Óriási propagandaértékkel bírt, hogy a Szovjetunió lőtte fel az első műholdat
2021. október 4. 07:32 MTI, Múlt-kor
64 évvel ezelőtt, 1957. október 4-én lőtték fel az első műholdat az egykori Szovjetunióban. A mindössze 83,6 kilogrammos, 58 centiméter átmérőjű műszer fellövése jelentette a szovjet űrkorszak kezdetét. Ezt annak idején a nyugati szakemberek is elismerték.
Korábban
Világtörténelmi jelentőségű esemény
Az American Aviaton repülési magazin 1957-ben így lelkesedett: „A szovjet műhold fellövése nemcsak hatalmas tudományos eredmény volt, hanem az egész világtörténelem egyik legnagyobb eseménye”.
1957. október 4-én a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból, moszkvai idő szerint 22 óra 28 perckor indították útjára az oroszul szputnyiknak nevezett eszközt, amely 1440 fordulatot tett meg a Föld körül és 1958 január 4-én, 92 napi működés után elégett az atmoszférában.
Az amerikaiak is figyelték
Mint az a CIA 2017-ben megnyitott aktáiból kiderült, az amerikai titkosszolgálat is jó előre tudott a szovjet Szputnyik műhold ezelőtti fellövéséről. Ugyan az amerikai közvéleményt meglepte, ám Dwight D. Eisenhower amerikai elnök sokat tudott a világ első műholdja, a Szputnyik terveiről.
A dokumentumokból kiderült, hogy az amerikai titkosszolgálat, a katonai vezetés és a kormány nemcsak az űreszköz terveiről tudott, de arról is, hogy 1957 végén akarják pályára állítani. A Szputnyik fellövése volt az űrkorszak nyitánya, egyben a Kreml nagy hidegháborús fegyverténye, az amerikai vezetést azonban nem lepte meg.
A rakétaindítás előtt a CIA két értékelést is kiadott, a korábbi 1958-ra tette az első műholdat, a második, 1957 márciusában kibocsátott becslés már lehetségesnek tartotta, hogy még abban az évben fellövik a rakétát. Allen Dulles, a CIA korabeli igazgatója már a két jelentés előtt írt egy levelet a védelmi minisztériumnak, melyben az amerikai műholdfejlesztést sürgette. „Tudományos közösségünk és az egész nemzet mérhetetlen tiszteletét vívnánk ki, ha a mi országunk küldhetné az űrbe az első műholdat” – írta levelében.
Az első élőlény az űrben
Az október 4-i fellövés után egy hónappal már Lajka kutyával a fedélzetén indult az űrbe a szovjet Szputnyik–2 műhold.
Lajka, a kutya
A híres eb azonban – mint azt a kísérletben közreműködő tudós 2002-ben elárulta – néhány órával a fellövés után a túlmelegedett kabinban elpusztult.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
- Csaláshoz folyamodott a görög maratonista az első újkori olimpián
- Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát
- A főváros egyik első gőzfürdője állt a Komjádi Sportuszoda helyén
- Többször alakította önmagát a filmvásznon Papp Laci
- A spanyol klub, amiben Puskás főnixszé válhatott
- Már gyerekkorában autóversenyző akart lenni a Forma-1 legendája
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap