2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: november  •  Nap: 21
27 találat
[1]

1276. november 21.

II. Ottokár cseh király követei a bécsi táborban békét kötnek I. Rudolf német királlyal

[2]

1478. november 21.

I. Mátyás és IV. Kázmér lengyel király meghosszabbítják az 1474. évi fegyverszünetet

[3]

1555. november 21.

Meghal Georgius Agricola német természettudós

61 éves korában ezen a napon meghal Georgius Agricola (Georg Bauer), az ismert német természettudós. Tanulmányai befejezése után Agricola orvosként dolgozott Joachimsthalban, illetve Chemnitzben, és e bányavárosokban ásványi gyógyszereket tanulmányozott. A bányászoktól szerzett gyakorlati ismereteiből kiindulva teremtette meg a tudományos ásványtan alapjait. Maradandó hírnevet szerzett magának a `De re metallica` című, a bányászatot és a kohászatot bemutató átfogó művével. A könyv 1556-ban, egy évvel Agricola halála után jelent meg.

[4]

1619. november 21.

Elkészül a Bethlen Gábor által katonai célokra építtetett Duna-híd

Közben Homonnai Drugeth György lengyel támogatással ugyanezen a napon, mintegy 8 ezer emberrel betör a Duklai-hágón át Felső-Magyarországra.

[5]

1620. november 21.

A Mayflower 41 angol telepessel kiköt Amerikában

Több mint háromhónapos tengeri utazás után a Mayflower nevű hajóval 41 angol puritán köt ki családjával együtt a Cod-foknál az észak-amerikai partokon. A `zarándokatyák` még a hajó fedélzetén az ún. Mayflower-szerződésben olyan alkotmányt fogalmaznak meg, amely jövendő közös életüket szabályozza. Ennek alapelve a törvény előtti egyenlőség és a közösség szabályainak önkéntes elfogadása. Szeptember 5-én vitorláztak el a Mayflower utasai - a puritánok mellett néhány angol kereskedő is - Southamptonból. Eredeti tervüket, hogy Virginia angol gyarmaton (1607. IV. 16.) telepednek le, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt fel kellett adniuk. A hamarosan beköszöntő tél miatt határozzák el, hogy a Cod-foknál szállnak partra, mivel az ottani növényzet lehetővé teszi a megfelelő ellátást. Az önálló alkotmányféle megalkotása azért tűnik szükségesnek a kivándorlók számára, mert kívül állnak az angol törvény keretein. Szerződésükben a puritánok ugyan I. Jakab angol király hűséges alattvalóinak vallják magukat, mégis igénybe veszik a jogot, hogy törvényeket alkossanak, és saját igazgatást hozzanak létre. Az okot a kivándorlásra a vallási összeütközések szolgáltatták. Az angol egyház presbiteriánus hitviszonyai (központi egyházi vezetés) ellentétben álltak a puritánok elképzeléseivel, melyek az egyén és a közösség viszonylagos függetlenségén alapultak. A puritánok többsége harcolni akart elképzeléseinek megvalósításáért az angol egyházban, egyik kis csoportjuk azonban az emigrációt választotta.

[6]

1620. november 21.

A fehérek szerződést kötnek az indiánokkal

A `zarándokatyák` (1620. XI. 21.) Miles Standish vezetésével szerződést kötnek Plymouth-ban Maszaszoit indián törzsfővel a kölcsönös segítségnyújtásról. Az indiánok tanácsokat adnak az újonnan érkezetteknek, akiknek nagy része nem rendelkezik mezőgazdasági ismeretekkel. Megmutatják nekik, hogyan kell termeszti az Angliában alig ismert kukoricát, és elmondják, hogy a legjobban halmaradékokkal lehet trágyázni. A fehérek és az indiánok között élénk cserekereskedelem alakul ki.

[7]

1695. november 21.

