Mit tekintettek „igaz háborúnak” a középkorban?
2018. szeptember 5. 08:28 Múlt-kor
Korábban
Közösségi háború és magánerőszak
Míg azonban Ágoston büntetésként és a bűn elleni orvosságként tekintett a háborúra, vagy legjobb esetben is a már önmagában is büntetésként, illetve a bűn orvosságaként szolgáló állam védelmének eszközeként, Tamás és köre jellemzően az erkölcsileg pozitívabb, arisztotelészi értelemben vett politikai közösség védelmének szükséges és legitim módjának tartották. Számukra a háború által szolgált közjó közel állt ahhoz a célhoz, hogy olyan politikai közösség jöjjön létre, amely lehetővé tette polgárai számára a valóban erkölcsös élet – „a jó élet” – folytatását. Ezt az életet két dolog vezérelte: az emberiség sajátos kapacitása arra, hogy észérvek mentén gondolkodjon (racionalitás), és hogy az észérvek szerint élje életét (azaz az erény vagy erkölcsi kiválóság követelményei szerint). A bűnbe esett emberiség igaztalan és tökéletlen világában ez néha megkövetelte az erő alkalmazását a közösség védelmében, a béke visszaállítására vagy a bűnösök megbüntetésére.
Tamás és köre abban alkotott igazán újat, hogy az ágostoni közös haszon helyett az arisztotelészi közjó fogalmát vitték bele a háború késő középkori lételméletébe. Miközben nagyrészt elfogadták az igaz háború ágostoni feltételeit, egyúttal újraalapozták az „igaz ügy” fogalmát, méghozzá az arisztotelészi politikatudományra. Hasonlóképp újraalapozták az uralkodó hadviselési jogosultságát az arisztotelészi elvek mentén, amellett érvelve, hogy nem annyira Istentől ered (ahogy Ágostonnál), mint inkább az uralkodó azon szerepéből, miszerint ő a királysága gyámja, vigyázója.
Ezen túlmenően Tamás szintén éles különbséget tesz a háború és a politika, illetve erőszak más formái között. „A teológia foglalata” („Summa theologica”) című művében így fogalmaz:
„A háború, helyesen szólva, külső ellenséggel szemben zajlik, egy nemzet, mint olyan, egy másik ellen, a verekedések pedig egyének között zajlanak, egy több ellen, vagy többen több ellen. A lázadás igazi értelmében véve egyazon nép másként gondolkodó részei között zajlik, ahogy például a város egyik része fellázad a másik ellen.”
E nézet szerint, amely Philippe Contamine francia történész szerint jól képviseli a késő középkori gondolkodást, a feudális viszályok és egyéb magánháborúk voltaképpen nem is minősülnek valódi háborúnak, hanem egy teljességgel más rendű, illetve osztályú erőszakot jelentenek.
Amennyire ez a két hagyomány meghatározta a középkori politikai gondolkodás kereteit, együtt is hatottak a háborút illetően egy olyan felfogás beágyazására és természetessé tételére, amely a következő nézeteket tartalmazza: a háború egy természetes (még ha szomorú is) része az emberi létnek; a háború az állam eszköze, amely szükséges a béke és rend biztosításához; továbbá a háború legitim módja a jogok érvényesítésének és az igazság előmozdításának. Ez a felfogás kihangsúlyozza a kategorikus különbségeket a közös háború és az erőszak különféle magánjellegű formái között. Míg egyesek a korban inkább az ágostoni nézeteket hangsúlyozták, mások inkább Aquinói Szent Tamás nézeteit és köréit, a középkorban kevesen értelmezték volna a háborút ezektől eltérő fogalomrendszerben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap