2019. tél: Fagyos téli ütközetek

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: november  •  Nap: 13
25 találat
[1]

81. november 13.

Domitianus lesz az új római császár

Titus császár halála után a senatus és a hadsereg öccsét, Domitianust ismeri el utódjának. Domitianust régóta kormányzati feladatokkal bízták meg. Már apja, Vespasianus császár alatt annak helyettese volt. Domitianus sohasem részesült rendszeres nevelésben. 67-ben, már tizenhat évesen Vespasianusszal Júdeába ment, hogy részt vegyen a harcokban. Amikor Vespasianus császár lett, caesarrá és a fiatalság vezetőjévé (princeps iuventutis) léptette elő. 69-ben Mucianusszal Itáliába indult. Ott nagybátyjával, Flavius Sabinusszal együtt - a rivalizáló Flavius - és Vitellius-család közötti harcok során - a Capitoliumba zárják, de csellel megmenekült. Amikor Vitelliust meggyilkolták, a praetorianusok és a Rómában állomásozó csapatok is elismerték Domitianust caesarnak. 70-ben, mint praetor Vespasianus császár helyettese volt. A gall-római háborúban Domitianus kevés sikert ért el, előnyomulását Lyonban abba kellett hagynia és visszatért Itáliába. Itt különböző hivatalokat viselt, közöttük tíz alkalommal a consulságot. Apja azonban bizalmatlan volt túlzó becsvágyával szemben, és sohasem bízott rá bizalmi állást. Mégis őt jelölte ki idősebb, gyermektelen fiának utódjául. Uralomra kerülésekor Domitianus fő problémája a Rajna menti fenyegető germán veszély, ahol a hattusok megpróbáltak a birodalom területére benyomulni. A hattusok nagy germán birodalmat hoztak létre, amely egyre messzebb terjeszkedett. A belpolitikában Domitianusnak a nemesi ellenzékkel szemben kell védekeznie, mely bírálja autokratikus uralkodói stílusát.

[2]

1460. november 13.

Meghal Tengerész Henrik

Sagresben meghal Tengerész Henrik portugál herceg, földrajzi felfedező. Az újkori tengeri kereskedelem és tudományos navigáció egyik úttörője volt. A hagyomány szerint tengerhajózási akadémiát és csillagvizsgálót alapított a portugáliai Sagresben. Innen szervezett expedíciókat Madeira, az Azori-szigetek, a Zöld-foki-szigetek és több nyugat-afrikai kikötő felfedezésére. Nemzeti hősként tisztelik hazájában.

[3]

1466. november 13.

Nürnbergben összeül a német birodalmi gyűlés

[4]

1635. november 13.

Megnyílik a májusban alapított nagyszombati egyetem

Az 1635. május 12-én Pázmány Péter esztergomi érsek által alapított nagyszombati egyetem 1635. november 13-án ünnepélyesen megnyitotta kapuit. Kezdetben csak hittudományi és bölcsészeti kar működött az egyetemen, majd 1667-ben jogi karral bővült. 1769-ben Mária Terézia - a királyi egyetem cím megadása mellett - orvosi fakultást is létesített Nagyszombaton. Az egyetem 1777-ben Budára, majd hét év múlva Pestre költözött. 1844-től a tanítás magyar nyelven folyik. 1921-ben a budapesti egyetemet Pázmány Péterről nevezték el, 1950-től viseli Eötvös Loránd nevét. 1957 után alakult ki a három karból álló tudományegyetem. 2000-től az ELTE szervezetébe integrálódott a Budapesti Tanítóképző és a budapesti gyógypedagógiai főiskola. Jelenleg nyolc karon folyik az oktatás: Állam- és Jogtudományi Kar, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar, Bölcsészettudományi Kar, Informatikai Kar, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar, Társadalomtudományi Kar, Természettudományi Kar.

[5]

1681. november 13.

Thököli Imre és I. Lipót megbízottai Szoboszlón fegyverszünetet kötnek

[6]

1698. november 13.

Karlócán béketárgyalások kezdődnek a Szent Liga képviselői és a török szultán biztosai között

[7]

1779. november 13.

Eltemetik Thomas Chippendale műbútorasztalost

A Londonban, 61 éves korában elhunyt műbútorasztalost, Thomas Chippendale-t 1779. november 13-án temetik. Az angol rokokó leghíresebb asztalosának fiatalságáról keveset tudunk. 1754-ben jelent meg könyve, mely 160 korabeli bútor tervét tartalmazta, legtöbbjét azonban más mesterek készítették. 1759-ben építette fel Chippendale saját bútorgyárát. Főként a funkcionalitás szempontjai vezették. Formái a francia rokokó stílusát követték leegyszerűsítve. Bútorai elsősorban íróasztalok és ülőbútorok, többnyire mahagóniból készültek és aranyozással, japán lakkal voltak díszítve. A díszítőelemeknél a gótikát és Kelet-Ázsiát idéző motívumok uralkodtak. A Chippendale-bútorok két angol kastélyban eredeti elrendezésükben maradtak fenn.

[8]

1836. november 13.

Megszületett Jaroslaw Dabrowski lengyel tábornok

A zsitomiri születésű katona részt vett az orosz fennhatóság elleni 1863-1864. évi lengyel felkelés katonai előkészítésében és szervezésében. A cári hatóságok fogságából sikerült Franciaországba szöknie, s a lengyel emigráció baloldali csoportjának egyik vezéralakja lett. 1871-ben a párizsi kommün fegyveres erőinek főparancsnokává nevezték ki, május 23-án a barikádokon hősi halált halt.

[9]

1851. november 13.

Beindul a telegráf szolgáltatás London és Párizs között

[10]

1855. november 13.

Érvénytelenítki a jozefinista reformokat Ausztriában

A katolikus egyház - történelme során utoljára - visszanyeri feudális államegyház-pozíciói egy részét az osztrák birodalomban. IX. Pius pápa legnagyobb sikere az Ausztriával kötött konkordátum, amely érvényteleníti a jozefinista reformokat és szoros kapcsolatot termet az egyház és az állam között. II. József 1781-ben Ausztria katolikus egyházat az abszolutista államnak alávetett nemzeti egyházzá tette, s így messzemenően kivonta a pápa befolyása alól. A Rómához való fellebbezést betiltották, a klérust állami "központi szemináriumokon" képezték, a római Collegium Germanicumban való tanulást megtiltották. Bevezették a válást, a vallási szertartások egyes részeit - például a körmeneteket - megpróbálták elsorvasztani. Ferenc József császár a népiskolákat és a klerikusképzést átengedi az egyháznak, lemond a király és az állam befolyásáról az egyházi vagyon kormányzásában, elismeri az egyház joghatóságát a házasság kérdésében is.

[11]

1875. november 13.

Megszületett gróf Klebelsberg Kunó

Klebelsberg Magyarpécskán született. A két világháború közötti időszak legnevesebb kultúrpolitikusa Budapesten, Müchenben, Párizsban tanult. Az első világháború előtt Tisza István híve, majd a Nemzeti Munkapárt egyik országos szervezője. Végigjárta az állami hivatalok különböző fokozatait: előadó, majd osztálytanácsos, 1910-től közigazgatási bíró, 1914-től vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár volt. 1917-től a Hadigondozó Hivatal elnökeként, majd a Miniszterelnökség politikai államtitkáraként tevékenykedett. 1919 februárjában Bethlen Istvánnal létrehozta a Nemzeti Egyesülés Pártját. 1921-től belügy-, 1922-31 között vallás- és közoktatásügyi miniszter és közben, 1930-ban ideiglenesen népjóléti és munkaügyi miniszter is volt. Nevét híressé az 1922-31 közötti vallás- és közoktatásügyi minisztersége alatt végzett munkája tette. A magyar kultúrfölény koncepció kidolgozása és elfogadtatása után kiemelkedő részesedést (10,5 százalék) tudott biztosítani az állami költségvetésből kulturális és oktatási célokra: ennek keretében a korábbinál több, kb. 5000 népiskola építését szervezte meg. Minisztersége alatt az oktatás legátfogóbb reformját hajtotta végre az óvodától az iskoláig. Kiépítette a tanyai iskolák hálózatát, ötezer népiskolát építtetett, elsősorban az alföldi tanyavilágban. Megreformálták a polgári iskolát és leányközépiskolát, lerakták a szegedi egyetem alapjait. Létrehozta a Testnevelési Főiskolát, megépíttette a debreceni, pécsi, szegedi egyetemeket, Tihanyban Biológiai Kutatóintézetet nyitott meg. Külföldről hazahívta Szent-Györgyi Albertet, s kutatásaihoz minden feltételt megteremtett, így a Szegeden dolgozó tudós eljutott a Nobel-díjig. A tudományos kutatás összehangolása érdekében akkor hozták létre a Gyűjteményegyetemet, a tudósképzés korszerűsítése érdekében felállították a bécsi, berlini és római kultúrcentrumokban működő Collegium Hungaricumokat. Tevékenységének köszönhetően az 1930-as évek derekán a hat éven felüli lakosság 90 százaléka írt, olvasott, s az országban rohamos csökkent az analfabétizmus. 1932. október 11-én halt meg Budapesten. Temetésén Kossuth Lajos gyászszertartása óta nem vett részt ennyi ember. A szegedi Fogadalmi Templomban nyugszik. Sírján a felirat: `Nagyot alkotni, nemesen szenvedni magyar tulajdonság.`

[12]

1895. november 13.

Megszületett Bernáth Aurél

A kétszeres Kossuth-díjas festő, grafikus, művészpedagógus, kiváló művész, művészeti író Marcaliban született. Alkotásait individuális intellektualizmus, északias, érzékeny formavilág és hideg színek jellemezték. Nagybányán tanult, majd Bécsben és Berlinben élt, ahol expresszionista képeket festett (Vörös állat). Riviéra (1925-1927) című képének előadásmódja teljesen új festészetünkben. Később Budapesten telepedett le. Pasztelljei közül a legfontosabbak: Csendélet Nikével (1928), Tél (1929). Második korszakában a látomásszerű képek a gyakoriak, ez időből származó fő műve a Vidéken (1941), amely a korszak életérzését sugallja. A Gresham-kör szellemi vezéreként a nagybányai tradíciók folytatását hirdette. Az ötvenes években stílusa realistává vált, Szabó Lőrincről készült portréja (1955) a jellemábrázolás egyik remeke. 1958-ban a brüsszeli Világkiállításon Budapest látképe című pannójával aranyérmet nyert. 1948-1949-ben a Magyar Művészet című folyóiratot szerkesztette. 1982. március 13-án halt meg Budapesten. Önéletrajza három kötetben jelent meg.

[13]

1907. november 13.

Felszáll az első helikopter

[14]

1916. november 13.

Hatszázezer antantkatona halálával véget ér a somme-i csata

Az első világháború somme-i csatájában (1916 július - november) - melyben a britek először használnak harckocsikat - az Antant offenzíva nem ért el nagyobb áttörést.
A mérleg: 420000 brit, 195000 francia, és 400000 német halott.

[15]

1924. november 13.

Megalakul a Fajvédő Párt

az Egységes Pártból előző év nyarán kilépett képviselők megalakítják a Magyar Nemzeti Függetlenségi (röviden Fajvédő) Pártot.

[16]

1945. november 13.

A francia alkotmányozó nemzetgyűlés Charles de Gaulle-t választja miniszterelnökké (ideiglenesen 1944. VIII. 29-e óta hivatalban)

[17]

1945. november 13.

Megjelenik az Új Élet c. lap

1945. november 13-án megjelent az Új Élet, a magyar izraeliták lapjának első száma. A hitfelekezet hitbuzgalmi, társadalmi és kulturális orgánumát havonta két alkalommal adják ki.

[18]

1970. november 13.

Vihardagály pusztít a Bengáli-öbölben

1970. november 13-án a XX. század vízözöneként emlegetett ciklon vihardagályt okozva az indiai Gangesz-delta keleti peremén több mint 300 000 embert pusztított el. A kétezernél is több apró sziget teljesen eltűnt a hullámokban, s a természeti csapás - amelyet éhínség és kolerajárvány is követett - 2,5 millió embert érintett. Bár a meteorológiai mesterséges holdak időben jelezték a ciklont, a földi riasztás elkésett, s ez magyarázza az áldozatok nagy számát. Ilyen méretű vihardagály korábban 1737. október 7-én volt a szintén indiai Calcutta melletti Hugly ágban, s akkor a 20 méter magas vízfal 300 000 embert sodort a tengerbe. 1737 és 1876 között a Gangesz delta fölött 112 nagyméretű vihardagály pusztított. 1864 október elején a három napon át tomboló viharciklon 215 ezer emberáldozatot követelt.