Meghal Purcell angol zeneszerző

Londonban meghal Henry Purcell angol zeneszerző, orgonista. Az angol barokk zene legkiválóbb képviselőjeként sokoldalú kompozíciós technikájú és nagy ötletgazdagságú zeneszerző volt. Kiemelkedő egyházi műveket (ódák, himnuszok), hangszeres zenét (triószonáták, fantáziák) és az angol, olasz és francia művészetet egybeolvasztó operákat (Dido és Aeneas) és színpadi kísérőzenéket írt. Zeneszerzői stílusát drámai erő és líraiság jellemzi.

[8]

1705. november 21.

Bottyán János elfoglalja Tatát

[9]

1710. november 21.

Bercsényi Miklós főgenerális Lengyelországba megy, hogy tárgyaljon I. Péter orosz cárral és II. Ágost lengyel királlyal

[10]

1783. november 21.

Felszáll az első hőlégballon

Az első hőlégballon 1783-ban emelkedett a levegőbe, Franciaországban, Nantes mellett. A Montgolfier-testvérek alkotmányát persze lehet, hogy már a munkások kipróbálták, mielőtt az a fivérek papírgyárából kikerült volna. Valamennyire ez még érthető is. Hiszen hogy nézett volna ki, ha az új repülő-alkalmatosság valamelyik hibája a kor lehetőségei által nagydobra vert, hivatalos bemutatón derült volna ki, s ne adj isten, még le is zuhan a dicső feltalálókkal? A párizsi Bois de Boulogne-ból szálltak fel a hőlégballonján.

[11]

1784. november 21.

II. József elrendeli, hogy az erdélyi parasztfölkelést akár fegyverrel is, de minél hamarabb leverjék

[12]

1806. november 21.

Napóleon kihirdeti a kontinentális zárlatot

I. Napóleon francia császár a berlini dekrétumban kontinentális zárlatot rendel el Nagy-Britannia ellen. Az európai kontinens valamennyi kikötőjét és tengerpartját bezárják a Nagy-Britanniával folytatott kereskedelem és a brit áruk előtt. A francia császár már az év eleje óta törekedett arra, hogy a brit kereskedelem elleni harcot a háború döntő fegyverévé fejlessze. A dekrétum célja: 1. rákényszeríteni Nagy-Britanniát a blokád feladására (május 16-án rendelte el valamennyi Franciaország által ellenőrzött kikötő ellen, Bresttől egészen az Elba torkolatáig); 2. véget vetni az angol beavatkozásnak a francia tengeri kereskedelemben; 3. kikényszeríteni az angolok által annektált francia gyarmatok visszaadását; 4. megakadályozni annak a segélynek a fizetését, amellyel Anglia a Franciaországgal hadban álló szárazföldi országokat támogatta. A kontinentális zárlat gazdasági hatásai rendkívül sokrétűek. Nagy-Britannia, a tengerek ura abszolút monopóliumra tesz szert a gyarmatáru-kereskedelemben, és új felvevőpiacokat szerez. Az ország ipari termelése, a brit mezőgazdaság magas színvonala, valamint a gyarmatáruk emelkedő ára is hozzájárul, hogy még növelni is tudja a kereskedelmi forgalmát. A brit konkurencia kikapcsolásával kezdetben a kontinensen is fellendül a kereskedelem és az ipar. Franciaország új piacokra tesz szert. Szicíliában és Spanyolországban. Ezenkívül - akárcsak Németországban és Svájcban - a textilipar is jelentősen fejlődik. Így például 1806 és 1810 között Franciaországban megduplázódik a mechanikus szövőszékek száma, felgyorsítva az ipari forradalom kibontakozását. Németországban kialakult az illegális kereskedelem néhány központja is, mint Bréma, Hamburg vagy Frankfurt am Main. A belső kereskedelemre gyakorolt pozitív hatás mellett azonban hosszú távon a negatívumok kerekednek felül. A kontinentális zárlat fokozza a korrupciót és a feketekereskedelmet, általános elégedetlenséget keltve a nagy- és kiskereskedők körében. De nő az ellenállás azok között a hivatalnokok között is, akiknek feladata a kontinentális zárlatot megsértők megbüntetése. A lakosság persze egyre elégedetlenebb, mert fájdalmasan érzi a brit gyarmatáruk, a gyapot és a nádcukor hiányát. A növekvő ellenállás arra kényszeríti Napóleont, hogy közel 200 000 vámállomást létesítsen és ügynökök, katonák tízezreit alkalmazza, hogy ellenőrizzék a beviteli tilalomra vonatkozó rendeletek betartását.

[13]

1811. november 21.

Öngyilkos lesz Heinrich von Kleist, német költő

34 éves korában Heinrich von Kleist, német költő Henriette Vogellel együtt öngyilkosságot követ el a Berlin melletti Wannseenél. Kleist, aki régi porosz katonatiszti családból származott, nem találta helyét a társadalomban. Életét balul sikerült identitáskereső kísérletek, meghiúsult remények és állandó egzisztenciális gondok kísérték. Miután 1799-ben kivált a porosz hadseregből - a potsdami gárdaezred hadnagyi tisztét csak nyűgnek tekintette - Kleist a felvilágosodásra jellemző tudásvágytól hajtva jogtudományt, államszámviteltant, fizikát, matematikát és filozófiát tanult. Immanuel Kant filozófiai tanainak megismerése azonban - melyek szerint nem létezik objektív igazság - mély lelki válságba sodorta. 1801-ben, majd 1804-1806 között, hogy megélhetését biztosítsa, porosz állami szolgálatba állt, de hivatalát az erős bürokrácia miatti ellenérzésből csak kelletlenül látta el. Igazi működési területének a költészetet tekintette. 1807-ben megjelentette az "Amphitryon", 1808-ban pedig "Az eltört korsó" című színműveit, ám ezek nem hozták meg Kleistnek - akit korának egyetlen irodalmi irányzatába sem lehet besorolni - a remélt irodalmi elismerést. Az egész életét végigkísérő egzisztenciális problémák irodalmi műveiben is tükröződnek, így például a "Kohlhaas Mihály"-ban. A vágy és valóság összeütközésének feloldását Kleist csak utópiaként ábrázolja.

[14]

1818. november 21.

Bezárják az aacheni kongresszust

Az aacheni kongresszuson (1818. IX. 29.-XI. 21.) elfogadott `aacheni jegyzőkönyv` biztosította az európai hatalmak egyensúlypolitikájának folyamatosságát: Franciaországot a Bourbon-királyság restaurációja (1814. VI. 4.) és I. Napóleon végleges veresége (1815. VI. 18., 1815. XI. 20.) után felvették a Poroszország, Ausztria, Nagy-Britannia és Oroszország alkotta Négyes Szövetségbe, s az viszonzásként kötelezte magát - minkét a többi hatalom - `a világ nyugalmának` fenntartására (`le repos du monde`).
Az öt hatalom forradalomellenes együttműködését Nagy-Britannia csak addig támogatta, amíg az nem vezetett a forrongó területek elleni szövetséges katonai intervencióhoz. Az ilyen beavatkozást - mint a népjog megsértését - a brit külügyminiszter, Robert Stewart Castlereagh elutasította. Állásfoglalása jelzi a Poroszországgal, Ausztriával és Oroszországgal kapcsolatos ellentéteket, amelyek végül előjelzik Nagy-Britannia bizonyos mértékű eltávolodását a kontinenstől ("splendid isolation").
Az aacheni kongresszus határozatai Franciaország számára elsősorban a második párizsi béke (1815. XI. 20.) rendelkezéseinek könnyítését jelentik; a szövetséges csapatok Franciaországból történő kivonásának napja: 1818. XI. 30., ezenkívül a Franciaország által fizetendő háborús kártérítés összegét - Poroszország kívánságaival ellentétesen - 700-ról 265 millió frankra csökkentik. A külpolitikai kérdések mellett a kongresszuson a szövetséges hatalmak belpolitikai helyzetéről is tanácskoznak.

[15]

1830. november 21.

Meghal Kisfaludy Károly

Pesten meghal Kisfaludy Károly költő, író, irodalomszervező, akadémikus, a magyar irodalmi romantika egyik kezdeményezője és kiemelkedő képviselője. Kisfaludy Téten született 1788. február 5-én. Katonai iskolát végzett, és katonáskodás közben barátkozott meg az irodalommal. Bátyja - Kisfaludy Sándor - hatására megpróbálkozott a versírással, majd 1809-ben megírta első drámáját. Otthagyta a katonaságot és képzőművészetet tanult Bécsben. Sorra írta színházi darabjait, amelyek korában kirobbanó sikereket hoztak számára. Hazánkban ő volt az első, aki az irodalomból élt. Irodalmunkban a rövid szépprózai elbeszélés meghonosítója volt. Az 1822-ben általa megindított Auróra című szépirodalmi zsebkönyv körül kialakult Auróra-kör tette Pestet véglegesen irodalmi központtá. Művei közül kiemelkedtek szatirikus novellái és vígjátékai, melyekben bírálta a változó világot nem értő nemességet. Sokszor került színpadi feldolgozásra a Kérők című darabja.

[16]

1831. november 21.

Fellázadnak a lyoni selyemszövő munkások

Felkelésük - amely az első nagyobb arányú tőkésellenes mozgalmak egyike volt - a város munkásai között általánossá vált, s december 3-án csak jelentős katonai erő bevetésével verték le.

[17]

1855. november 21.

Eltemetik Vörösmarty Mihályt

Vörösmarty Mihály a reformkori elbeszélő költészet kiemelkedő és ünnepelt alakja. Az önkényuralom éveiben vidékre költözött. A nemzeti katasztrófa, valamint kislánya halála miatt melankóliában szenvedő költő, családja tanácsára 1855-ben visszatért a fővárosba. Agyszélhűdés érte, néhány nap alatt meghalt. Temetése a nemzeti gyász megnyilatkozása, az önkényuralommal szembeni ellenállás jelképe lett. Azelőtt soha nem látott sokaság vett rajta részt. Vagyon nélküli özvegye és három gyermeke számára Deák Ferenc adakozásra szólította fel az országot, s néhány hónap alatt 103 ezer forint gyűlt össze. 1866-ban Székesfehérvárott szobrot állítanak az emlékére.

[18]

1881. november 21.

Megszületett Révay József irodalomtörténész

Kecskeméten született, 1895-ben belépett a piarista rendbe, papnövendékként a budapesti egyetem hittudományi karán tanult. 1902-ben bölcsészdoktori, 1904-ben latin-görög szakos tanári oklevelet szerzett. 1902-től tanított különböző gimnáziumokban, 1904-ben kilépett a piaristáktól, 1918-19-ben a fővárosi Veres Pálné Leánygimnázium igazgatója volt. A Tanácsköztársaság idején a közoktatásügy középiskolai feladatainak irányításával bízták meg, de a bukás után megfosztották állásától. Ezért 1920-tól szépirodalommal és népszerűsítő irodalommal foglalkozott. 1945 után a budapesti tudományegyetemen tanított. Nyugdíjazása után, 1952-től az irodalomnak szentelte életét. Az ókori irodalommal foglalkozó tudományos cikkei számos magyar és külföldi folyóirataiban jelentek meg. Írói munkásságának fő területét ismeretterjesztő regényei, elbeszélései, rádiónovellái alkották, amelyek az ókori kulturális élet ismeretanyagából táplálkoztak. Műfordítói munkája is jelentős. Szülővárosban hunyt el 1970. február 19-én.

[19]

1905. november 21.

Megszületett Kozmutza Flóra

Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra gyógypedagógus, pszichológus Budapesten született. Ő ihlette József Attila híres Flóra-verseit. Később Illyés Gyula felesége lett, s a költő zavartalan munkásságának legfőbb segítője volt. A Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult filozófiát, esztétikát, pszichológiát és nyelveket. Az 1930-as évek második felében Szondi Lipót Kór- és Gyógytani Laboratóriumában dolgozott. A II. világháború után Bárczi Gusztávval megszervezte a Gyógypedagógiai Főiskolát, 1946-tól a gyógypedagógiai pszichológia tanszék, később az intézet vezetője lett. 1972-től nyugdíjba vonulásáig a főiskola főigazgatójaként tevékenykedett. Az általa szerkesztett Gyógypedagógiai pszichológia alapvető, több nyelvre lefordított kézikönyv. Gyógypedagógusok egy sor nemzedékét nevelte. Egész életében a sérült gyermekek és felnőttek megfelelő kezeléséért, rehabilitációjáért dolgozott. Illyés Gyula halála után a költő hátrahagyott életművét gondozta. A Semmi közelít címmel örökítette meg élettársának utolsó hónapjait. Budapesten halt meg 1995. május 14-én.

[20]

1916. november 21.

Elsüllyed a Britannic gőzhajó

A Titanicnál is nagyobb, elsüllyeszthetetlennek tartott luxushajót 1914-ben bocsátották vízre. Az eredeti tervek szerint - éppúgy, mint a Titanic - az angliai Southampton kikötőjét New Yorkkal összekötő járat három luxushajójának egyike lett volna, ám még próbaútja előtt kirobbant az első világháború, s a kormány a járművet lefoglalta, majd sebtében kórházhajóvá alakították át. A Britannic végzetes útján negyedik alkalommal szállított sebesülteket Angliába, amikor, Lézvosz szigete felé haladtában, robbanás rázta meg a hajótestet, és az óriás süllyedni kezdett. Harminc ember meghalt, ezerszázat azonban sikerült kimenteni. A robbanás okát máig homály fedi. A történészek szerint lehetséges, hogy a Britannicon nemcsak a szövetséges hatalmak sérültjeit kezelték, hanem fegyvereket és más hadianyagokat is szállítottak. Az 1976- ban a világhírű francia tengerkutató Jacques Cousteau által megtalált hajót 1977-ben a brit kormány eladta egy magánszemélynek, akitől Simon Mills történész vette meg a tulajdonjogot, hogy feltárhassák a titkot. A kutatást 1998-ban kezdték meg.

[21]

1916. november 21.

Meghal Ferenc József, az utolsó egyeduralkodó

A Bécs melletti Schönbrunnban 86 éves korában meghal Ferenc József, aki 1848 óta az osztrák monarchia császára volt. Ferenc József, aki saját magát, mint `a régi iskolából való utolsó egyeduralkodó`-t jellemezte, 68 évi uralkodási ideje alatt ellenzője volt mindenfajta demokratizálódási irányzatnak és a soknemzetiségű Ausztria népei mindenfajta függetlenségi törekvésének. Ferenc József csak korlátlan befolyásában látta a garanciát Ausztria erejének megőrzésére. Utódja másodunokaöccse, I. Károly lesz, aki különbékére törekszik.

[22]

1955. november 21.

Megalakul a Bagdadi Paktum

Az 1955. november 21-22-én Irakban összeült tanácskozáson megalakult a Bagdadi Paktum elnevezésű szövetség, amelyet Törökország, Irak, Irán, Pakisztán és Nagy-Britannia hozott létre az Egyesült Államok aktív támogatásával, a tagországok közötti katonai együttműködés elmélyítésére. Miután Irak 1959. augusztus 20-án kilépett, nevét Központi Szerződés Szervezetére, CENTO-ra változtatták. Irán és Pakisztán kilépésével a CENTO 1979-ben gyakorlatilag megszűnt.

[23]

1956. november 21.

A kormányközi megállapodás értelmében Nagy Imréék szabadon távozhatnak

Az 1956 októberi forradalom leverésékor, november 4-én Nagy Imre törvényes miniszterelnök és társai - családtagjaikkal együtt - a budapesti jugoszláv követségen kaptak menedéket. November 14-én Kádár János kijelentette, hogy Nagy Imrét nem tartja ellenforradalmárnak és mozgásszabadságát sem kívánják korlátozni, `csak tőle függ, hogy részt vesz-e a politikai életben`. November 21-én magyar-jugoszláv kormányközi megállapodást írtak alá, amelyben a Kádár-kormány garantálta, hogy Nagy Imre és társai szabadon és bántatlanul hazatérhetnek. Ennek fényében a jugoszláv kormány megszűntnek nyilvánította a menedékjogot. November 22-én - a követségen tartózkodók - autóbuszra szálltak, hogy hazatérjenek. Azonban szovjet KGB-s tisztek erőszakkal, páncélautók kíséretében, a mátyásföldi szovjet katonai parancsnokságra szállították foglyaikat. Ezután november 23-án Romániába vitték és Snagovban házi őrizetben tartották őket. November 28-án Kádár János kijelentette: `Mi ígéretet tettünk, hogy velük szemben múltbeli súlyos cselekményeikért büntető eljárást nem indítunk. Ezt be is tartjuk, távozásukat sem tekintjük örök időre szólónak.` A politikusokat 1957 március-áprilisban letartóztatták, majd a bukaresti államvédelmi börtönbe szállították, ahonnan április 17-én megbilincselve repülőgépen titokban Budapestre hozták őket.

[24]

1961. november 21.

Meghal Mező Ferenc sporttörténetíró

Pölöskefőn született 1885. március 13-án. Nagykanizsán tanult, Zalaegerszegen érettségizett, majd a fővárosi tudományegyetemen latin és görög nyelvből szerzett tanári diplomát. Az első világháború idején 32 hónapot töltött a fronton, hősies magatartásáért magas császári kitüntetésben részesült. Hosszú éveken át tanított a fővárosi Mátyás Gimnáziumban, számtalan diákjába oltotta bele a sport szeretetét, az olimpiai eszme tiszteletét. Az 1928. évi amszterdami olimpián irodalmi epikai bajnokságot nyert Az olimpiai játékok története című munkájával. A második világháború után a magyar sportélet egyik vezetője, az olimpiai mozgalom újjászervezője volt, és 1948 februárjában a visszahívott ifjú Horthy Miklós helyett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja lett. AZonban hamarosan kormányrendeletet hoztak az országos testnevelési és sportbizottság létrehozásáról, a MOB teljes átszervezéséről, Mező Ferencet pedig politikai okokból egyik napról a másikra félreállították. A Népstadion 1953-as felavatása nyomán történt kedvező fordulat életében: ekkor Avery Brundage, a NOB elnöke is Budapestre látogatott, s felmerült a gondolat, hogy Budapest pályázza meg az 1960-as olimpia rendezési jogát. Mező Ferenc vezetésével széles körű propaganda indult, Róma azonban túl erős vetélytársnak bizonyult. Tevékenyen vett részt a NOB munkájában, egészen 1961-ben bekövetkezett haláláig. A magyar olimpiai mozgalom csak az utóbbi másfél évtizedben tekint vissza megfelelően és méltón életútjára és munkásságára.

[25]

1990. november 21.

Aláírják a Párizsi Chartát

1990. november 21-én az európai együttműködési és biztonsági csúcsértekezleten részt vevő 34 állam- és kormányfő - köztük Antall József magyar miniszterelnök - ünnepélyesen aláírta a `Párizsi Charta Az Új Európáért` című okmányt, amely kinyilvánította az európai konfrontáció és megosztottság megszűnését. A dokumentumban az aláírók befejezettnek nyilvánították a II. világháború végétől tartó európai szakadást, a `konfrontáció korszakát`, és ezzel beiktatták a hidegháború végét. A Charta meghatározta a folyamatban részt vevő államok közötti együttműködés új alapelveit és rögzítette a létrehozandó új intézményeket. A 20 oldalas okmány három fő fejezetet tartalmaz, amelyből az első általános rész, Európa új demokratikus és békés korszakával foglalkozik, a második a jövőre vonatkozó célkitűzéseket taglalja, a harmadik pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet új intézményeit részletezi. Az aláírók kötelezték magukat a demokrácia, mint az `egyetlen lehetséges kormányforma` kiterjesztésére, az emberi jogok tiszteletben tartására és a `gazdasági szabadságra` is .

[26]

1995. november 21.

A daytoni megállapodás lezárja a délszláv háborút

1995. november 21-én írta alá a délszláv háborúnak véget vető boszniai békemegállapodást az amerikai Dayton város közelében Alija Izetbegovic bosnyák, Franjo Tudjman horvát és Slobodan Milosevic szerb államfő. Az amerikai közvetítéssel létrejött béke véget vetett a négy évig tartó véres háborúnak, amely a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szétesését kísérte. A bomlási folyamat Szlovénia 1991-es leválásával kezdődött. Az akkor megvívott tíznapos függetlenségi háború még csak ötven halálos áldozatot követelt. Horvátországnak azonban már valóságos háborút kellett vívnia a Nagy-Szerbia tervét feladni nem akaró Szerbiával, amely a jugoszláv hadsereg csaknem teljes fegyverzetét örökölte. Ez a háború már 20 ezer ember életét követelte, s a horvát területek mintegy negyed részének szerb megszállását eredményezte. E területeken ún. Krajnákat (szerb bábállamokat) hoztak létre. A knini területet a horvátok 1995-ben felszabadították, míg Kelet-Szlavónia továbbra is szerb megszállás alatt maradt. Az egykori jugoszláv tagköztársaságok közül Boszniában zajlott a legvéresebb, legkegyetlenebb, tömegmészárlásokkal, etnikai tisztogatásokkal súlyosbított háború. Ott 1992 áprilisától a megállapodás aláírásáig 250 ezer ember halt meg, ugyanennyi nyomorodott meg és több, mint kétmillió vált földönfutóvá. A szerbeknek végül nem sikerült eredeti tervük, Nagy-Szerbia megteremtése, de a sok-sok békéltetési kísérlet, részmegállapodás, diplomáciai huzavona után azt mégis sikerült elérniük, hogy az `egységesnek` nyilvánított Bosznián belül külön föderatív államuk lett, méghozzá a terület 49 százalékán. A bosnyák-horvát föderáció a terület 51 százaléka fölött rendelkezik. A rendezés természetesen nem elégítette ki a muzulmánokat, akik a háború előtt Bosznia-Hercegovina lakosságának 44 százalékát tették ki a 32 százalékos szerb lakosság mellett. Ezt a számot még a 14 százaléknyi horvát lakosság egészítette ki. Ugyancsak a daytoni megállapodás keretében Horvátország ígéretet kapott arra, hogy két éven belül visszatér Zágráb fennhatósága alá Kelet-Szlavónia, illetve Dél-Baranya (Baranyai háromszög). (Ez megtörtént.) A békemegállapodás fenntartására 60 ezer fős NATO kontingens ügyelt. Az ellenőrzésben részt vesz egy mintegy 500 fős magyar műszaki alakulat is.

[27]

1996. november 21.

New York televíziós világfórumnak ad otthont

1996. november 21-én New Yorkban, az ENSZ központjában első alkalommal tartották meg a Televíziós Világfórumot. Ennek emlékére rendelte ez az ENSZ, hogy ez a nap legyen a televíziózás világnapja. Ennek célja, hogy elősegítse az elsősorban békével, biztonsággal, a gazdasági és társadalmi fejlődéssel kapcsolatos televíziós programok cseréjét, és bátorítsa a kulturális cserekapcsolatokat. Napjaink legmeghatározóbb élmény- és ismeretszerző eszköze lett a televízió, amely `távolbalátásával` milliók számára teszi lehetővé a nagyvilággal való kapcsolatot. Szerepéről, a személyiségre - különösen az ifjúságra - gyakorolt hatásáról megoszlanak a vélemények.

Bezár