Korántsem biztos, hogy őrült zsarnok lett volna III. György brit király
2020. július 21. 08:41 Borus György
Korábban
Bíborbaj és mániás depresszió
Lássuk ezek után az elmebetegség vádját! Tény, hogy III. György uralkodása során négy olyan rövidebb időszak is volt (1788–89-ben, 1801-ben, 1804-ben, és 1810–11-ben), amikor a király testi panaszaihoz (hasi és végtagi fájdalmak, székrekedés, szapora pulzus, alvászavar, rekedtség, elszíneződött vizelet) mentális zavar is párosult. Ezen időszakok során a király viselkedésére izgatottság, beszédkényszer, koncentrációhiány és zavarodottság volt jellemző. Mindezek a fizikális tünetek és mentális zavarok nem voltak állandóak, időnként felerősödtek, majd javulást mutattak, vagyis szakaszosan jelentkeztek.
III. György epizodikus elmezavarait sokáig a kormányzási és családi problémák által kiváltott idegösszeomlásokkal magyarázták. A baj ezzel csak az, hogy a királyon az idegbetegség jelei ötvenéves koráig (1788-ig) egyáltalán nem jelentkeztek, vagyis például az amerikai gyarmatok elvesztése idején, amit a britek nemzeti tragédiaként éltek meg, III. György elmeállapotával semmi probléma sem volt.
1855-ben jelent meg az első olyan munka, amelynek szerzője az uralkodó betegségét tisztán mentális eredetűnek tartotta. 1931-ben és 1941-ben két amerikai pszichiáter a mániás depresszió megléte mellett érvelt. Egyikük egyenesen azt állította, hogy III. György elmebaját az önvádaskodásból, határozatlanságból, tehetetlenségből és elfojtott szexuális vágyból fakadó frusztráció váltotta ki, betegsége fizikai tüneteit pedig csak képzelte és színlelte, hogy önmagát is becsapva ezzel leplezze a valóságot.
Az 1960-as évek végén két brit pszichiáter, Ida Macalpine és Richard Hunter, egy terjedelmes munkában meggyőzően bizonyította, hogy III. György a porfíria (bíborbaj) nevű ritka, örökletes, genetikai rendellenesség révén kialakuló anyagcsere-betegség egyik fajtájában szenvedett, amely abból adódik, hogy a szervezetben nem termelődik elegendő mennyiségű hemoglobin, ami az oxigént a szövetekhez szállítja.
A betegség súlyos esetben idegrendszeri panaszokat is okoz, de azok megjelenéséhez bizonyos kiváltó tényezők is szükségesek, olyanok, mint például a stressz vagy egyes gyógyszerek használata. Nem csoda, hogy III. György orvosai – akik még sztetoszkóppal és hőmérővel sem rendelkeztek, és a pulzusszámmérésen kívül meg sem vizsgálták magát a beteget – tanácstalanok voltak, hiszen a porfíriát, amelynek kezdeti tünetei nem egyediek, ma sem könnyű felismerni.
Macalpine és Hunter diagnózisa egyrészt III. György orvosainak részletes feljegyzéseire támaszkodott, másrészt pedig a király XX. századi leszármazottainak vizsgálatára. A két orvos megállapította, hogy a betegség Stuart Máriától (1542–1587) és fiától, I. Jakabtól (1603–1625) eredt. A Hannover-háziak közül I. György (1714–1727) és II. György (1727–1760), illetve III. György apja, Frigyes Lajos walesi herceg csak hordozták és továbbadták a genetikai hibát, de nem szenvedtek a betegségtől.
2005-ben egy orvoscsoport III. György hajtincsében nagy mennyiségű arzént talált, ez lehetett tehát az a szer, amely a porfíria tüneteit kiváltotta, és rendkívül súlyossá is tette azokat. Nem tudjuk, hogyan került a sok arzén az uralkodó szervezetébe. A szándékos mérgezés teóriáját talán elvethetjük. Elképzelhető, hogy a királynak gyógyszerként gyakran adott hánytató borkő tartalmazta, de az sem kizárt, hogy a hajpúder és más kozmetikumok rendszeres használata útján jutott be a méreg III. György szervezetébe.
Az utóbbi évek során néhányan a porfíria elméletét is megkérdőjelezték. Vannak, akik még azt is tagadják, hogy az neurológiai tüneteket tudna előidézni. Ismét felvetődött, hogy bipoláris zavar (mániás depresszió) okozhatta III. György akut mániás időszakait, amikor izgatott és ingerlékeny volt, ám ez nem ad magyarázatot a mentális problémákkal mindig együtt járó fizikai tünetekre.
Egy 2017-ben elvégzett számítógépes nyelvi analízis is az akut mánia elméletét próbálta alátámasztani. A program a király 1788 októbere és 1789 áprilisa, vagyis betegsége első időszaka során írott leveleit vetette össze azokkal, amelyeket stabil mentális állapotban írt. A vizsgálati módszer valószínűleg izgalmasabb, mint annak egyáltalán nem meglepő eredménye, hogy az uralkodó másképp fogalmazott, amikor beteg volt, és a szókincse sem volt olyan gazdag.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes 20:20
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
