Ma sem tudjuk a salgótarjáni sortűz áldozatainak pontos számát

Résztvevők az MDF és az SZDSZ által az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűz emlékére rendezett ünnepségen, melyen felavatták a sortűz emlékére készített márványtáblát (1989)

Sulyok László, a Pofosz Nógrád megyei alelnöke megnyitó beszédében úgy fogalmazott: a magyar forradalom világjelentőségű esemény volt, példát adott bátorságból és elszántságból, erkölcsből és tisztességből. Az alelnök hangsúlyozta, hogy Magyarországon 1956-ban győzött a forradalom.

"Győzött október 28-án, amikor Nagy Imre miniszterelnök feladta korábbi álláspontját, és a fegyveres pesti srácok, Magyarország népe mellé állt. (...) A rádió nyilvánossága előtt jelentette ki, hogy ami az országban, Budapest utcáin zajlik, az nem ellenforradalom, hanem egy nagy, egész népünket átfogó és eggyé forrasztó nemzeti demokratikus mozgalom" - mondta Sulyok László.

Emlékeztetett: a forradalom erőszakos és kegyetlen leverése után a kommunista diktatúra tovább élt, csak jóval körmönfontabb és alattomosabb formában. Ennek következtében sokkal lélekölőbb lett, és kíméletlenül lecsapott mindazokra, akik nyíltan szembe mertek szállni szóban vagy írásban, "tettről szó sem lehetett" - tette hozzá a szónok.

A Pofosz által összeállított kiállítás fotók, újságcikkek, dokumentumok segítségével mutatja be az 1956-os országos, nógrádi és salgótarjáni eseményeket. Láthatók jegyzőkönyvek ügyészi vizsgálatokról, szemelvények nyomozati iratokból és boncolási jegyzőkönyvek.

Salgótarjánban 1956. december 8-án mintegy négyezren tüntettek a Vásártéren a letartóztatott forradalmárok kiszabadításáért, amikor karhatalmisták és szovjet katonák tüzet nyitottak a békés tömegre a megyeháza tetejéről. A kutatások ellenére máig nincsenek pontos adatok a halálos áldozatok számáról.

A tárlat salgótarjáni tablóján az olvasható, hogy "az eddigi hivatalos források szerint a helyszínen 27-en, a kórházban 19-en haltak meg, de a halálos áldozatok számát a szemtanúk sokkal többre teszik. A másik elfogadott adat: 131 fő (a környező településeken hamisan anyakönyvezettekkel együtt)". A kiállításon térképen illusztrálják azt is, hogy 1956-ban 50 településen 71 alkalommal lőttek sortüzet Magyarországon.

Az önkormányzat és a Pofosz közösen szervezte a városi gyásznap rendezvényeit Salgótarjánban. A gyásznap koszorúzási ünnepségét megelőzően középiskolásoknak vetítették le A salgótarjáni sortűz című dokumentumfilmet, és ökumenikus istentiszteleten tartottak imádságot a sortűz áldozatainak lelki üdvéért.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek