Lenyűgöző képeken a Hoover-gát építése

A 20. század korai éveiben a gyors gazdasági és technikai fejlődés eredményeképpen az Egyesült Államok délnyugati részében egyre nagyobb igény lépett elő egy villamos áramot termelő, hatalmas komplexumra. Ráadásul a századfordulóra nyilvánvalóvá vált, hogy a katasztrofális árvizek okozta pusztításokat csak a Colorado folyó szabályozásával lehet elkerülni. 1922-ben a felmérések alapján az amerikai kormánynak a szakemberek azt ajánlották, hogy egy gát megépítésére a legalkalmasabb helyszín a Black Canyon. Korábban a Boulder Canyont nevezték meg, ám – mint kiderült – a helyszín teljességgel alkalmatlan az építkezésre, hiszen egy szeizmikus törésvonalon áll.

A kongresszus 1928-ban bólintott rá a tervekre, maga az építkezés pedig 1931-ben kezdődött meg. Ebben az időben a nagy gazdasági világválság már javában tombolt, így több ezer munkanélküli áramlott a helyszínre családostul, abban bizakodva, hogy ők lesznek majd a szerencsés kiválasztottak. Az elkeseredett tömegeket már az sem érdekelte, hogy a kanyonban a hőmérséklet sokszor a 45 Celsius-fokot is meghaladta. A gigaprojekt a csúcson 5251 embert foglalkoztatott.

Első lépésként elterelték a folyót az építkezési területről. A gát helyétől mintegy 4500 méterre a folyó mindkét oldalán egy-egy alagutat fúrtak a sziklába, hogy kifolyjon a kanyonból a vízfolyam, valamint egy kisebbfajta gátat emeltek az eredeti útjába. Amint a meder kiszáradt, a munka kezdetét vette. Több millió tonna laza üledéket, illetve sziklát bányásztak ki a kanyon falából, becslések szerint közel egymillió köbméter földet mozgattak meg. Érdekesség, hogy abban az időben a munkavédelem még igencsak gyerekcipőben járt, így a munkások, akik gyakorlatilag életveszélyben voltak a váratlanul leomló kisebb sziklagörgetegek miatt, kátrányba mártották a kalapjukat, amely megszáradva és megkeményedve viszonylagos védelmet jelentett számukra.

Az első betonelemek lefektetése 1933 júniusában vette kezdetét. A kémiai reakcióknak köszönhetően a beton megkötése nagy hőt generál. A mérnökök kiszámolták, hogyha az egész gátat egyetlen hatalmas betontömbből öntötték volna, a megkötés 125 év után fejeződött volna be teljesen, amit gyakorlatilag a gát meg sem érhetett volna, hiszen a hőtágulás miatti összehúzódás következtében szétmorzsolódott volna a beton. Hogy ezt elkerüljék, az egymásba illeszkedő, trapéz alakú betontömbökben 25 milliméter vastagságú csöveket helyeztek el, amelyekben a folyó hideg vizét cirkuláltatták.

A betonnal kapcsolatos munkálatok 1935 májusára befejeződtek. Összesen 3,3 millió köbméternyi betont használtak fel, amelyből el lehetne készíteni a San Francisco és New York közti, kétsávos autópályát. (A két város 4600 kilométere fekszik egymástól.) Bár az csupán mítosz, hogy az építkezés közben elhunyt munkásokat befalazták a gát szerkezetébe, az tény, hogy a munkálatok 112 áldozatot követeltek. A legelső áldozat J. G. Tierney földmérő volt, aki még 1922. december 20-án fulladt bele a Coloradóba, miközben a jövőbeli gát megfelelő helyét kereste. Félelmetes, de a gát utolsó áldozata szinte napra pontosan 13 évvel később Tierney fia, Patrick volt.

1935. szeptember 30-án Roosevelt elnök ideiglenesen beszüntette a munkálatokat a hivatalos átadási ceremóniára. Egy évvel később a vízerőmű turbinái működésbe lépett, és árammal látta el Arizona, Nevada és Kalifornia városait. A nevét 1947-ben elnyert gát a legnagyobb ember alkotta építmény a világon (221 méter magas, 379 méter hosszú és – helyenként – 200 méter vastagságú), az általa keletkezett Mead-tó pedig az Egyesült Államok legnagyobb víztározója.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
• Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét