Ősi halottimaszk-maradványokra bukkantak Szibériában
2015. október 21. 16:40
Kutatók egy csoportja egy, a halotti maszkjairól ismert tastiki kultúrához köthető, mintegy harminc emberi maradványt rejtő kriptát tárt fel Szibériában. A gipszből készült halotti maszkok révén megtudhatjuk, hogy legalább megközelítőleg hogy nézhettek ki az ebben az időszakban a Jenyiszej folyó mentén élt emberek.
Korábban
A kripta a kultúra alkonyának időszakára, az i. sz. 5. századra datálható. Bár a korábbi időszakokban a holttesteket egyszerűen elföldelték, a Sesztakovo-3 névre keresztelt temetkezési helyen talált tetemeket elégették. A megmaradt csontokat és a hamvakat egy bőrből vagy szövetből készült bábuban helyezték el, amelyre egy – feltehetően az elhunyt arcát ábrázoló – maszkot is adtak. A kutatók más kriptákban miniatűr kard-, nyíl- és tegezmásolatokat is találtak.
Mint az ásatásokat vezető Dr. Pavel German elmondta, a lelőhelyen emellett kerámiaedényeket, bronzcsatokat és hámdarabokat is találtak. Bár a maszkoknak csak töredékeire bukkantak rá, a kutató reméli, legalább néhányat helyre tudnak majd közülük állítani. „Az ilyen gipszmaszkok száraz környezetben, homokos talajon, például Hakaszföldön kiválóan konzerválódnak. Itt, a Kemerovói területen, amellett, hogy mindenhol fagyöreket találunk, a talaj is nedvesebb. Ez nem segíti a konzerválódást. Sok töredéket találtunk, és reméljük, helyre tudjuk őket állítani. Van például egy elég nagy töredékünk – az egyik maszk fele” – magyarázta a professzor.
German úgy véli, csapatával akár húsz értékes halotti maszkot is találhatott. „A kripta hatalmas volt, és két régészeti szezont is eltöltöttünk a feltárásával” – fejtette ki a kutató. A temetkezési hely területe mintegy 40 négyzetméter. „Az előzetes becslések alapján harminc embert temettek itt el. Így elképzelhető, hogy még több maszk lehet a sírban."
A kutatók emellett maszk nélkül eltemetett, a kriptán kívül elhantolt gyerekek maradványait is megtalálták. „A gyerekek többségét – legalábbis ötéves korukig – nem hamvasztották el, és nem feltétlenül a kriptán belül temették el őket. Számos gyermektemetkezést találtunk a kripta fala mellett” - mondta el German.
A kutató beavatta a közönséget a kripta megépítésének titkaiba: „Elsőként egy gödröt ástak a földben, egy kőfalat emeltek köré, elkészítették a padlózatot, majd fahasábokkal befedték az építményt. A kripta ezután fokozatosan megtelt bábukkal, valamint bennük a halottak maradványaival.” A szakértő hozzátette, hogy a helyszínen különböző szertartásokat, temetési ünnepeket is tartottak. Egyelőre nem lehet megmondani, hogy a kriptát milyen hosszú ideig hasznáklták: akár egy-két éven át is megtölthették halottakkal, de az sem kizárt, hogy mindenkit egyszerre temettek el. Mindenesetre tény, hogy miután a kripta megtelt, felgyújtották. A faszerkezet összeomlott, és eltakarta a sírokat.
German úgy véli, a kriptát még a felhgyújtása előtt kriabolták, mivel semmilyen figyelemre méltó, az átlagostól eltérő tárgyat nem találtak, pedig egy ekkora sírhely esetében ez logikus lenne. Úgy véli, elképzelhető, hogy a a kripta kincseit valamilyen rituálé – például egyfajta beavatási szertartás – keretében rabolhatték el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Akire a bakó negyedszer is lesújtott
- A Habsburg, aki elvesztette Bécset
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap
- A Borisz Godunovot állítja színpadra a Magyar Állami Operaház tegnap
- Országszerte számos programmal készül régizenei évadában a Haydneum tegnap
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek tegnap
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László tegnap
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával tegnap
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 2024.04.17.