Megoldódott a kilyuggatott koponya rejtélye
2015. február 16. 16:52
Pisai kutatók megfejtették annak a több helyen szabályosan átfúrt koponyának a régóta fennálló rejtélyét, amely egy 15. században élt itáliai mártírhoz tartozott - őt az oszmán hódítók azért fejezték le, mert nem volt hajlandó feladni keresztény hitét.
Korábban
A koponyán 16 darab, különböző szélességű és mélységű furat található, "gazdáját" pedig több mint nyolcszáz társával együtt a délkelet-olaszországi Otranto városa melletti dombon oszmán-törökök végezték ki. A szóban forgó mártír koponyáját évszázadokkal később valószínűleg azért lékelték meg, hogy csontporhoz jussanak, amelyet különböző betegségek, mint például bénulás, stroke vagy epilepszia, vagyis a mágikus, démoni hatásúnak tulajdonított kórok kezelésére használtak, vélik legújabb tanulmányukban pisai kutatók.
Az 1771-ben boldoggá, 2013-ban pedig szentté avatott „otrantói mártíroknak” nevezett ismeretlenek ma Otranto védőszentjei. Halálukat 1480. augusztus 14-én, a Nápolyi Királysághoz tartozó apuliai város 15 napos török ostroma végén lelték. A Gedik Ahmed pasa vezette támadás brutálisan végződött: a város 50 éven felüli férfi lakóit majd egy szálig levágták, a nők, valamint a 15 év alatti gyermekek albán rabszolgák kezébe kerültek, a megmaradt fiatal és középkorú férfiakat pedig arra kötelezték, hogy áttérjenek az iszlámra.
A beszámolók szerint nyolcszáz ember erre nem volt hajlandó, így egyesével lefejezték őket a közeli domb tetején. A hitükért a halált is vállaló mártírok maradványait ma az otrantói katedrális öt nagy, oltár mögötti üvegvitrinjében őrzik. Mindegyiküknek az arccsontja fordul a látogatók felé, egy fekvése azonban eltér a többitől, s a mennyezet felé néz.
„Valószínűleg azért állították be így, hogy jól láthatóak legyenek a lyukak a koponya felső boltozatán” - írta Gino Fornaciari, a Pisai Egyetem paleopatológusa, orvostörténész a Journal of Ethnopharmacology februári számában. Habár a hatalmas vitrin ablaka nem nyitható ki, a koponyát pedig még kutatás céljára sem tudják elmozdítani helyéről, a kutatók megállapították, hogy az összes lyuk szabályszerű és lekerekített formájú.
A 16 darab fúrás közül nyolcnál teljes a perforáció, tehát teljes vastagságában átfúrták a koponyacsontot, a furat szélei pedig tökéletesen le vannak kerekítve. „A nem teljes perforáció csésze alakú formája arra enged következtetni, hogy egy félhold alakú pengével felszerelt koponyalékelőt használtak, amelyet főként a csontpor kinyerése végett alkalmaztak” - magyarázta a kutató.
Az otrantói koponya egy meglehetősen ritka, egyedi darab, amely fizikailag is alátámasztja a koponyacsontból kinyert por gyógyszerkészítményekben történő felhasználásának történeti beszámolóit. „A felfedezés a vallási háttere miatt különösen érdekes” - mondta el a Discovery News-nak Fornaciari.
A szentek vagy erőszakos halált halt, el nem temetett emberek koponyacsontjából nyert porról a középkor, de még a kora újkor évtizedeiben is úgy hitték, hogy különösen hatékony gyógyszer, s számtalan receptben szerepelt mint hozzávaló. „A fejet tartották a legfontosabb emberi testrésznek, úgy gondolták, hogy még a halál után is láthatatlan szellemi erők járják át” - mondta Valentina Giuffra pisai kutató.
Nicolas Lémery (1645-1715) francia kémikus átfogó gyógyszerészeti munkájában, a Pharmacopée universelle-ben részletezte, hogy a vízben áztatott koponyapor az agy minden betegségére, főként a paralízisre, a szélütésre és az epilepsziára jó. „Annak a személynek a koponyája, aki erőszakos vagy hirtelen halált halt, sokkal 'hasznosabb' ilyen szempontból, mint az, aki egy hosszan tartó betegség következtében hunyt el” - írta Lémery.
Maga a trepanáció a kutatók szerint 1711-re datálható, amikor a katedrálisban rendszerezték a mártírok csontjait. Az azonban máig rejtély, hogy miért azt a koponyát választották ki.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2012
- Öveges professzor, mindenki fizikatanára
- Tabutörő stációk: Szexuális forradalom – szexuális ellenforradalom
- A japán-amerikaiak internálása a második világháborúban
- Vietnam öröksége - Irak árnyéka
- Szex, szerelem, testiség a szocializmusban
- Balatonederics: A fekete kastély kísérteties históriája
- Variációk Fidel Castro likvidálására
- Kossuth „búcsúja” prózában és versben
- Megmentésre váró hungarikumok
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05