Nagyvárad kincseinek megőrzésén dolgoznak az OSZK munkatársai

A Szent Jobbról készült 18. századi metszet (illusztráció)

Az együttműködési megállapodást a felújított püspöki palota Schlauch-emléktermében írták alá a sajtó jelenlétében. Böcskei László püspök húsvét hetére emlékeztetve elmondta: a húsvét a megújulásról szól, ahogy a püspöki palotában is a megújulás jegyében történik minden.

A váradi püspökség nem csak emlékezik értékeire, jeles személyiségeire, de megpróbálja megragadni és átadni ezek üzenetét is, továbbvinni mindazt, amit örökségként átvett – mondta.

Rózsa Dávid főigazgató a megőrzés és továbbörökítés gondolatát folytatva kiemelte, hogy ez a küldetés köti össze Magyarország nemzeti könyvtárát és a nagyváradi püspökséget.

Hangsúlyozta: az OSZK az összmagyarság nemzeti könyvtára, magától értetődő, hogy munkatársaik a nagyváradi püspökségi iratokat is kiemelt figyelemben részesítik. Az együttműködési megállapodás egyik pontja ezeknek a megőrzésére és digitális formátumban történő terjesztésére vonatkozik, a Nagyváradon megjelent dokumentumok, újságok, könyvek digitalizálását célozza.

Kitért arra, hogy az OSZK szakemberei Schlauch Lőrinc (1824-1902) egykori váradi püspök születésének 200. évfordulója kapcsán digitalizálták és elérhetővé tették a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) felületén a tudós egyházfő több mint 40 kötetet kitevő életművét. Bunyitay Vince (1837-1915) katolikus pap, egyháztörténész váradi püspökség történetét összefogó többkötetes főműve is elérhető a MEK-en, és más iratok digitalizálása következik.

Hozzátette: a megállapodás másik pontja a Mária Terézia-féle Szent Jobb-ereklyére vonatkozik, amely a nagyváradi római katolikus egyházmegye legjelentősebb műtárgya. A Bihar megyei Szentjobb katolikus közösségének tulajdonában lévő kisméretű, festett Szent Jobb-ábrázolás arra a selyemkendőre készült, amely Szent István jobbját takarta, amikor az 1771-ben Mária Terézia közbenjárására visszakerült Raguzából Magyarországra. A római katolikus egyház ezért érintéses ereklyeként tekint a műtárgyra, amelyhez az uralkodónő autográf ereklyeigazoló és adományozó irata is hozzá tartozik.

A kettős ereklyét csütörtökön a helyszínen vizsgálták meg az OSZK restaurátorai.

Böcskei László házigazdaként a püspöki palota felújítására is kitért. Ez pár éve a magyar kormány támogatásával valósult meg, hiszen annak idején Várad is sokat adott a magyar kultúrának, művészeteknek – mondta.

Közölte: bár a palotában sok a kiállítótér és a püspökség értékes gyűjteményét egészében akarják bemutatni, ezt nem múzeumnak szánták, hanem olyan központnak, „ahol a mai ember is megérintődik”. Ezért úgy alakították ki a tereket, hogy egyszerű „járókelőként” is a tárlaton halad át az ember, miközben a legszakszerűbb kiállítótereket is használják pasztorális célokra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2014

• Mátyásdomb: Lonkai-kastély
• Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
• Zrínyi kirohanásai
• Az ujj nélküli apáca titka
• A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
• Kémelhárítók „rendszerváltása"
• Színészből lett politikusok
• A maffia Tízparancsolat-értelmezése
• A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma