Megfejtették az ősi barlangrajzokon felbukkanó rejtélyes hibridfaj titkát
2016. október 19. 13:25
Kutatók DNS-vizsgálat segítségével kiderítették, hogy több mint 15 ezer évvel ezelőtt a művészi hajlamú ősi barlanglakók egy ismeretlen hibridfaj képeit festették a falakra. A bizonytalan természete miatt a szakértők által a Higgs-részecskére, vagyis Higgs-bozonra utaló Higgs Bison névvel illetett fajról kiderült, hogy a bölény (angolul bison) és a szarvasmarha egy sajátos keveréke volt.
Korábban
A rejtélyes állatfaj egyedei több mint 120 ezer évvel ezelőtt jelentek meg a modern szarvasmarha őse, az őstulok, valamint a jégkorszak idején élt sztyeppei bölény keveredéséből. A University of Adelaide kötelékébe tartozó Australian Centre for Ancient DNA (ACAD) nevű szervezet Nature Communications című tudományos oldalon megjelent tanulmánya szerint a faj a modern európai bölény őse, amely olyan védett helyeken húzta meg magát, mint a Lengyelország és Fehéroroszország határán fekvő białowieżai erdő – olvasható a phys.org nevű tudományos portál cikkében.
„Rájönni arra, hogy a hibridizációs folyamat egy új faj megszületéséhez vezetett, igazi meglepetés volt, tekintve, hogy ilyesmi nem igazán szokott az emlősök esetében történni” – magyarázta a kutatás vezetője, az ACAD igazgatója, Alan Cooper. Hozzátette, az ősi bölény csontjainak genetikai tulajdonságai nagyon szokatlanok voltak, mivel azonban nem voltak benne biztosak, hogy valóban különálló fajról van szó, ezért Higgs Bisonnak nevezték el. A titokzatos fajt elsőként Beth Shapiro, az UCSC kutatója fedezte fel PhD-kutatása során Alan Cooper professzor segítségével, 2001-ben.
A kutatásban az ACAD munkatársain kívül a Santa Cruz-i University of California (UCSC) tudósai, lengyel bölénykutatók és Európa számos pontjáról érkezett paleontológusok is részt vettek. A kutatók szénizotópos kormeghatározáson átesett, ősi európai, az Urál térségében található, valamint kaukázusi barlangokban felfedezett csontokból és fogakból kinyert DNS-ek vizsgálata segítségével igyekeztek felvázolni a maradványokhoz tartozó egyedek genetikai történetét.
A tudósok számos bölény esetében olyan jellegzetes genetikai jellegzetességeket találtak, amelyek jelentősen különböznek az európai bölény vagy más fajok esetében megfigyeltektől. A szénizotópos kormeghatározás során kiderült, hogy a rejtélyes faj évezredeken át Európa több pontján is felbukkant, és egy bizonyos időszakban a faj egyedei voltak meghatározóak a kontinensen a bölényfajok közül, ám egy idő után felváltották a sztyeppei bölény egyedei, amelyről a kutatók korábban úgy hitték, egyedüliként létezett a bölényfajok közül a késő jégkorszakban.
Dr. Julien Soubrier, a University of Adelaide kutatója, a tanulmány egyik vezető szerzője szerint az újonnan felfedezett faj és a sztyeppei bölény – összefüggésben a klímaváltozással együtt járó jelentős környezeti módosulással – többször is helyet cserélt az európai dominanciáért folyó versenyben egymással. Hozzátette, francia kutatóktól megtudták, hogy a bölényeket ábrázoló barlangrajzoknak két jellegzetes típusát lehet megkülönböztetni, és mint a mostani kutatásból kiderült, a különböző formák eltérő időpontokkal hozhatók összefüggésbe. Az egyik típusba a hosszú szarvú, nagy mellső résszel rendelkező, míg a másikba a rövidebb szarvú, kisebb púppal bíró egyedek tartoztak (előbbi jobban hasonlít egy amerikai bölényhez, amelynek őse a sztyeppei bölény, utóbbi pedig a modern európai bölényhez áll közelebb).
Cooper szerint a faj a hidegebb, meleg nyarak nélküli, tundra által meghatározott időszakokban dominált, és a legnagyobb európai faj volt, amely túlélte a megafauna kihalását. A modern európai bölény azért rendelkezik teljesen más génkészlettel, mivel a faj az 1920-as években majdnem kihalt (mindössze 12 képviselője maradt), és nagy genetikai változáson ment keresztül. Ezért néznek ki az ősi megfelelőik úgy, mintha más fajhoz tartoznának – mondta a kutató.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap