A vörösterror 133 napja

Mi történt a szülinapomon?

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: december  •  Nap: 17
20 találat
[1]

1167. december 17.

Magyar-velencei dinasztikus kapcsolat létesül, amely másfél évtizedre véget vet az ellenségeskedésnek

[2]

1442. december 17.

Erzsébet királyné meghal Győrött

[3]

1445. december 17.

Az országnagyok zsámbéki (Pilis vm.) tanácskozásukon országgyűlést tűznek ki

[4]

1542. december 17.

Izabella királyné (I. János felesége) megtagadja Erdély átadását a Gyalura érkező Serédy Gáspárnak, I. Ferdinánd biztosának

[5]

1551. december 17.

Alvinci kastélyában meggyilkolják Fráter Györgyöt

Utyeszenics-Martinuzzi házasságból, horvátországi kisnemesi családban született. Corvin János udvarában nevelkedett, majd Szapolyai János vette pártfogásába, akinél katonaként szolgált. Feladva a világi karriert a pálos rendbe lépett. Előbb a lengyelországi czestochovai zárda elöljárója, majd a sajóládi kolostor perjele lett. 1534-ben került a váradi egyházmegye élére, ekkor már János feltétlen bizalmát élvezte. Mohács utáni Magyarországon az egyetlen kiemelkedő képességű, világpolitikai realitásokban gondolkodó, messzire látó, kitűnő diplomáciai érzékkel rendelkező közéleti személyiség volt. Céljai: az 1526 után két részre szakadt ország egyesítése, a magyar államiság megőrzése, a török kiűzése az országból Habsburg segítséggel, az önálló erdélyi állam megteremtése. 1534 novemberében váradi püspök lett. Nagy része volt az 1538. évi váradi béke megkötésében, amely szüneteltette a háborúskodást Magyarország két koronás fője - Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János - között. I. János halála és Buda török kézre kerülése után az oszmán hódítók kiszorítását csak a Habsburgoktól várta, ezért 1541 végén megegyezett Ferdinánddal. Ennek következtében előbb kincstartó, majd helytartó lett. Miután 1551-ben Izabella királynét és János Zsigmond (kiskorú) királyt lemondatta, az országot átadta Ferdinánd megbízottjainak. Jutalmul erdélyi vajda és esztergomi érsek lett. A Habsburg hadak azonban nem bizonyultak elegendőnek a török támadás kivédésére, ezért, hogy időt nyerjen, tárgyalást kezdett a délvidéki pasákkal. Emiatt a császári parancsnok, Castaldo árulást sejtett, s az ő parancsára Sforza-Pallavicini generális és emberei meggyilkolták Alvincen.

[6]

1770. december 17.

Megszületett Beethoven

Ludwig van Beethoven Bonnban született. Zongoristaként már nyolcéves korától szerepelt, 1782-től pedig tanárát, Neefe-t helyettesítette az orgona mellett. Apja (aki a kölni választófejedelem udvari énekese volt) alkoholizmusa miatt sokat szenvedett, a maga erejéből képezte magát. 1784-től Bonnban udvari orgonista, majd zenekari brácsás volt. Iskolai tanulmányait 1781-ben befejezte, műveltségét autodidakta módon, főleg a von Breuning családban szerezte meg, ahol zenére tanította a gyerekeket. 1787-ben a választófejedelem támogatásával Bécsbe utazott, hogy Mozarttól tanuljon, de anyja betegsége miatt nemsokára hazatért Bonnba. 1792-ben ismét Bécsbe ment s végleg odaköltözött. Az 1791-ben elhunyt Mozart helyett Haydntól tanult, Haydn azonban nem volt igazi zenepedagógus, ezért másoktól, így Salieritől is vett órákat. 1795-ig csak bécsi pártfogóinak szalonjában lépett fel, majd bemutatta B-dúr zongoraversenyét, ezzel és Mozart d-moll koncertjével szerepelt a Burgtheaterben. Attól kezdve a bécsi arisztokrácia kedvence lett: Lichnowsky herceg, Erdődy Péter és Brunszvik Ferenc grófok palotáiban lakott, mecénásai voltak Razumovszky gróf orosz nagykövet, Esterházy Miklós és Lobkowitz hercegek. Rudolf főherceg a tanítványa volt, az ő érseki beiktatására írta a Missa Solemnist. Bécsben megélhetését műveivel biztosította. Ekkor mutatta be első szimfóniáját. A Brunszvik-család vendégeként több ízben hosszabb időn át Martonvásáron élt. Többször foglalkozott a nősülés gondolatával, de valamennyi kapcsolata megszakadt. Az 1812-ben keletkezett, a halhatatlan kedveshez írt levelének címzettje valószínűleg Antoine Brantano volt, s talán neki komponálta A távoli kedveshez című dalciklust is. Amikor 1808-ban Jérome Bonaparte kasseli udvari karmesteri állást ajánlott neki, Rudolf főherceg, Lobkowitz és Kinsky hercegek évi 4000 aranyforintot adtak neki, hogy Bécsben maradjon. Európa számos városában koncertezett, de 1814-ben romló hallása miatt lemondott a szereplésről. Hallászavarai 1795-ben kezdődtek, 1819-re teljesen megsüketült, visszavonult és magányos különccé vált. Művei, amelyeket a felvilágosodás és a humanizmus eszméi hatottak át, a feltörekvő polgárság szabadságvágyát fejezték ki. A hagyományos kereteket szétfeszítve, a klasszikus zene kifejezőkészségét a maximálisra fokozta. Művészetét sokan támadták, kora ízlése nehezen fogadta be nagyívű és tökéletességre törő muzsikáját, de a bécsi közönség mellette állt, s ítélete maradandóbb volt a szakma kritikájánál. Zongora- és hegedűversenyeket, kilenc szimfóniát, nyitányokat, kísérőzenéket, baletteket, dalokat, kórusműveket komponált. Egyetlen operája a Fidelio, amely a korabeli szabadító opera típusa, s amelyhez négy különböző nyitányt írt. A mester 1827. március 23-án halt meg Bécsben.

[7]

1800. december 17.

Megszületett Czuczor Gergely

Módos parasztcsaládból származott. 1817-ben Pannonhalmán belépett a bencés rendbe, 1824-től tanított. 1835-ben Pestre költözött, de a világias életmódját érő vádak miatt visszarendelték Pannonhalmára, Poétai munkái című kötetét pedig elkobozták. 1845-től haláláig az Akadémia megbízásából a magyar nyelv szótárának összeállításával foglalkozott. Munkássága kiterjedt történelmi, földrajzi és más tárgyú ismeretterjesztő művekre, fordításokra. A magyar romantikus nemzeti eposz egyik megteremtője, fő műve az Augsburgi ütközet, amely a kalandozó magyarok 910. évi győzelméről szól. Ódái és balladái a hazafias liberalizmus eszméit fejezik ki a romantika eszközeivel. 1836-ban az MTA rendes tagjává választották. 1848 végén Kossuth Hírlapjában kiadta királyellenes forradalmi versét, a Riadót, ezért Világos után hatévi várfogságra ítélték. A fogságban írt A rab című költeménye lírájának legszebb darabja. 1851-ben szabadult Kufsteinből, s ettől kezdve ismét a szótáron dolgozott, emellett a Nemzeti Színházban volt dramaturg. Fő művét, A magyar nyelv szótárát szerkesztőtársa, Fogarasi János fejezte be 1871-ben. 2002-ben emlékmúzeumot nyitottak szülőfalujában, Andódon.

[8]

1830. december 17.

Meghal Simón Bolívar

A kolumbiai Santa Maria mellett meghal Simón Bovár venezuelai származású politikus, a latin-amerikai függetlenségi háborúk kiemelkedő alakja. 1810-től vett részt a spanyolok gyarmati uralma ellen vívott harcokban. 1813 augusztusában csapatai élén bevonult Caracasba, s őt a második köztársaság vezetőjévé választották, de 1814 júliusában az őt ért támadások és a királypárti előrenyomulás hatására lemondott, s elhagyta Venezuela fővárosát. 1815-ben Jamaicára menekült, majd 1816-ban a Venezuelából kiinduló felkelés élére állt, ennek győzelme után 1918 novemberében másodszor is kikiáltotta Venezuela függetlenségét, s 1819-ben Nagy-Kolumbia (a mai Kolumbia, Venezuela, Ecuador és Panama) diktátori hatalommal felruházott köztársasági elnöke lett. 1822-24-ben felszabadította Perut, amelyből Peru és - a róla elnevezett - Bolívia alakult, ugyancsak az ő elnöksége alatt. 1826-ban a közép- és dél-amerikai államok összefogásának reményében összehívta a panamai kongresszust, de nem sikerült egy egységes államszövetség megteremtését elérnie. 1830-ban Nagy-Kolumbia szétesett, és ekkor minden tisztségéről lemondott. Cartagenába indult, hogy Európába hajózzon, de előrehaladott betegsége (tuberkulózis) halálát okozta.

[9]

1881. december 17.

Meghal Lewis Henry Morgan amerikai néprajztudós és régész

Az őstársadalom történetének világhírű kutatója, a tudományos antropológia alapjainak megteremtője 1818. november 21-én született. Ügyvédként az 1840-es években az irokézek között kezdte kutatásait (a szeneka irokézek adoptálták is). Az 1850-es évektől a rokonsági rendszereket tanulmányozta, s ez elvezette a kulturális evolúció elméletének kidolgozásához. A civilizáció eredetét és fejlődését tárgyaló, Az ősi társadalom (1877) című munkájában bebizonyította, hogy a társadalom fejlődése a matriarchátusból a patriarchátusba az egész emberiség történeti útjára jellemző. Megkísérelte a társadalom történetének periodizálását, azt a vadság, a barbárság és a civilizáció korszakaira bontotta fel, és ezeket a korszakokat a termelés technikájával hozta kapcsolatba.

[10]

1895. december 17.

Meghal Irinyi János

A berlini és a bécsi műegyetemen kémiát tanult, majd elvégezte a hohenheimi gazdasági akadémiát. A közhiedelemmel ellentétben nem ő a gyufa feltalálója, csak a `zajongás nélküli` gyufa, a kisebb-nagyobb robbanás nélkül, veszélytelenül használható biztonsági gyújtó kidolgozása (1836) fűződik a nevéhez. (A foszforos gyufa fejében ólom-peroxiddal helyettesítette a kálium-klorátot.) 1839-ben Pestre költözve maga is gyufagyárat alapított, de - anyagi okok miatt - nyolc év múlva be kellett zárnia. 1848-ban a Batthyány-kormány az állami gyárak főfelügyelőjévé nevezte ki, 1849-ben a nagyváradi lőporgyár és ágyúöntöde vezetője volt. A szabadságharc leverése után bujdosott és néhány hónapig Pesten raboskodott, majd létavértesi pusztáján különféle kísérleteket folytatott. Magyarországon elsőként készített olyan gépszerelvényt, amely együttesen végezte a vetést, szántást és boronálást. 1868-72-ben Bihar vármegyében `árva-szolgabíró`, ezután rövid ideig a debreceni István-malom igazgatója volt. Sokat buzgólkodott a tudományok népszerűsítése érdekében, a kor modern vegytanának terjesztője és magyarországi meghonosítója, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat egyik alapító tagja és munkatársa volt.

[11]

1906. december 17.

Meghal Acsády Ignác történetíró

Adler néven Nagykárolyban született 1845. szeptember 9-én. 1869-ben a pesti egyetemen jogtudományi, 1877-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Pályáját hírlapíróként kezdte, szépirodalmi művekkel folytatta, majd a történettudomány kiváló művelője lett. A gazdaságtörténeti kutatások és a statisztikai módszer egyik magyarországi kezdeményezője. Főként a XVI-XVIII. századi magyar népesség- és gazdaságtörténettel foglalkozott. Ő írta a jobbágyság első összefoglaló történetét. Szépirodalommal is foglalkozott.

[12]

1930. december 17.

Meghal Adler Simon gyógypedagógus

Tanítói oklevelének megszerzése után 1881-től az izraelita siketnémák országos intézetének tanára, 1907-től 1930-ig a Wechselmann-féle vakok intézetének igazgatója volt. Ő foglalkozott először Magyarországon vak siketnémák oktatásával. A Népnevelők Lapjában, a Kalauzban, az Izraelita Tanügyi Értesítőben, a Magyar Hírlapban jelentek meg cikkei.

[13]

1935. december 17.

Meghal Kaszap István jezsuita kispap

Székesfehérvár cisztercita gimnáziumában érettségizett. 1934 nyarán lett novícius, jezsuita szerzetes, kispap. Rendtársai, tanárai szerették, tisztelték, igazi apostollá vált. `A bűnösök megtéréséért - engesztelő áldozatul` - önmagát ajánlotta fel Krisztusának. 19 éves korában gyógyíthatatlan betegség támadta meg, s 1935-ben egész évben szenvedett, de zúgolódás, panasz nélkül viselte a fájdalmakat. Halála után sok ember fordult hozzá segítségért, székesfehérvári sírjánál sok márványtáblácska hirdeti az ő közbenjárásának tulajdonított imameghallgatásokat. 1941. október 11-én megindult boldoggá és szentté avatási perének első, egyházmegyei, 1948-ban pedig második, római szakasza.

[14]

1973. december 17.

Arab terroristák 31 embert ölnek meg Róma repterén miután egy német gépet eltérítettek.

[15]

1978. december 17.

Az OPEC felemeli az olajárat

A világ olajnagyhatalmait tömörítő OPEC elhatározta, hogy 1979 végére 14 és fél százalékkal felemeli az olajárakat.

[16]

1996. december 17.

Limában 500 túszt ejt a Tupac Amaru

A limai (Peru) japán nagyköveti rezidenciát elfoglalják a marxista Tupac Amaru guerillák, és túszul ejtik a fogadáson megjelent mintegy 500 politikust és üzletembert. Csak 1997 április 22-én csapnak le a perui különleges egységek és megölik mind a 14 túszejtőt, köztük a Tupac Amaru vezetőjét, Nestor Cerpa-t.

[17]

1996. december 17.

A Vöröskereszt kivonul Csecsenföldről

Miután egy álarcos támadó lelőtte a segélyszervezet hat nyugati munkatársát, a Vöröskereszt bejelentette, hogy külföldi állománya elhagyja Csecsniát.

[18]

1996. december 17.

ENSZ főtitkárrá választják Kofi Annant

A ghánai Kofi Annan az ENSZ hetedik főtitkára lett.

[19]

2001. december 17.

Megnyilik A Millenáris Park

Budapest II. kerületében, az egykori Ganz-gyárcsarnokok átépítésével létrejött Millenáris Park kiállítási csarnokában megnyílt az Álmok álmodói - világraszóló magyarok című kiállítás. A nagy magyar alkotók és alkotások tárlata az elmúlt két-háromszáz év kimagasló teljesítményei köré épült, ahol 689 személyiséget, 290 műtárgyat mutattak be. Magyar, vagy magyar származású Nobel-díjasok életművei, kiemelkedő magyar szabadalmak, szellemi termékek, a tudományos és műszaki gondolkodás nagy elméletei, továbbá a magyar művészeti termés legjava az alkotmómunka eredményei voltak láthatók a kiállítócsarnok két épületében. A Park területén 2005 végén nyílt meg a Jövő Háza és itt kapott helyet a Csodák Palotája is. Az egykori ipartelepen a kulturális létesítmények mellett fafaragásos mese-játszóteret, szabadtéri színpadteret és pihenőparkot is kialakítottak.

[20]

2002. december 17.

A magyar Országgyűlés dönt a csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról, amelyhez a képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges.