Még a római katonákban is félelmet keltettek Arkhimédész zseniális hadigépei
2024. augusztus 13. 14:20 Forisek Péter
Korábban
Magasba emelt hajók
Szürakuszai védelmi rendszere az i. e. V. századtól kezdve épült. A várost nemcsak vastag falrendszer, hanem erődök és bástyák sokasága védte, a kikötőt pedig a korszak egyik legerősebb flottája őrizte.
Marcellus az első időszakban a tenger felől akarta bevenni a várost, ezért a hajókról indítottak támadásokat. A hajókra faltörő gépeket szereltek, Plutarkhosz szerint nyolc hadihajót egymáshoz rögzített, és azokon óriási gépeket állíttatott fel.
A város lakói már elveszettnek hitték magukat, amikor Arkhimédész is bevetette a saját hadigépeit. Egyrészt maga is óriási kőhajítókat épített, amelyek folyamatosan kőzáport zúdítottak a római flottára, így rongálva meg, illetve süllyesztve el a hajókat. Másrészt különféle, a falakhoz erősített romboló- és emelőszerkezetekkel tartóztatta fel a hadigályákat.
A falak tetejére erősített gerendákat a védők kifordították, amitől azok a magasból nagy erővel a hajók fedélzetére zuhantak, és összezúzták azokat.
Más hajókra nagy erővel hatalmas vastüskéket engedtek, amelyek a fedélzetbe csapódva foglyul ejtették a hajót, majd egy emelőszerkezettel a magasba emelték és a sziklákhoz csapták, vagy visszaengedték a tengerbe.
Olykor a Szürakuszai falait támadó hajók feldöntésére használt szerkezettel az ostromlók soraiból egy-egy katonát is az égbe repítettek
Arkhimédész itt a hadászatban alkalmazta korábbi, a csigákkal és a csigasorokkal kapcsolatos megfigyeléseit. Még a háború előtt azzal ejtette bámulatba II. Hierónt, hogy a tengerparton egy olyan csigasort állított fel, amely áttételek segítségével lehetővé tette, hogy Arkhimédész egymagában kihúzza a sekély vízbe a szürakuszai flotta zászlóshajóját. Egy másik alkalommal azzal kérkedett, hogy ha a zsarnok mutatna neki egy szilárd pontot, akkor még a Földet is kimozdítaná a helyéről.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Napóleon a legbátrabb franicának tartotta Ney marsallt, mégsem kegyelmezett neki tegnap
- Csodával határos módon vészelte át a doni katasztrófát Tuba László tegnap
- A Jupiter holdjait vizsgálva mérte meg elsőként a fény sebességét Ole Rømer tegnap
- Nem várt következményekkel járt a Pearl Harbor-i támadás tegnap
- Bem: „addig semmi esetre sem nyugszunk, amíg be nem vesszük” tegnap
- Medencében vettek revansot a magyar vizilabdázók a forradalom leveréséért 2024.12.06.
- Az egyenjogúságtól tartva 1921-ben betiltották a női focit 2024.12.06.
- Már a kereszténység előtt is a téli ünnepek szereplői voltak a krampuszok 2024.12.06.