Nem elég magyarnak lenni: Hollywood megalapítója, Zukor Adolf

A közönség sohasem téved

Húszéves sem volt, amikor 1893-ban először került közelebbi kapcsolatba a mozgóképpel, ami azonnal felkeltette a figyelmét. Ha nem is elsősorban művészeti-esztétikai értelemben, mint inkább gazdasági szempontból. A mozgóképjeleneteket kezdetben színházi előadások szünetében vetítették, majd a növekvő érdeklődés következtében 1905-ben megalakultak a nickelodeonok, vagyis – szó szerinti fordításban – az ötcentes színházak.

Az úgynevezett Penny arcade-okba, kis kukucskáló dobozokba a kíváncsi néző pénzérmét dobált, majd belenézett, és 3–10 perces, egy-két tekercses mozgó, néma, többnyire szórakoztató jelenetek szemtanúja lehetett. A nickelodeonokban, valamint azok továbbfejlesztésében rejlő lehetőséget Zukor gyorsan megragadta, a szintén közép-európai származású, később neves filmmogullá váló Marcus Loewvel társulva 1912-ban megalapította a Famous Players in Famous Plays Companyt.

Erre az időszakra így emlékezett vissza egy interjúban: „Ha sikert akarsz elérni, csak meg kell értened, mi történik az országban. 1900–1910 között 9-10 millió bevándorló érkezett Amerikába. A nickelodeonok újak voltak, olcsók, némák, és épp ezért az angolul nem tudó tömegek is élvezhették őket.”

Mivel akkoriban, a mozi ébredésének hajnalán a nickelodeonok irányítását a többek között a Thomas Alva Edison nevével fémjelzett tröszt, a Motion Pictures Patents Company végezte, így az olyan független filmesnek, mint Zukor nagy dobásra volt szüksége ahhoz, hogy filmbizniszét eredményesen elindíthassa, megalapozza és fellendítse.

Megvásárolta Franciaországban az akkor 68 éves, ünnepelt színésznő, Sarah Bernhardt főszereplésével játszott, Erzsébet királynő (Les Amours de la reine Élisabeth) című, 1912-ben bemutatott dráma vetítési jogait. Minden üzleti tanács és figyelmeztetés ellenére az amerikai forgalmazási jogokért cserébe negyvenezer dollárt fektetett be a filmbe.

Bár Franciaországban az Émile Moreau-mű nem aratott sikert, a Zukor-gépezet gondozásában készült 44 perces adaptáció hatalmas sikernek bizonyult az egyre több bevándorló lakta, kulturálisan sokszínű New Yorkban. Az első egész estés produkcióval a közönség elismerésén túl – akik, mint tudjuk, sohasem tévednek – Zukor kivívta magának az impresszáriók tiszteletét is. A borsos árú befektetés pedig 200 ezer dollárnál is többet hozott a számára. Az egész országban turnéztatták a tekercseket. Ekkortájt fogalmazódott meg benne híres mottója is: „Nézz egy kicsit előre, és kockáztass sokat!”

Ahogyan a neve is sugallja, a Famous Plays alapelve az volt, hogy a Broadwayen sikerrel játszott színházi darabok, ismert regények filmes adaptációját elkészítsék olyan, már jól bevált színészek játékával, akiket a közönség szeretett.

„Zukor tanította meg a világot arra, hogyan lehet a mozgóképeket népszerűvé és jövedelmezővé tenni. Ugyancsak ő fektette le a hollywoodi stúdiórendszer alapjait” – írta Douglas Gomery a „hollywoodi bibliaként” emlegetett The Hollywood Studio System: A History című könyvében.

1. Zemplén vármegyéből Amerikába
2. A közönség sohasem téved
3. Raktárból birodalom
4. Tehetség is kell hozzá

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült