„Mit csinál az ágyban ezzel a nővel?” – a tiltott házasság, amely átformálta Amerikát
2017. február 23. 08:25
Richard és Mildred Loving története rendkívül egyszerűen hangzik. Családi barátokként ismerték meg egymást, szerelembe estek, majd összeházasodtak. Esetüket nagyban bonyolítja azonban, hogy míg Richard fehér volt, Mildred fekete, és történetük az 1950-es évek Virginiájában játszódott, ahol a „fajkeveredést” gátló törvények szerint bűncselekményt követtek el. Bíróság elé került ügyük hosszas csatározásokat követően hozzájárult Amerika átformálásához.
Korábban
„Mit csinál az ágyban ezzel a nővel?” – kérdezte R. Garnett Brooks seriff, miközben elemlámpájával az ágyban fekvő párra világított. 1958. július 11. volt, hajnali két óra. Richard Loving és Mildred Jeter öt hete voltak házasok. „A felesége vagyok” – válaszolta Mildred. A seriffet, aki egy névtelen bejelentést követően jelent meg a pár otthonában, nem elégítette ki a válasz. Letartóztatta az ír és angol felmenőkkel rendelkező Richardot, valamint a fekete és indián ősökkel bíró Mildredet, mivel azzal, hogy összeházasodtak, megsértették Virginia faji integritási törvényét.
Richard egy éjszakát a fogdában töltött, mielőtt lánytestvére letette érte az 1000 dolláros óvadékot. Mildred azonban nem válthatta meg pénzzel a szabadságát, és három napot töltött el egy szűk cellában. Miután a párt az ellenük folytatott per során „bűnösnek” találták, Leon M. Bazile választást kínált számukra: 25 évre elhagyják Virginiát vagy börtönbe mennek. Ők az első lehetőséget választották, és a következő kilenc évet száműzetésben töltötték.
Mildred 11, míg Richard 17 éves volt, amikor először találkoztak. A fiú évekkel később udvarolni kezdett a lánynak. Olyan közösségben nőttek fel, ahol az emberek bőrszíntől függetlenül egy nagy családként tekintettek magukra. Gyakran hozta össze a közösség tagjait a zene vagy a gyorsulási versenyek, a munka vagy éppen a szerelem. Richard és Mildred már jó néhány éve együtt voltak, amikor a nő teherbe esett, ezért a pár úgy döntött, összeházasodik. A fővárosba utaztak, mivel itt a fehér és színes bőrűek törvényesen egybekelhettek. Később ide tértek vissza, amikor Virginiában már nem volt maradásuk.
Miután megházasodtak, a Lovingok egy ideig Washingtonban maradtak, ám nem érezték otthon magukat a fővárosban. Mildred nem tudott hozzászokni a városi környezethez. Virginiába azonban nem térhettek volna együtt haza, ezért mikor mégis megtették, Richard igyekezett minél láthatatlanabb maradni, és nem merészkedni tovább a házuk előtti területnél.
Az Egyesült Államokban eközben felbukkant a polgárjogi mozgalom. Mivel saját ügyük túlságosan lekötötte őket, nem csatlakoztak az aktivistákhoz, akiknek tevékenysége azonban inspirálóan hatott rájuk. Mildred 1964-ben Robert Kennedy igazságügy-miniszterhez fordult segítségért. Kennedy azt tanácsolta, forduljanak az Amerikai Polgárjogi Unióhoz. A szervezet két ügyvédje, Bernard S. Cohen és Philip J. Hirschkop örömmel vállalták az ügyet.
Először a bírósági ítélet érvénytelenítésével próbálkoztak, majd miután majdnem egy évig nem kaptak választ, csoportos keresetet nyújtottak be egy virginiai bíróságon (U.S. District Court of the Eastern District of Virginia), amellyel végül elérték, hogy Bazile bíró válaszolt nekik: „A Mindenható Isten megteremtette a fehér, a fekete, a sárga, a maláj és a vörös fajt, majd különböző kontinenseken helyezte el őket.” Levelét azzal folytatta, hogy a tény, mely szerint elkülönítette a fajokat, mutatja, hogy nem szerette volna, ha keverednek egymással. Az ügyvédek az előítéletekkel teli levél kézhez vételét követően a Virginiai Legfelsőbb Bírósághoz fordultak, amely azonban helybenhagyta az ítéletet.
Ekkorra a Loving család titokban együtt élt Virginiában. Grey Villet, a LIFE fotósa 1965-ben találkozott a párral, miután azt a felkérést kapta, hogy készítsen egy sorozatot mindennapjaikról. A magazin egyik 1966-os számában megjelent képek egyedi betekintést engedtek egy olyan pár életébe, amelynek az ügyében hozott döntés komoly hatással volt az Egyesült Államok jövőjére. Ügyük ugyanis eljutott az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságáig, ahol a tárgyalások 1967. április 10-én kezdődtek meg. A két fiatal, harmincas éveiben járó ügyvédnek, Philip Hirschkopnak és Bernard Cohennek a Legfelsőbb Bíróság elé valaha került egyik legfontosabb ügyet kellett megnyerni.
A bíróság előtt a pár egyik tagja sem jelent meg, Richard azonban küldött egy levelet, amelyben a következő állt: „Mondják meg a bíróságnak, hogy szeretem a feleségemet, és egyszerűen nem igazságos, hogy nem élhetek vele Virginiában”. A bírók egyetértettek. 1967. június 12-én a 14. alkotmánykiegészítésre hivatkozva egyhangúlag alkotmányellenesnek nyilvánították a vegyes házasságokat tiltó törvényeket, amelyek még 16 államban érvényben voltak (Alabamában így is csak 2000-ben törölték el a szóban forgó törvényt).
Kilenc év után a Loving család immár törvényesen is együtt élhetett Virginiában. Építettek egy házat azon a telken, amelyet Richard apja adományozott nekik. A történet azonban mégis tragikus véget ért. Újabb nyolc évvel később ugyanis egy ittas sofőr belement a szombat éjszaka hazafelé tartó pár kocsijába. Richard belehalt sérüléseibe. Mildred soha nem házasodott újra. Az özvegy csendes életet élt, kerülte a nyilvánosságot, interjúkat sem adott. Egyetlen kivételt tett, 2007-ben, a Loving vs. Virginia-ügy negyvenedik évfordulóján, amikor egy melegjogi szervezet megkeresésére a következő közleményt adta ki: „Úgy vélem, rasszoktól, nemektől és szexuális orientációtól függetlenül mindenkit meg kellene illessen a házasodás joga. A kormánynak nem feladata, hogy ráerőltesse néhány ember vallási meggyőződését másokra. Főleg ha ezzel megtagadja a polgári jogokat.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend tegnap
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 2024.04.23.
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 2024.04.23.