Ne csak őrizd, gyűlöld is! – titkos kommunista kényszermunkatábor Recsken
2020. szeptember 4. 09:05 Bank Barbara
Recsk község hosszú időn keresztül leginkább az ércbányájáról volt híres, de ezen túl kevesen tudtak többet a Mátra szívében fekvő faluról. Hetven évvel ezelőtt, 1950. július 19-én még az Államvédelmi Hatóság vezetői sem feltétlenül gondolhatták, hogy a település neve egyszer majd az általuk képviselt rendszer, a kommunista diktatúra embertelenségének jelképe lesz.
A recski tábor őrszemélyzete legendás volt brutalitásáról, olykor azzal szórakoztak, hogy ki tud egy legyengült internáltat gyorsabban leütni
Korábban
Azon a napon ugyanis, szigorú titoktartás mellett, a hajnali órákban furcsa csoport jelent meg a falu feletti Csákánykőtől nem messze fekvő birkalegelőn, amely korábban a Barkóczy család tulajdona volt. A harmincöt internáltat hét államvédelmis őr terelte.
A helyszínen ekkor a birkahodályon és egy kőépületen kívül még semmi más nem volt. Őszre már több mint félezer fogvatartott dolgozott azon, hogy magukat szögesdróttal körbekerítve felépítsék az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) felügyelete alatt álló kényszermunkatábort.
Kilós rózsa az elvtársaknak
A szovjet mintára létrehozott láger teljes titokban működött. Az itt raboskodó internáltak „természetesen” nem írhattak és nem is kaphattak levelet, csomagot, családtagjaikkal nemhogy nem találkozhattak (még az egyébként korábban szokásos havi beszélőkön sem), de azok nem is tudhatták, hogy hova vitték a szeretteiket, élnek-e még egyáltalán.
Sőt, az államvédelmi bürokrácia még a megrendelt építőanyagot is fedőnévre szóló számlával egyenlítette ki. A tábor létszámra 1951 tavaszára érte el befogadóképessége határát, ekkorra már körülbelül 1250-1300 rab dolgozott a barakktábor további bővítésén és a kőbányában.
Végül a nyolc internáltbarakkon kívül megépült az úgynevezett kórházbarakk (amely valódi kórháznak aligha volt nevezhető), a fürdőhelyiség, a fogda, illetve az úgynevezett „bulibarakk” (ahol a kiemelt internáltak kaptak elhelyezést, mint az orvosok, az internált felügyelők).
Öt tavat is kiástak: az őrség cinizmusának megfelelően ez volt a rabok vasárnapi „pihenője”. Valójában az egyik az államvédelmi őrök úszómedencéje lett, a többi főként vízgyűjtőként szolgált. Megépültek a műhelyek, az őrség lakórésze, az állattartáshoz szükséges épületek és még egy üvegházat is felhúztak rózsatermesztésre.
A táborba fellátogató magyar és szovjet tisztek innen szerezték be a virágokat kedveseiknek, szeretőiknek. Az értékes növényeket nem szálanként számolták, hanem egyszerűen kilóra mérték nekik. A kőbánya területén átadták az új csillepályát is, amely „forradalmi” újítás volt, hiszen gyorsabban szállította a köveket a hegyről, mint ahogy a csilléket korábban saját erejükből húzták-vonták az internáltak.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2020. őszi számában olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
- 10 tény a berlini falról
- Horoszkópja miatt félt a nősüléstől a babonás Rudolf király 16:19
- Végigkísérték a Városliget történetét a gondosan kivitelezett faátültetések 15:52
- A „zöld kalapos férfit” kellett keresniük az amerikai kongresszus tagjainak, ha inni akartak a szesztilalom idején 15:29
- Székvita, egy halálosan hosszú beszéd és a vasárnap kérdése: az amerikai elnöki beiktatások hagyományai 14:39
- Kannibalizmusukért bosszúból lemészárolt azték nők és gyermekek csontjaira bukkantak Mexikóban 13:55
- 10 tény a kártyázás múltjáról 13:27
- A világ legdrágább festményének egykorú másolatát találta meg a rendőrség Olaszországban 12:52
- Utolsó, saját halálközeli élményéről szóló filmjét már nem tudta leforgatni Federico Fellini 11:54
