Négyezer éve óvja gyermekét a földrengéstől a kínai anya
2015. augusztus 12. 12:49
Egy kínai édesanya négyezer év óta öleli gyermekét, akit egy katasztrofális földrengéstől akart megóvni. A régészek egy borzasztó, bronzkori katasztrófa helyszínét fedezték fel Kína Csinghaj nevű provinciájában. A természeti csapást a kutatók a legismertebb vulkánkitöréshez, a mintegy kétezer évvel ezelőtt lezajló pompejii szerencsétlenséghez hasonlítják, a helyszínt pedig „Kína Pompejije” néven vonult be a köztudatba. A most közzétett fotók arról árulkodnak, hogy az ősi kínaiak miként próbálták meg túlélni a katasztrófát. A legtöbbjük egymásba kapaszkodott.
Korábban
A vizsgálatok szerint mintegy négyezer évvel ezelőtt, a bronzkorban a kínai várost egy földrengés rázta meg, majd ezt követően a Sárga-folyó lépett ki a medréből és elpusztította a települést. A megkövesedett maradványok között megtaláltak egy (valószínűleg fiú) gyermeket és az édesanyját, amint egymást ölelik, a térdeplő anya fiát próbálja megóvni a pusztító természeti csapás erejétől.
A többi szomorú, ám igen jó állapotban megmaradó régészeti lelet arról árulkodik, hogy az ősi kínaiak miként (sokan összebújva) próbálták túlélni a katasztrófát. Lacsia jelenleg a legnagyobb ásatási helyszín Kínában, első nyomait még a 2000-es évek elején fedezték fel a kutatók, jelenleg 3700 négyzetmétert tártak fel belőle. A szakértők még nem sokat tudnak a katasztrófa méretéről, de sokuk szerint a pusztítást a pompejii vulkánkitöréshez lehet hasonlítani, továbbá a megmaradt maradványok állapota is az itáliai város elhunytjaihoz hasonlítható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap