. július 10.
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár