2020. különszám: Egészségünk története
ITT támogathatsz bennünket

Lenyűgözte európai és mexikói vendéglátóit a világjáró szamuráj, Haszekura Cunenaga

2020. július 28. 15:41 Múlt-kor

Szamurájok Új-Spanyolországban

A spanyolok segítségével Acapulco irányába navigáló hajón mintegy 180-an voltak, köztük a sógun, Tokugava Iejaszu tíz szamurája, 12 további szamuráj Szendaiból (Mijagi prefektúra fővárosából), 120 japán kereskedő, tengerész és szolga, és körülbelül 40 spanyol és portugál, köztük Vizcaíno.

A hosszú, viharos út után először a mai Kalifornia állam területén, a San Franciscótól délre található Mendocino-foknál érték el a szárazföldet, majd a part mentén dél felé hajózva, 1614. január 25-én érkeztek meg Acapulcóba. Innen a szárazföldön folytatták útjukat.

Megérkezésük után nem sokkal összetűzések történtek a japánok és spanyol útitársaik közt, állítólag azért, mert utóbbiak nem megfelelően bántak a császár által küldött ajándékokkal. A japánoknak ezt követően letétbe kellett helyezniük fegyvereiket (kivéve Haszekurát és nyolcfős kíséretét), azonban törvényként kihirdették, hogy a látogatóknak mindenhol szabad joguk van áruikkal kereskedni, és aki akár szóval, akár tettel támadja őket, súlyos büntetésre számíthat.

Haszekura és követsége két hónapot töltöttek Acapulcóban, mielőtt továbbálltak volna Mexikóvárosba, végül pedig a Mexikói-öböl partján fekvő Veracruzba, ahonnan spanyol hajókon továbbindultak Európa felé. Mexikói tartózkodásukról az azték születésű történetíró, Chimalpahin emlékezett meg:

„Ez a második alkalom, hogy a japánok Acapulcónál kötöttek ki hajójukkal. Mindenféle vasból készült dolgot, és íróasztalokat, és némi szövetet szállítanak ide, amelyet el fognak adni. Kiderült itt Mexikóban, és mondták, hogy uralkodójuk, Japán császára azért küldte e nemes képviselőjét és követét ide, hogy az Rómába menjen, és találkozzon V. Pál Szentatyával, és biztosítsa őt engedelmességükről a Szent Egyházat illetően, hogy a japánok mind keresztényekké akarnak válni.”

Mexikóvárosban Haszekura találkozott az Új-Spanyolországot kormányzó alkirállyal, akinek tudtára adta, hogy III. Fülöp királlyal is szeretne találkozni, hogy beleegyezését kérje, egy állandó japán kereskedelmi jelenléthez Mexikóban. Juan Pérez de la Serna mexikói érsek összesen 42 japánt keresztelt meg Mexikóvárosban, Haszekura azonban kijelentette, hogy ő majd Spanyolországban szeretné felvenni a hitet.

Veracruzból június 10-én hajóztak ki, a japán küldöttség nagyobb részének Mexikóban kellett maradnia – ők visszatértek Acapulcóba, hogy megvárják Haszekura visszatértét. Végül még 1614 folyamán, a Date Maru fedélzetén visszatértek Japánba.

Júliusban Haszekura csoportja látogatást tett Kubában is, Havannában hat napot töltöttek. 2001-ben az öböl bejáratánál szobrot állítottak fel Haszekura tiszteletére.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Haszekura Rómában, Claude de Deruet 1615-ös portréján (kép forrása: Wikimedia Commons)Haszekura ima közben egy megkeresztelkedése után, Madridban készült festményen (kép forrása: Wikimedia Commons)V. Pál pápa portréja, amelyet Haszekura magával hozott Szendaiba (kép forrása: Wikimedia Commons)A Haszekura római polgárjogát igazoló oklevél, 1615. november 20-ai keltezéssel (kép forrása: Wikimedia Commons)Haszekuráról egy Amati nevű művész által készített rajz, 1615. A szamuráj alakja mellett látható a Rómában neki adományozott címer, egy buddhista horogkereszt nyilak által keresztezve (kép forrása: Wikimedia Commons)Haszekura egy későbbi rajzon (kép forrása: Wikimedia Commons)Az ana-curusi egy illusztráción (kép forrása: Wikimedia Commons)Tokugava Iejaszu (kép forrása: Wikimedia Commons)Tokugava Hidetada (kép forrása: Wikimedia Commons)Date Maszamune (kép forrása: Wikimedia Commons)III. Fülöp spanyol király (kép forrása: Wikimedia Commons)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár