2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Mi a történelmi háttere a lánykérés körüli szokásoknak?

2020. április 8. 21:07 Múlt-kor

Honnan származik a jegygyűrű? Mikor kezdték el a férfiak leendő apósuktól megkérni kedvesük kezét? Miért szokás féltérdre ereszkedni a leánykéréshez? Az emberek többsége számára a legtöbb lánykérési szokás szinte időtlennek tűnik, valójában azonban hosszas fejlődésen mentek keresztül a történelem során.

lánykérés
Evert-Jan Boks: A lánykérés (1882)

A jegygyűrű

A házastársak által viselt gyűrűnek meglehetősen hosszú története van: a házassági ígéret szimbólumaként aranygyűrű ajándékozása már az ókori Rómában ismert volt – a leendő férj adta leendő feleségének, és elvárt volt, hogy a nő viselje is nyilvánosan.

A leánykérés különféle formái a középkorban is léteztek, azonban a jelek szerint nem mindenki vette e szokásokat kellően komolyan: az egyház a 13. századi Angliában törvényt is hozott azok ellen, akik megkérték egy nő kezét „tréfából, hogy az könnyebben paráználkodjon velük”, a későbbi évszázadokban pedig már jogi következményekkel és pénzbüntetéssel nézett szembe az a kérő, aki nem váltotta be ígéretét.

A gyémánttal ékesített jegygyűrű az 1470-es években tűnik fel először a forrásokban, a drágakő árának csökkenése pedig egyenesen népszerűvé tette a 19. századra. „Hagyománnyá” mindazonáltal az 1940-es évek tudatos marketingkampánya által váltak az angolszász kultúrkörben.

A féltérdre ereszkedés

E látványos szokás eredete elterjedtsége ellenére igencsak homályos. Sokakban ébreszt asszociációkat a középkori lovagi kultúrával és a szolgálatot jelentő alá-fölérendeltségi viszonyokkal kapcsolatban, azonban kevés bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a házassági kérelem kontextusában a 19. század előtt bárhol bevett szokás lett volna.

A nő, mint tulajdon

Egyes szokások mára igencsak veszítettek népszerűségükből, különösen az olyanok, amelyek például szülői engedélyhez kötik a házasság megkötését.

A női egyenjogúságnak igencsak ellentmond az, hogy a vő (esetleg az ő apja) a leendő menyasszony szüleitől kérje meg a kezét, és nem tőle magától.

Habár természetesen a szokás a legtöbb esetben puszta formalitás, a gondolat, miszerint a menyasszony beleegyezése nem is feltétlenül számít a kérdésben, egyre többekben kelt visszatetszést.

Önmagában az, hogy a pár két tagja közül a férfinak kell vállalnia minden aktív szerepet a kapcsolat előmozdításában, szintén egyre inkább háttérbe látszik szorulni.

Régebben két lehetőség volt arra, hogy a nő kérje meg a férfi kezét: a Brit-szigeteken elterjedt különféle legendákból eredeztetett szokás, mely szerint szökőévekben (egész évben) a nőké a kérés joga – a mai kultúrában ez jobbára csupán február 29-ére vonatkozik –, illetőleg a női uralkodónak szintén privilégiuma volt a férjkérés.

Jó példa erre Viktória brit királynőé, aki 1839-ben már regnáló uralkodóként kérte meg Albert herceg kezét – aki mindazonáltal az alkalomból megajándékozta őt egy kígyót formázó aranygyűrűvel.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár