Kereskedelmi központ és a kultúrák találkozóhelye volt egykor Petra ősi városa

Menedékből város

Ez a fordulat mindenekelőtt a nabateusok ügyességének és elmésségének köszönhető. Hasznot tudtak húzni a kevésbé előnyös földrajzból és fejlett kereskedelmi meglátásaik voltak. A korszak többi virágzó városával ellentétben Petra nélkülözte a vizet és egy oázis létesítéséhez szükséges feltételeket.

Azonban a nabateusok kifinomult rendszereket találtak ki, hogy kihasználják a kilométerekkel messzebb felbukkanó forrásokat, melyek vizét a városba vitték, ahol szabadtéri medencékben vagy kőlapokból álló zárt ciszternákban tárolták.

Rendezett módon még az utolsó csepp esővizet is összegyűjtötték. Így garantálták a több ezer lakó ellátását, és a városba érkező karavánok élelmezését, melyek hónapokon keresztül szelték át a sivatagot. Ezek luxuscikkeket szállítottak Arábiából, Indiából, sőt, még Kínából is.

Az ókori görög történetíró, Diodórosz a nomád törzsek és karavánok menedékeként, illetve pihenőhelyeként írta le a várost.

Sztrabón szerint rengetegen voltak és ez alatt annyi embert és tevét értett, hogy seregnek tűntek. Petra környékén ütöttek tábort, karavánszerájokban, ahol bőségesen találtak ételt és italt és ahol felszerelkezhettek eleséggel. Az idő elteltével a városban, ahol az adás-vételi ügyleteket lebonyolították, kereskedő- és hitelező irodákat létesítettek.

Azokon a földeken, ahol a nabateusok éltek, az Araván völgyében rezet bányásztak, a Holt-tengerből pedig szurkot termeltek ki, amit Egyiptomban adtak el, ahol a halottak bebalzsamozására, valamint a hajók réseinek eltömítésére használták. Csak ezekkel kereskedve azonban a nabateusok nehezen értek volna odáig, hogy egy fejlődő birodalmat hozzanak létre. Így szerencséjük fellendítését a karavánokban látták.

A nabateusok viselték gondját a mindenféle javaknak attól kezdve, hogy beléptek a királyságukba és azokat tovább exportálták a Földközi-tenger kikötői felé, főleg Gázába és Alexandriába.

Ténylegesen a legfontosabb út, amelyet létesítettek, a gázai volt. Onnan hajókon Görögországba és Itáliába küldték a termékeket, ahol túlzó összegeket fizettek értük. Ebből eredt a sivatagi királyság növekvő gazdagsága.

1. Bevezető
2. A nabateusok eredete
3. Menedékből város
4. Irigy szomszédok
5. Romantikus sors

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai