Mindannyiunk hőse, a Tenkes kapitánya

Propagandába ágyazható labancok

Az első magyar kalandfilmsorozatot A Tenkes kapitánya címen 1963-ban forgatták Fejér Tamás rendezésében. A tizenhárom részes ifjúsági tévéfilmsorozat nyugati és keleti mintával egyaránt rendelkezett, mint a Robin Hood vagy a Tell Vilmos. Fejér azonban ennél is jobb, a szocialista ideológiába illeszkedő filmet akart készíteni, egy korabeli interjúban azt nyilatkozta, nem csupán szórakoztatni, nevelni is szeretné a televízió nézőközönségét.

Fejér Tamás ekkor már gyakorlott filmalkotó volt, ő rendezte többek között a Bogáncs (1958), a Szerelemcsütörtök (1959) és Az arc nélküli város (1960) című filmet, melyekkel gyakran „politikai felhangú, a korabeli ideológiát is megidéző cselekményvezetéssel (a II.vh.-ról és a rákövetkező időszakról) szól nézőihez”. Fejért mindig érdekelte a társadalomábrázolás, állítása szerint „elítélte a hazug, lényeges társadalmi problémákat elkendőző, üzleties és művészietlen filmeket”.

A társadalom valós bemutatását a Kádár-rendszerben viszont nem tehette szabadon, filmjei természetesen nem tartalmazhattak rendszerellenes mozzanatokat. Ez Magyarországon a szocializmus kellős közepén valóban nem volt túl egyszerű feladat, ugyanis a bizonyos három T között a határok nem voltak elég tiszták, sokszor nem lehetett tudni, mit támogatnak, tűrnek vagy tiltanak.

A rendező nyilvánvalóan ügyelt erre, témái nem feszegettek a rendszer számára kínos kérdéseket; szereplői és történeteinek elbeszélésmódja tökéletesen illeszkedett a szocialista miliőbe. Egyszerűen mesélt, népnevelői szándékát óvatosan érvényesítve, kívül hagyva a magyar valóság ábrázolását, és a jelen korra vonatkozó társadalompolitikai jelentést.

Fejér ekkor már hátrahagyta a szocialista realizmus sematikus stílusát, az európai modernista hatás azonban – mely ekkor már nálunk is virágzásnak indult és jelentős filmeket eredményezett – nem jelent meg alkotásaiban; inkább műfaji-, mint szerzői filmes benyomás mutatkozik meg Fejérnél. A rendező korábbi filmjeiben is igyekezett az emberek megváltozott, a szocialista életkörülményeikbe való otthonos belehelyezkedését ábrázolni. Feltehetőleg a rendszer hatására közelebb került egy olyan filmművészeti irányzathoz, melynek célja, hogy magát a filmet a közérthetőség útján a tömegek művészetévé emelje.

A televíziózás tömegessé válásának kezdetén ezt értelemszerűen egy tévéfilmsorozat elkészítésével volt célszerű megtenni. Az első magyar kalandfilmsorozat témáját a magyar történelem adta. A kuruc-labanc ellentét ideális alapanyagot nyújtott a szocialista filmgyártásnak, mivel a Rákóczi szabadságharc idején szintén a tőlünk nyugatra lévő, elnyomó labancok voltak negatív szerepben. Ez világosan párhuzamba vonható a ’64-es helyzettel, hiszen a szocializmusban is a kapitalista nyugat testesítette meg a gonoszt. A Tenkes alaptörténetét tehát mosolyogva és büszkén mutathattuk a Szovjetuniónak.

Ebben az időszakban egy film elkészítéséhez még csak a filmtervet, a forgatókönyv eseményvázlatát kellett engedélyeztetni, nem pedig az egész forgatókönyvet. Az író, Örsi Ferenc a film forgatása alatt a teljes kidolgozottságot tekintve csak kicsivel járt előrébb, mint ahogy a film készült. „Vannak dolgok, amiket nem lehet az íróasztalnál megálmodni, főleg, hogyha jó a helyszín” – mondja Pécsi Ildikó, és említi, hogy voltak párbeszédek, mozzanatok, melyek szinte a forgó kamera előtt születtek, mert fontosak voltak a karakterek kiteljesítéséhez.

1. Propagandába ágyazható labancok
2. Izgalommal várt magyar filmsorozat
3. A nézők imádták, a kritika kevésbé

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Ókor

• Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter
• Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását
• Arisztokrata turisták is hozzájárultak az Akropolisz pusztulásához
• Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
• A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján
• Sokat elárulnak a lápokban talált múmiák a régi Európáról 
• Egy „meztelen bölcselő” is adott tanácsokat Nagy Sándornak hadjáratai során
• Sírhalmaik mesélnek a szkítákról, a sztyeppe legendás harcosairól
• Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust