Madarász Viktor egész életművére rányomta bélyegét a Habsburg-ellenes szemlélet

A tárlat anyaga a magyar történelmi festészet egyik vezéralakjának emblematikus alkotását, a Hunyadi László siratása című festmény keletkezés-, illetve kultusztörténetét járja körül – mondta el Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese a megnyitón. A festő munkássága kapcsán kiemelte: a 19. században Madarász Viktornak is élete meghatározó pillanata volt, amikor részt vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban. Egész életművére ez a függetlenségi, Habsburg-ellenes szemlélet nyomta rá bélyegét.   

Mint mondta, Madarász Viktor a bécsi akadémián tanult, de igazán Párizsban teljesedett ki, ahol a legfontosabb nemzeti tematikájú műveit megalkotta. Ismertetése szerint a Magyar Nemzeti Galéria közel 40 festményt és mintegy félszáz grafikai munkát őriz a festőművésztől. Olivia Voisin, a Musée des Beaux-Arts d’Orléans igazgatója kiemelte, hogy Madarász Viktor volt az egyik első olyan magyar művész, aki Franciaországba utazott tanulni, hogy kora egyik leghíresebb romantikus festő tanárának, Léon Cogniet-nak a tanítványa legyen. Emellett ő volt az egyik első olyan magyar festő, aki bemutatkozott a párizsi Szalonban és sikereket ért el.

A kiállítást Krasznai Réka kurátor mutatta be, aki elmondta, hogy Madarász Viktor 1859-ben, Párizsban festett művét, a párizsi Szalon zsűrije éremmel jutalmazta, amit most elsőként láthat a közönség együtt a díjazott munkáival. A kurátor kitért arra is, hogy Madarász történelmi munkája annyira népszerű volt, hogy a Szalonban még karikatúra is készült róla, amit csak a legfigyelemreméltóbb munkákról készítettek Párizsban.

A  tárlat érdekességének nevezte Madarász Viktor francia mesterének, Léon Cogniet-nak az orléans-i Musée des Beaux-Arts-ból kölcsönzött festményét, amely szintén egy siratás jelenetet ábrázol (Briszéisz Patrokloszt siratja). A festményt Madarász munkájával szemközt láthatja a közönség.

Elmondta azt is, hogy a 19. századi magyar történeti festészet kultuszképe nemcsak egy formában létezik, előszeretettel reprodukálták, még maga a művész is, illetve litrográfiák, nyomatok, valamint a képről készült vázlatok formájában is elterjedt. Ezekből a vázlatokból, redukciókból és nyomatokból is látható néhány a kiállításon. A kurátor szerint ezek a munkák is hozzájárultak ahhoz, hogy a festmény, amely alapos restaurálásnak köszönhetően hosszú idő után először látható újra teljes pompájában, mindenki által ismert, szinte ikonikus darabbá váljon. A kamarakiállítás 2018. február 18-ig tekinthető meg a Nemzeti Galéria C épületében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága