2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Lenyűgözte európai és mexikói vendéglátóit a világjáró szamuráj, Haszekura Cunenaga

2020. július 28. 15:41 Múlt-kor

1613-ban egy előkelő szamuráj útra kelt a világtól elszigetelt Japánból, hogy gazdagságra, továbbá ura számára lelki iránymutatásra leljen – miközben visszanyeri családja becsületét. Végül körbehajózta a világot, találkozott a pápával, létrehozott egy máig élő japán közösséget Spanyolországban, és még Róma polgárává is vált.

Haszekura és Sotelo
Haszekura (b) Rómában ferences tolmácsát, a később mártírhalált halt és szentté avatott Luis Sotelót hallgatja egy festményen, amely a római Quirinale-palotában található (kép forrása: Wikimedia Commons)

Visszanyerni a becsületet

Haszekura Cunenaga élete a szó szoros értelmében regénybe illő, azonban teljes mértékben valós történelmi személyiségről van szó, aki hivatalosan két okból indult egyedülálló útjára: kereskedelmi egyezményeket kötni az európai nagyhatalmakkal, illetve misszionáriusokat kérvényezni a keresztény világból. A kalandozó szamuráj nyomai 400 év múltán is fellelhetők világszerte, három különböző kontinensen.

Haszekura korai éveiről keveset tudni: vélhetően 1571 körül született Honsú szigetén, a korabeli Szendai tartományban, a mai Mijagi prefektúra területén. Családját rokoni kapcsolatok fűzték a mintegy nyolc évszázaddal korábban uralkodott Kanmu császárhoz, maga Haszekura pedig abban a kiemelkedő megtiszteltetésben részesült, hogy jövőbeni ura (daimjója), Date Maszamune mellett nevelkedhetett annak udvarában.

A fennmaradt feljegyzésekből az is kiderül, hogy egy még híresebb történelmi alak, Tojotomi Hidejosi taikó oldalán részt vett Korea japán lerohanásában 1597-ben. A vele körülbelül egykorú Date ezt követően még több fontos feladatot bízhatott Haszekurára.

A nagy törés 1612-ben következett be: édesapját, Haszekura Cunenarit korrupcióval vádolták meg, és kivégezték (más források szerint rituális öngyilkosságra kényszerítették), birtokait elkobozták, és a korabeli japán szokásjog szerint fiára is hasonló sors várt volna. Daimjójaként azonban Date másként határozott: kinevezte egy általa indított európai követség élére – talán éppen gyermekkori barátságuknak köszönhette életét a szerencsétlen helyzetbe került szamuráj.

A spanyol világbirodalom ekkoriban már nem volt ismeretlen a japánok előtt: a Mexikóból a Fülöp-szigetekre ezüstöt szállító, úgynevezett Manila-gályák a Japán partjaihoz közel sodró Kurosio-áramlás segítségével fordultak vissza az Újvilág felé, időnként egy-egy vihar következtében a szigetországban szenvedtek hajótörést.

Japánban az 1540-es évek óta portugál jezsuita térítők is jelen voltak, köztük is fel-felbukkantak spanyolok – különösen a két ország perszonáluniója (1580-1640) idején. Két, keresztény hitre tért fiatal japánról is tudni, akik átkeltek Mexikóba és máshová is hajóztak spanyol, majd angol hajókon, azonban egyik útjukon a tengerbe vesztek.

1609-1610 folyamán pedig – spanyol jezsuiták vezetésével – egy japánokból álló követség áthajózott Mexikóba. A hazaútjukra velük ment a híres felfedező Sebastián de Vizcaíno is, aki 1613-ban Haszekurával indult vissza Új-Spanyolországba.

Az expedíció a Japán legjobb hajóácsai által mindössze 45 nap alatt épített, európai stílusú hajó, a Date Maru fedélzetén kelt útra (a hajót később a spanyolok San Juan Bautista névre keresztelték).

Date Maszamunét igencsak érdekelték a spanyolokkal való kereskedelem lehetőségei, a spanyolok pedig (különösen Vizcaíno) úgy hitték, a Japán-szigetektől keletre létezik egy bizonyos „Aranysziget” és „Ezüstsziget”, amelyeket szerettek volna kiaknázni.

A japán követség másik hivatalos feladata további misszionáriusok Japánba hívása volt, ez részben egy 1597-ben 26 keresztény halálával járó incidens elsimítására tett kísérlet lehetett.

A háttérben valószínűleg egyéb szándékok is mozgatták a japánokat: a spanyolok Mexikóban alkalmazott bányatechnikájának, illetve az európaiak katonai stratégiáinak megfigyelése a legvalószínűbbek. Haszekura 1613. október 28-án indult útnak Isinomaki kikötőjéből, és 1620-ig nem látta újra hazáját.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Haszekura Rómában, Claude de Deruet 1615-ös portréján (kép forrása: Wikimedia Commons)Haszekura ima közben egy megkeresztelkedése után, Madridban készült festményen (kép forrása: Wikimedia Commons)V. Pál pápa portréja, amelyet Haszekura magával hozott Szendaiba (kép forrása: Wikimedia Commons)A Haszekura római polgárjogát igazoló oklevél, 1615. november 20-ai keltezéssel (kép forrása: Wikimedia Commons)Haszekuráról egy Amati nevű művész által készített rajz, 1615. A szamuráj alakja mellett látható a Rómában neki adományozott címer, egy buddhista horogkereszt nyilak által keresztezve (kép forrása: Wikimedia Commons)Haszekura egy későbbi rajzon (kép forrása: Wikimedia Commons)Az ana-curusi egy illusztráción (kép forrása: Wikimedia Commons)Tokugava Iejaszu (kép forrása: Wikimedia Commons)Tokugava Hidetada (kép forrása: Wikimedia Commons)Date Maszamune (kép forrása: Wikimedia Commons)III. Fülöp spanyol király (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár