Kézlevágástól az írek büszkeségéig – 7 híres esemény, amely decemberben történt
2018. december 4. 17:41 Múlt-kor
Korábban
Kr. u. 557. december 14.: Konstantinápolyban megmozdul a föld
Éjfél körül érezték meg az első rezgéseket a birodalmi főváros lakói. Nem volt számukra újdonság a földrengés – néhány hónappal korábban volt a legutóbbi –, ez azonban minden korábbinál rosszabbnak tűnt. Ahogy az épületek is remegni kezdtek, ellepték a levegőt a sikolyok és kiáltások. A korabeli történetíró Agathiasz szerint minden rengést követően „mély, morgó hang, mint a mennydörgés jött a föld gyomrából”, miközben az ég „elsötétült az ismeretlen forrásból emelkedő füstös köd párás leheletével, és tompa fénnyel ragyogott.”
A tömegpánik hatására a lakosok az utcára tódultak, és Agathiasz szerint az ég felé fordították tekintetüket, mintha „ki akarnák engesztelni az istenséget.” A pusztítás azonban tovább folytatódott. „A társadalom rendes felépítményét (…) vad zűrzavarba vetették, és lábbal tiporták.” Amikor eljött végre a hajnal, és vége volt a borzalomnak, „az emberek előjöttek, és köszöntötték egymást, boldogsággal nézve közeli szeretteik arcába, csókolva és ölelkezve és sírva az örömtől és a meglepetéstől.”
A tél hátralevő részében Agathiasz szerint az embereket „szűnni nem akaró kételyek és kitartó félelmek” gyötörték. Sokan isteni büntetésnek látták a katasztrófát, amely saját bűneikre, illetve császárukéra, Justinianuséra érkezett válaszul. A császár megkezdte a számtalan megsérült középület helyreállítását, alig hat hónappal később azonban a Hagia Szophia kupolája beomlott. Az ennek helyére épült kupolát látni napjainkban is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap