Mindennapi frissítő a Közel-Keletről

A szultáni szigor lecsap

A kávéházakban persze az ártalmatlan szórakozás mellett más szokások is elterjedtek. A vízipipa használata már a 17. században mindennapossá vált, de a kávézás mellett a vendégek megragadták az alkalmat arra, hogy ópiumot, hasist és más drogokat fogyasszanak el. Külön kávéházak is létrejöttek, hogy az erre vonatkozó speciális igényeket kielégítsék, de ezek már általában mocskos és elhanyagolt helyek voltak. Általában hét hasisszívó ember tengette bennük a mindennapjait, a kábítószerhez pedig jóakaratú emberek adományai folytán jutottak hozzá, akik úgy vélték, hogy bódulatuk révén tudnak társalogni Allahhal.

Az ehhez hasonló jelenségek miatt nem véletlenül fogadta a szultáni udvar, és a vallási tekintélyek bizonyos köreiben kétkedés a kávé és a kávéházak elterjedését. 1567-ben II. Szelim szultán parancsot adott a kávéházak bezárására, de ő volt az, aki ezzel együtt becsukatta a borkiméréseket és a bordélyházakat is, sőt, arra is utasítást adott, hogy a lefoglalt borkészletet sózással tegyék ihatatlanná.

Hogy a rendelkezés végrehajtása nem lehetett túl hatékony, arra leginkább az utal, hogy III. Murád szultán (1574 – 1595) 1583-ban ismét betiltja a kávéházakat, és gályarabsággal fenyegette meg azokat, akik nem tesznek eleget a szultáni parancsnak. 1589 és 1593 között további tiltó határozatok következtek, jelezve, hogy ez a tiltás sem érte el a célját. Ennek leginkább az volt az oka, hogy a török szellemi élet vezetői, és a hivatalnokok nem voltak érdekeltek abban, hogy a kedvelt kávéházaikat egyszerűen bezárják.

A legerőteljesebb tiltások IV. Murád szultán (1623 – 1640) idején érték a kávéfogyasztókat, az uralkodó ugyanis a dohányzás és az alkohol mellett a kávézást is betiltotta. Járőröket küldött ki a városba, hogy ellenőrizze a parancsainak a végrehajtását. Állítólag azt is megtette, hogy ő maga civil ruhát öltött, és éjjelenként felkereste a kis kávéházakat, amelyek megszegték a szultáni rendelkezést. Először számon kérte rajtuk a rendelkezés megszegését, majd, miután felfedte valódi kilétét, gyakran a saját kezével hajtotta végre az ítéletet.

1. A próféta, a pásztor és a dervis
2. A kávé hódító útja
3. Kávémámoros főváros
4. A szultáni szigor lecsap
5. A kávé visszatérése

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait