Nikola Tesla hat fantasztikus találmánya, amely sohasem készült el
2017. november 7. 14:23
URL: https://mult-kor.hu/nikola-tesla-hat-fantasztikus-talalmanya-amely-sohasem-keszult-el-20171107
A 20. század egyik legnagyobb tudósaként számon tartott Nikola Tesla mérhetetlen érdemeket szerzett olyan, mind a mai napig alkalmazott eszközök kifejlesztésében mint a rádió vagy éppen a váltóáram. Karrierje emellett bővelkedik olyan fantasztikus találmányokban (pontosabban inkább tervekben) is, amelyek még ma is inkább a sci-fi kategóriába sorolhatnánk.
Az eltitkolt földrengés
1893-ban Tesla szabadalmaztatott egy gőzmeghajtású rezgésgerjesztő gépet, amelynek célja az volt, hogy egy folyamatos fel-le mozgással állítson elő elektromosságot. Évtizedekkel később, 1935-ben az akkor éppen 79. születésnapját ünneplő feltaláló egy fantasztikus történetet osztott meg a nyilvánossággal. Elmondása szerint az általa fejlesztett oszcillátor egy korai típusa nem várt hatást váltott kit. A gép vibrálása egy tesztelés során egy valóságos földrengést váltott ki. A New York-i laboratóriumban „hirtelen elkezdtek össze-vissza repkedni a nehéz berendezések.”
Az épület leomlását Tesla azzal akadályozta meg, hogy gyorsan kalapácsot ragadott és szétverte a földrengéskeltő szerkezetet. Ezt követően pedig utasította asszisztenseit, hogy titkolják el az eset pontos körülményeit a kiérkező hatóságok elől és mondják azt, hogy csak egy egyszerű földrengés volt.
A gondolatkamera
Tesla úgy vélte, hogy a különböző, gondolatainkban megjelenő képek, amelyeket akkor látunk, ha behunyjuk a szemünket, nyomot hagynak a retinán is. Elképzelése szerint így lehetséges lenne egy mesterséges retina elkészítése, amelynek lefényképezése révén kivetíthetővé válhatnának az emberek gondolatai. „Így az elménk tényleg olyan lehetne mint egy nyitott könyv” – fogalmazott a híres tudós.
Áram a levegőben
1901-ben Tesla 150 ezer dollár támogatást szerzett a korszak dúsgazdag befektetési bankárától, J. P. Morgantól. A pénzből Tesla egy 56 méter magas, gomba alakú tornyot épített Long Island északi partjainál, amely a tervek szerint az Atlanti-óceán teljes egészére képes lett volna üzeneteket és képeket továbbítani, valamint telefonkapcsolatot létesíteni az éppen úton lévő hajókkal a Földet használva –mint vezetőt – a továbbítani kívánt jelek számára.
Az Wardenclyffe Torony építése közben Tesla fejében azonban egy még ambíciózusabb gondolat született meg. A feltaláló meg volt róla győződve, hogy lehetséges az elektromos áram és így az energia továbbítása a puszta levegőben, mindenféle vezeték nélkül. A tornyot ezért arra akarta használni, hogy azzal több millió volt elektromosságot továbbítson New York felé, biztosítva ezzel az egész város áramellátását.
A terv megvalósításához – és az azzal járó többletköltségekhez – azonban a projektet finanszírozó Morgan már nem járult hozzá. (Egyesek szerint azért vonta meg a támogatását, mert attól félt, hogy Tesla találmánya tönkreteheti a többi energiaipari vállalkozását.) A tudós így 1906-ban még a torony befejezése és működésbe hozatala előtt kénytelen volt felhagyni a projekttel. A Wardenclyffe Tornyot végül 1917-ben bontották le.
Mesterséges cunami
1907-ben a New York World című napilap számolt be Tesla legújabb fantasztikus tervéről. A feltaláló elképzelése szerint egy vezeték nélküli távíró révén lehetővé válna nagy erejű robbanószer működésbe hozása a tenger alatt is. Egy ilyen robbantás pedig képes lenne egy cunamit kiváltani, amelynek hadászati alkalmazása lényegében hasztalanná tehetné a tengeri flottákat.
A pusztító fegyver mögött álló motiváció azonban nemes volt. Tesla úgy gondolta, hogy egy ilyen eszköz alkalmazásától való általános félelem hosszú távon hozzájárulna a világbéke eléréséhez és megőrzéséhez.
New York-London három óra alatt
Teslát már egészen fiatal kora óta foglalkoztatta a repülés gondolata. A Wardenclyffe Torony projektjének bukását követően ezért egy olyan léghajó terveivel kezdett foglalkozni, amely mintegy 13 km magasságban haladna és elektromos árammal működne. A Reconstruction magazinban 1919-ben megjelent cikkben úgy fogalmazott, hogy egy ilyen jármű képes lenne átlépni a hangsebességet is, így a New York és London közti utazási idő alig 3 órára rövidülhetne.
A koncepció szerint a léghajókat földi erőművek táplálták volna a már korábban is vizionált vezeték nélküli módszerrel. Így azok lényegében megállás nélkül, végtelen energiával üzemelhettek volna, minthogy az erőművek olyan infrastruktúrát biztosítottak volna a léghajóknak, mint a sínek és vezetéket a vonatoknak.
A békét hozó halálsugár
Hasonlóan a metserséges cunami gondolatához, ugyancsak a világbéke biztosítása céljából tervezte meg Tesla hírhedt halálsugarát. A fegyver tervei szerint úgy működött volna, hogy egy vákumkamrában higanyrészecskéket a hangsebesség 48-szorosára gyorsított volna, majd azokat egy sugár formájában kilőtte volna. Egy ilyen sugárnyaláb Tesla szerint olyan hatalmas energiával bír, hogy képes akár „10 ezer ellenséges repülőgépet is elpusztítani 400 km távolságból.
A halálsugár nevet a sajtó aggatta rá a találmányra, Tesla maga „békesugárként” hivatkozott rá, amely szerinte úgy szolgálna „mint egy láthatatlan kínai nagy fal, csak egymilliószor áthatolhatatlanabb lenne.” A részecskefegyver terveit számos kormánynak felajánlotta, köztük az Egyesült Államoknak is, de végül csak a Szovjetunió mutatott komoly érdeklődést és 25 ezer dollárt fizetett Teslának a fegyver specifikációiért. Nincs azonban adat arról, hogy valaha is készült volna fegyver a tudós tervei alapján.