[19]

1974. november 13.

Jaszer Arafat beszédet mond az ENSZ Közgyűlése előtt

Jaszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetője New Yorkban az ENSZ Közgyűlése előtt azt követelte, hogy a hajdani Palesztina brit mandátumterületen alapítsanak egy új államot, amelyben keresztények, muzulmánok és zsidók együtt élnek. Eddig csak az ENSZ tagállamainak képviselői szólalhattak fel a Közgyűlés előtt. Most a harmadik világ alkotta többség a gerillavezér Arafatot is meghívja és államfőként kezeli, jóllehet az ENSZ egy tagországának, Izraelnek a területére támaszt igényt.

[20]

1976. november 13.

Rotschild Klára divattervező öngyilkos lesz

Rotschild Klára Budapesten született 1903. február 22-én. Édesapja, Rotschild Ábrahám női szabó, édesanyja pedig varrónő volt. Budapesten, a Ferenciek terén lévő otthonuk egyik szobáját divatszalonnak, a másikat varróműhelynek rendezték be, ahol a jómódú középosztály hölgyeinek készítették a ruhákat, kosztümöket, kabátokat. Itt született Klárika - saját mondása szerint - `tulajdonképpen a szabászasztalon`. Miután szülei elváltak, ő édesanyjával a Dorottya utcába költözött, ahol hamarosan megnyílt a Belváros második Rotschild-szalonja. Tizenévesen már bedolgozóként segítette a szalonban folyó munkát. Az 1920-as évek derekán férjhez ment Glückstahl Pálhoz, egy híres textiles családból származó fiatalemberhez, s hamarosan megnyitották a harmadik Rotschild-szalont a belvárosi Deák Ferenc utcában. A három `divatház` jól megfért egymás mellett: a papa az osztrák `felső tízezer`, a mama a konzervatívabb divatot kedvelő hazai középosztály igényeit elégítette ki, míg leányuk elsősorban az arisztokrácia fiatalabb képviselőire, a legfrissebb divatot követni vágyó gazdag hölgyekre számított. Végzettségére nézve Rotschild Klára nem volt sem divattervező, sem varrónő, de még szabász sem, - egyszerűen a szakma zsenijeként emlegették. Üzlete fellendült, az igazi sikert azonban két esküvő hozta meg számára: Faruk egyiptomi királyé és Horthy Istváné. Mindkét világraszóló eseményre Klára szalonjában készült a menyasszonyi ruha és a násznép hölgytagjainak toalettje. Ettől kezdődően a Rotschild-modellek fogalommá váltak. 1953-ban Rotschild Klára vezetésével megnyílt a Különlegességi Női Ruhaszalon a Váci utca 17-ben (később költözött néhány házzal odébb, a jelenlegi helyére). Az üzlet 1961-ben hivatalosan is felvette a Clara Rothschild nevet, az ismert CR emblémával. A 60-70-es évek Clara szalonjának vendégköre elsősorban művészekből, orvos-, tudós-, diplomata-hozzátartozókból, hazánk külföldre szakadt lányaiból, valamint a világ minden tájáról érkező sok-sok jómódú hölgyből állt. Nála készíttetett ruhát Jovanka Broz, Tito jugoszláv vezető felesége, Franz Vranitzky osztrák kancellár hitvese, akárcsak Gábor Zsazsa, Honthy Hanna, Tatjana Szamojlova, Psota Irén vagy Halász Judit. Mindenki szerette. Személyes varázsa volt: naivan bohókás, kedvesen cilikés, rendkívül szeretetreméltó ember. Gyermeke nem született, így több varrónője gyermekének lett a keresztanyja. Hálás volt munkatársainak: a szó szoros értelmében kezet csókolt szabászának, varrónőjének egy-egy `remekmű` után. Saját ruhatára szolidan elegáns, divatos, de mégis egyéniségéhez, alkatához alakított volt. Semmiféle vérrokonság nem fűzte a szupergazdag, világhírű bankárfamíliához, de tulajdonságaikat illetően számos közös vonásuk volt: éleslátás, fortély, akaraterő, szakmaszeretet, zsenialitás.Imádta a kutyáit, szenvedélye volt a kártya és a lóverseny. Ritkán tett jó lóra, kártyázni is inkább csak szeretett. 73 éves korában komoly fogproblémái voltak. 1976 májusában megkezdték a fogbeültetést, ami nem akart gyógyulni, irtózatos fájdalmai voltak. Az év szeptember végén volt élete egyik legcsodálatosabb divatbemutatója a Gundelban, s egyben a legutolsó. 1976. november 13-án öngyilkos lett: a Petőfi tér 3. szám alatti, VII. emeleti lakása konyhájából kiugrott a lichthofra néző ablakon.

[21]

1980. november 13.

MSZMP KB közleményt ad ki

A VI. ötéves tervvel kapcsolatban az MSZMP KB közleménye `A világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatására , valamint a gazdálkodás hatékonyságának nem kielégítő növekedése miatt el kell térnünk a terv eredeti előirányzataitól. Csökkenteni kell a gazdasági növekedés ütemét, a felhalmozás és a fogyasztás előirányzatait.`

[22]

1985. november 13.

20 000 ember halála egy kolumbiai vulkánkitörésben

Kolumbiában, november 13-án kitör a Nevado del Ruiz-vulkán, mégpedig 90 percen belül kétszer. Az 50 kilométernyire fekvő Armero nevű kis várost az iszaptömeg - a lávaeső az olvadékvízzel keveredett - szinte teljesen elpusztította. Becslések szerint itt 20 000 ember lelte halálát a helyenként 8 méter vastag iszapréteg alatt.

[23]

1987. november 13.

Adásba kerül az első televíziós gumióvszer hirdetés...

A márkanév nélkül, "safe sex" jelmondattal futó AIDS megelőző reklámkampányt a BBC surározta.

[24]

1988. november 13.

Megalakul az SZDSZ

A rendszer párton kívüli ellenzékének, a magukat `demokratikus ellenzék`-nek nevező radikális csoportja 1988-ban önálló szervezeti kereteket keresett és teremtett. Május 1-én alakult meg a Szabad Kezdeményezések Hálózata, mint civil tömörülés. október 24-én szabad demokratákként fogalmaztak meg `Elvi nyilatkozat`-ot, amely polgári párt megszervezése mellett foglalt állást. Mindez a kormányban már hetek óta vitatott `demokrácia-csomagterv`-vel egy időben történik. A közgyűlés november 13-án döntött a Szabad Demokraták Szövetsége megalakításáról. Ezzel a rendszer féllegális politikai ellenzékének szerveződése befejeződött. Míg az ún. `nép-nemzeti` ellenzék a szovjet rendszer feloldhatatlan ellentéteinek bírálatát a nemzeti-nemzetiségi kérdés köré csoportosította, addig a `demokratikus ellenzék` elsősorban az államrendszer antidemokratikus elemzőinek kritikájára összpontosított (a civil szervezkedés szabadsága, többpártrendszer, a belső erőszakszervezetek törvényes korlátozása stb.). Alapítói között ott találjuk az 1950-es évek reformkommunistáit, Nagy Imre követőit, akik éveket töltöttek 1956-62 között a Kádár-rendszer börtöneiben. Ott találjuk a kommunista nómenklatúra kiábrándult és a rendszer belülről `korán kiismert` gyermekeit, a szovjet zóna első polgárjogi mozgalmának követőit, a chartásokat, valamint a szocialista rendszert közgazdasági és társadalompolitikai alapon bíráló fiatal közgazdász-szociológus értelmiségiek csoportját. Csatlakoztak hozzájuk az 1973. évi szociológus-ügy üldözöttei. Lapjuk, a Beszélő 1981-től jelent meg illegálisan, a rendőrséggel vívott macska-egér harc közepette. Vállalták a századelő polgári radikális örökségének felvilágosult racionalizmusát és politikai módszereit: az elmaradott társadalom és a nem polgárosult politikai rendszer megváltozását, a meg nem alkuvó, radikális akciókat.

[25]

2001. november 13.

Az Európai Bizottság közzéteszi a csatlakozni kívánó államokat elemző 2001. évi jelentéseit.

A dokumentum szerint Magyarország a csatlakozásra várók között a 10 legfelkészültebb ország egyike, és 2002. végére befejezheti a csatlakozási tárgyalásokat.