Miért buzdított az egyház a macskák irtására a középkorban?
2019. április 3. 16:41 Múlt-kor
Korábban
Kitartó hiedelem
1233 és 1234 folyamán Európa számos területén macskairtás vette kezdetét, a katolikus egyház támogatásával. Nem csupán macskák estek áldozatul az értelmetlen erőszaknak, de emberek is, akiket boszorkánysággal vagy ördögimádattal vádoltak. Ahogy minden hasonló üldöztetés esetében, a közösség egymást nem kedvelő tagjai fordultak egymás ellen, és igyekezték minél jobban bizonyítani hűségüket az egyházhoz, a másik minél nagyobb kárára. A feljelentések és hazugságok közepette az erőszak csak fokozódott.
Néhány történész azzal az elmélettel állt elő, hogy a macskák irtása valamilyen módon a pestissel volt kapcsolatos – az ördöginek tartott macskákról sokan hihették, hogy a betegség hordozói, vagy hogy a Sátán őket használja a tőle származó kór terjesztésére. Habár a nagy 14. századi pestisjárvány még nem következett be, a betegség már ismert volt Európa egyes részein, ahol kisebb kiterjedésű járványokat okozott. Elképzelhető az is, hogy a fekete halálnak nevezett, Európa lakosságának harmadát vagy akár felét is kiirtó 14. századi pestisjárványhoz is köze lehetett a macskairtásnak: a patkányok által hordozott bolhákkal terjedő baktérium szabadabb utat kapott úgy, hogy a rágcsálók lényegesen kevesebb ragadozóval néztek szembe a kontinensen.
A macskák irtása IX. Gergely halála után egy időre alábbhagyott, Európában és a katolikus egyházzal kapcsolatosan azonban még előfordult később. A 15. századi boszorkányüldözések során a boszorkányok „familiárisainak” tartott állatokat ismét tömegesen gyilkolták, VIII. Ince pápa (ur. 1484-1492) elrendelte a macskák kiátkozását is az egyházból (ami önmagában kérdéseket vet fel).
A macskákkal szembeni szervezett kegyetlenkedés egy formája tovább élt a protestáns Angliában is, ahol I. Erzsébet királynő 1559-es koronázásán körülbelül egy tucat élő macskát helyeztek a pápa alakját formázó szalmabábuba, amelyet ezután felgyújtottak. Ugyanez megtörtént a koronázás évfordulójában 1677-ben is. Ennél jóval rendszeresebb volt a macskaégetés Franciaországban – Párizsban minden évben Szent Iván éjszakáján szokás volt egy kosárnyi macskát a tűzbe vetni. 1648-ban a mindössze tízéves XIV. Lajos király maga gyújtotta meg a máglyát, és táncolt örömében, ahogy a kosarat a tűzbe engedték.
A belgiumi Ypres városában 1955 óta tartják meg minden évben az úgynevezett „macskaünnepet” (Kattenstoet), amely a felvonulás és általános macska-tematikájú vigalom mellett tartalmazza egy plüssmacska kivetését a templomtoronyból – az ünnep ezen része a középkorból ered, amikor élő macskákkal tették ugyanezt.
Napjainkban is előfordul, hogy a katolikus egyház a macskák felé intézi mondanivalóját, bár korántsem olyan okból és eredménnyel, mint a középkorban és a kora újkorban: Ferenc pápa 2014-ben arra intette a házaspárokat, hogy legyen inkább gyermekük háziállat helyett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap