Nem betegségek, hanem balesetek végezhettek a Franklin-expedíció tagjaival
2016. szeptember 28. 08:21
Korábban
Vadászbalesetek?
A 170 évvel ezelőtti expedíció még számtalan titkot őriz, és elég sok a bizonytalanság. Például nem tudjuk, hogy pontosan miért is kellett elhagyniuk a hajókat 1848-ban, magyarázta Keith Millar, a legújabb kutatást vezető skót tudós. „Azt tudjuk, hogy mind egy szálig elhunytak, azonban első kézből nincsenek információink az 1848 tavaszát követő kritikus időszakról” – tette hozzá. A hivatalos hajónaplók mellett a hajóorvos által vezetett, 1845 és 1848 közötti feljegyzések is eltűntek, így a kutatócsapat tagjai kilenc másik, a Royal Navy kötelékébe tartozó, az elveszett felfedezők nyomába eredő, és ugyanolyan felszereltséggel ellátott hadihajó dokumentumait vizsgálta át a londoni levéltárakban.
A feljegyzésekben közel 1500 különböző egészségügyi problémát találtak, ám alaposan megvizsgálva ezeket a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy valóban sok tengerész szenvedett ólommérgezésben, valamint a C-vitaminhiány okozta skorbutban, azonban nem olyan mértékben, hogy veszélyeztethetné az éppen aktuális expedíciót. Millar szerint ha (külön kiemeli, hogy ha) a Franklin-misszió feltételei csak kicsit is hasonlítottak a többi megvizsgált hadihajó állapotaihoz, akkor ezek a betegségek önmagukban nem kényszeríthették térdre az expedíciót. „Nehéz lenne egy olyan egészségügyi helyzetet elképzelni, amely azt sugallja, hogy bölcsebb elhagyni a hajót” – tette hozzá.
Robert Park, a Waterlooi Egyetem kutatója, aki részt vett az Erebus 2014-es felfedezésében, egyetért a skót szakértők kutatási módszerével, azonban a megállapításokkal már nem. „Úgy vélem, hogy nem véletlenül hagyták ott a hajóikat, ennek okát mi még nem tudhatjuk, azonban a felvázolt, balesetes felvetésnek számomra nincs túlságosan sok értelme” – így Park. Szerinte az, hogy a három év során 24 ember (köztük 15 tiszt) hunyt el az expedíció kezdete óta a korabeli, sarkvidéki expedíciók halálozási rátájának megfelelő. „Nem tudok elképzelni olyan katasztrofális balesetet, amelyben ennyi tiszt elhunyt, ez csakis a betegségek rovására írható” – magyarázta. Reményét fejezte ki, hogy a most felfedezett HMS Terroron találnak majd egészségügyi feljegyzéseket, így közelebb kerülhetnek a több mint másfél évszázados rejtély megoldásához.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő 2024.03.27.
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen 2024.03.27.
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül 2024.03.27.