Ma sem tudni biztosan, mi állíthatta meg Hannibált Róma kapujában
2022. július 27. 16:20 Múlt-kor
Korábban
Lángba borult szántóföldek és síró római asszonyok
A pun sereg tehát – nagy nehézségek közepette – végül átkelt a mocsáron, és eljutott Etrúriába. Mivel Hannibál szerette volna a rómaiakat minél előbb harcra kényszeríteni, drasztikus lépésre szánta el magát. Gyakorlatilag lángba borította és kirabolta az egész vidéket, hogy Rómából a szövetségesei iránt érzett kötelességre apellálva csikarjon ki egy újabb ütközetet.
A hadvezér terve pedig nagyszerűen működött. A hírnevéért aggódó Flaminius nem tudta tétlenül nézni a pusztítást, és feladva az addigi, kivárásra épülő stratégiát, üldözőbe vette Hannibált.
Jacopo Ripanda: Hannibál átkel az Alpokon Kr. e. 218-ban (1510 k.)
A karthágói stratéga katonáinak egy csoportja a Trasimenus-tó melletti magaslatok erdeiben rejtőzött el, hogy ott várja be a római seregeket. Június 24-e ködös reggelén a katonák megpillantották a dombok és a tó közötti völgyben masírozó római katonákat, és rajta ütöttek a mit sem sejtő ellenségen.
Róma története egyik legsúlyosabb vereségét szenvedte el. A pun lovasság sok római katonát beleszorított a tóba, ahol aztán vagy fegyverzetük súlya alatt süllyedtek el, és fulladtak meg, vagy a karthágóiak mészárolták le őket a vízben.
A karthágói sereg mintegy 1500–2000 fős veszteséget szenvedett, a rómaiak oldalán viszont körülbelül 15 ezren vesztették életüket. Az ütközetet Flaminius sem élte túl.
A Trasimenus-tavi csata egy 16. századi, Perugia és Città di Castello területeit ábrázoló térkép részletén
A vereség híre persze hamarosan Rómába is eljutott, ahol – amint Livius írja – „nagy rémület és zűrzavar támadt. A nép a Forumra özönlött. Az asszonyok az utcákon bolyongva minden szembejövőt az imént bejelentett vereségről s a hadsereg sorsáról faggattak.” Mindenki attól tartott, hogy a pun hadvezér következő célpontja maga Róma városa lesz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap