2019. tél: Fagyos téli ütközetek

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: november  •  Nap: 11
27 találat
[1]

i.e. 43. november 11.

Létrehozzák a második triumvirátust

Caesar gyilkosai elmenekültek Rómából, és erős csapatokat szerveztek. Az ellenük folytatott harcok során a mai Bologna mellett Caesar unokaöccse, Gaius Iulius Caesar Octavianus, a hadvezér Marcus Antonius és Marcus Aemilius Lepidus megegyezik abban, hogy szövetségre lép egymással. A második triumvirátus néven emlegetett szövetséget a római senatus megerősíti, és a triumvireket 5 évre diktatúrához hasonló teljhatalommal ruházza fel. Első triumvirátusként a Gaius Iulius Caesar, Gnaeus Pompeius és Marcus Licinius Grassus 60-ban kötött szövetségét emlegetik, amely nyolc év múlva, amikor Grassus egy csatában életét vesztette, Pompeius pedig kibékült a senatussal, szétesett.

[2]

1158. november 11.

A roncagliai birodalomi gyűlés megerősíti I. (Barbarossa) Frigyes császár hatalmát

I. (Barbarossa) Frigyes császár a roncagliai mezőkön (a Pó menti Lodinál) birodalmi gyűlést tart, hogy császári hatalmát a felső-itáliai városokkal szemben megszilárdítsa. Frigyes őseinek régi császári jogaira hivatkozva követeli a városoktól a császári felségjogokat (regáliák) azaz a pénzverési jogot és a városi konzulok kinevezési jogának visszaadását. Hogy a határozatoknak nyomatékot adjon, a császár 1160-ban lerombolja a lázadó Cremonát. 1158 után, egyévi ostrom után másodszor is elfoglalja Milánót, és földig rombolja.

[3]

1304. november 11.

Aba Amadé nádori címet kap

[4]

1319. november 11.

Meghal Beatrix királyné

[5]

1347. november 11.

Magyar hadjárat indul Nápolyba

A nápolyi trónt pápai intézkedés juttatta II. Károly harmadik fiának, Róbertnek. Ebbe az elsőszülött örököse, Károly Róbert sosem nyugodott bele. A viszályt rokoni egyezség rendezte. I. Károly második fiát, András herceget eljegyezték Johannával, Róbert unokájával és kiszemelt örökösével. Halálakor Róbert azonban Johannát tette egyedüli uralkodóvá. Az ifjú férj megkoronázása érdekében 1343. június 8-án Erzsébet anyakirályné hihetetlen mennyiségű kinccsel (6,6 tonna ezüst és 5,1 tonna színarany) útnak indulva próbálta megnyerni a pápai udvar hozzájárulását. Mielőtt ez megérkezhetett volna a nápolyi udvarhoz, a herceget 1345. szeptember 18-án éjjel Aversában megfojtották. Lajos király az egész nápolyi rokonságot, kiváltképp Johannát tette ezért felelőssé. Bosszút állni öccse haláláért, megszerezni az immár őt illető nápolyi trónt - e kettős cél vezérelte I. Lajost, amikor 1347 novemberében Nápoly meghódítására indult. Mivel a dalmát partok Velence ellenőrzése alatt álltak, kénytelen volt seregével együtt átmasírozni egész Itálián. A Nápolyi Királyság területére érve nem ütközött komolyabb ellenállásba. 1348 januárjában Capuánál megfutamította a nápolyi fősereget, bevonult Aversába, ahol kivégeztette a hűtlenséggel vádolt, de a közvélemény szemében ártatlan Durazzói Károlyt. Februárban bevonult Nápolyba, felvette a Jeruzsálem és Szicília királya címet (a nápolyi uralkodók címe). Itteni országlása mindössze párt hétig tartott, tavasszal a nagy pestisjárvány elől hazatért Magyarországra. Johanna királynő eközben eladta Avignon városát VI. Kelemen pápának, ezzel új férjének, Tarantói Lajosnak "megvette" a királyi címet. Az Itáliába visszatért Tarantói Lajos hadai elől a magyar csapatok az Adriai-tenger partjára, Manfredoniába szorultak vissza. Megsegítésükre Nagy Lajos Lackfi István vajdát küldte tekintélyes sereggel. Lackfi 1349-ben, több ízben is győzelmet aratott Tarantói Lajos felett. Hódításait azonban - német zsoldosai hűtlensége miatt - nem tudta megtartani, ezért hadait a keleti parton összevonva, visszatért Magyarországra. Nagy Lajos 1350 áprilisában - ezúttal tengeren, Zengg kikötőjéből - indult második hadjáratára. Májusban bevonult Manfredoniába, elfoglalta Barit. Közel harmincezres seregével három hónapig ostromolta Aversát, ahol maga is súlyosan megsebesült. A város bevétele után, augusztus 1-én vonult be újra Nápolyba. Az őt két éve még lelkesen ünneplő nápolyiak azonban most ellenséges érzéssel fogadták. Így szeptemberben a szent évet ünneplő Rómába zarándokolt, ahonnan szárazföldi úton visszatért Budára. Belátta, hogy terve, a Magyar és a Nápolyi Királyság egyesítése - jelentős részben a pápaság ellenállása miatt - kudarcra van ítélve. 1352-ben békét kötött Johannával, és kivonta csapatait a királyságból. Néhány évtized múlva azonban elérkezett a bosszúállás pillanata. VI. Orbán pápa biztatására 1381-ben Kis Károly durazzói herceget küldte a magyar sereg élén Itáliába. Az Aversában kivégzett Károly unokaöccse, miután elfoglalta Nápolyt, foglyul ejtette Johannát és börtönében megfojtatta.

[6]

1356. november 11.

I. Nagy Lajos öt hónapra fegyverszünetet köt Velencével

[7]

1403. november 11.

Hívei megszöktetik bécsi fogságából IV. Vencel cseh királyt

[8]

1417. november 11.

Megválasztják V. Mártont

A Bodeni-tó partján fekvő német város több mint három éven keresztül Európa középpontjának számított: 1414. november 5-én itt vette kezdetét az az egyetemes zsinat, amely feladatául az 1378 óta fennálló egyházszakadás megszüntetését, az egyház megreformálását és a hittel kapcsolatos vitás kérdések tisztázását tűzte ki. Összehívásában jelentős szerepet játszott Zsigmond, aki mint német király magára vállalta az előkészítő tárgyalások oroszlánrészét, és tevékenyen részt vett a zsinat munkájában is. Konstanzba több ezer egyházi személy érkezett, köztük bíborosok, érsekek, püspökök, apátok, de megjelentek világi uralkodók is és nagy számban egyetemi magiszterek. A vendégek kíséretével - Kanizsai János pl. 160 fős kísérettel érkezett 1415-ben - a városba mintegy 70 ezer ember sereglett. A zsinati tanácskozásokon három tábor alakult ki: egyik oldalon álltak a pápai Kúria érdekeit, hatalmát védő konzervatívok, velük szemben lépett fel a két táborra oszlott reformpárti ellenzék, a nagyobb függetlenséget óhajtó érsekek, püspökök, illetve a tudásuk javadalmakban mérhető megbecsülését kívánó egyetemi doktorok. A köztük levő ellentétek elsősorban a reform kérdésében éleződtek ki. A megosztottság következtében a zsinat célkitűzései nem teljesültek maradéktalanul. Megvalósult a legfőbb cél, az egyházszakadás felszámolása: a három pápa - a római XII. Gergely, a székhelyét Bolognában tartó XXIII. János és az Aragóniában élő XIII. Benedek - lemondatásával, ill. letételével az egyház feje a Konstanzban 1417. november 11-én megválasztott V. Márton pápa lett. Ugyanakkor Zsigmond minden igyekezete ellenére megfeneklett az egyház átfogó megújítása. A legkeményebb - ám épp emiatt eredménytelenek bizonyuló - megoldást választotta a zsinat a cseh reformátor, Husz János által hirdetet radikális reformtörekvésekkel szemben. Huszt eretneknek nyilvánították, és megégették.

[9]

1530. november 11.

Meghal Girolamo Balbi, olasz humanista

Velencében meghal Girolamo Balbi (Hieronymus Balbus) olasz humanista író, diplomata. Bécsben a Dunai Tudós Társaság tagja lett. 1499-ben Prágában egyetemi tanárrá nevezték ki, majd 1501-ben Magyarországra került, ahol II. Ulászló gyermekeinek a nevelője is volt. Később magyar egyházi méltóságokat töltött be. Együttműködött Werbőczy Istvánnal a Hármaskönyv megalkotásában. A király diplomáciai ügyekben 1515-19-ben többször küldte külföldre, főleg Németországba. 1521-ben a wormsi birodalmi gyűlésen a magyar király követeként a török elleni összefogást sürgette. Még az évben - félve a törökök támadásától - Ausztriába költözött, ahol I. Ferdinánd diplomatája lett. 1524-től Rómában élt.

[10]

1605. november 11.

Korona kerül Bocskai fejére

Az ún. Bocskai-koronát a bécsi Kunsthistorisches Museum őrzi; bár a törökök állítása szerint a bizánci császárok, eredetileg valószínűleg a szerb királyok koronája volt. A fejéket 1605. november 11-én, a Rákosmezőn adta át a Habsburg-uralkodó ellen felkelt rendek vezérének, Bocskai Istvánnak Lala Mehmed nagyvezír annak jeleként, hogy a Porta elismeri őt nemcsak Erdély, hanem a többi, török által meg nem szállt országrész urának is. Bocskai azonban csak ajándékként fogadta el a koronát, érzékeltetvén, hogy a törököt csupán alkalmi politikai és katonai szövetségesének tekinti.

[11]

1606. november 11.

Aláírják a zsitvatoroki békét

A hosszú háborúskodás 1605-re az összeomlás szélére sodorta a hadviselő feleket. Az oszmánok, akiket a századforduló óta anatóliai felkelések és perzsa támadások is szorongattak, már 1599-ben, 1601-ben és 1603-ban is jelezték hajlandóságukat a békére. Amikor aztán a Bocskai-felkelés a Habsburgok utolsó erőit is felemésztette, a bécsi udvar szintén feladta vonakodását, s a magyar rendek közvetítésével tárgyalóasztalhoz ült. A három fél megbízottai 1606. november 11-én a zsitvatoroki táborban írták alá a megállapodást, amely 20 évre szólt, és a békekötés időpontjában fennálló határokat szentesítette. A szerződő felek nemcsak a harcok beszüntetéséről, hanem a béke fenntartásának módozatairól is rendelkeztek: megtiltották új várak építését, előírták a foglyok visszaadását, a jövőbeni ellentétek elsimítását pedig az országos főkapitányokra, a horvát bánra és a budai pasára bízták. A béke hatályát a tatárokra is kiterjesztették. A korábbi szerződésekhez képest lényeges változás, hogy a szultán magával egyenrangú uralkodónak (császárnak) ismerte el a magyar királyt, és 200 000 arany egyszeri ajándék ellenében lemondott a Habsburgok évi adójáról. Az oszmán fél beleegyezett abba, hogy a hódoltsági peremvidéken élő nemesek adómentesek legyenek, és a török birtokosok ne járhassanak ki adót szedni ezekre a területekre. Ugyanakkor nem tudta keresztülvinni azt, hogy az egyezmény megtiltsa a magyarok hódoltsági adószedését. A zsitvatoroki béke ezen pontjai mutatják, hogy az oszmánok mind elvileg, mind gyakorlatilag feladni kényszerültek a Magyarország egészére, illetve a megszállt területek kizárólagos birtoklására vonatkozó igényeiket.

[12]

1703. november 11.

Gráci börtönébe meghal Zrínyi János gróf, a család utolsó férfitagja

[13]

1705. november 11.

A Rákóczi fejedelem vezette kuruc sereg a zsibói szorosban vereséget szenved a császári hadaktól

[14]

1705. november 11.

Meghal Amontons francia fizikus

Párizsban meghal Guillaume Amontons francia fizikus, akadémikus. Felismerte a gázok hőkiterjedésének törvényét. Ő készítette el az első léghőmérőt. Foglalkozott a súrlódás témakörével. Kísérleteivel megállapította, hogy a súrlódás a nyomástól is függ. Bebizonyította, hogy azonos érdességű felületek és egyenlő nyomóerő esetén a súrlódás független a felület nagyságától.

[15]

1751. november 11.

Meghal Julien Offray de la Mettrie francia orvos

Saint-Malo-ban született 1709. december 25-én, Reimsben szerzett orvosi diplomát, majd Leidenben tanult. Saját betegsége révén győződött meg arról, hogy a pszichés jelenségek összefüggésben állnak az agy és az idegrendszer szervi változásaival. Felismeréseit A lélek természettörténete (1745) című könyvében írta meg, amely akkora felháborodást keltett, hogy el kellett hagynia Párizst. Könyvét az állami hóhér nyilvánosan elégette. La Mettrie Hollandiában írta meg leghíresebb művét, Az emberi gépet, majd A növényembert, amelyekben még merészebben, részletesebben és eredetibb módon fejtette ki - Descartes fizikája és Locke szenzualizmusa alapján - mechanikus materialista, az érzékelés elsődlegességét hirdető és ateista nézeteit. Nem látott minőségi különbséget az anyag különböző formái, a szervetlen, a növény- és állatvilág között - ideértve az embert is. A gondolkodást az anyag magas szintű szervezettségének eredményének látta, s az érzékelés és emlékképek alapján keletkező képzetek összehasonlításaként és kombinálásaként értelmezte. Ezekből az elveiből levezetett erkölcstanát Értekezés a boldogságról, avagy anti-Seneca cím alatt foglalta össze. 1748-ban Berlinbe költözött, ahol Nagy Frigyes porosz király lektorrá nevezte ki, s a tudományos akadémia tagja lett. Azt tanította, hogy a társadalmi béke és boldogság csak az ateizmus alapján valósítható meg, mert a vallások egymás ellen uszítják a népeket. Az egyéni életcél önmagunk helyes szeretete, melyet az élvezetre törekvő `életerő` irányít - fejtette ki A kis ember a hosszú sorban című művében, 1751-ben. Ateizmus azonban nem volt következetes, a vallást a néptömegek számára szükségesnek vélte. Le Mettrie a francia felvilágosodás jelentős képviselője. A történelmi fejlődés legfőbb okát a kiváló személyiségek tevékenységében vélte megtalálni. A felvilágosult abszolutizmus híve volt. Epikurosz hatására felismerte az élőlények fokozatos tökéletesedését, (Epikurosz rendszere, 1750) és ezzel - mechanikus materialista létére - a fejlődéstan egyik előfutárává vált.

[16]

1791. november 11.

Megszületett Katona József író

A magyar drámairodalom kiemelkedő alakja Kecskeméten látta meg a napvilágot. Kezdetben Békési József álnéven műkedvelő színészként lépett fel, s közben elsajátította a dramaturgia szabályait, a drámaírás mesterségét is. Szakítva a színészettel jogot végzett, 1816-ban ügyvédi vizsgát tett, 1820-ban saját irodát nyitott Pesten, majd Kecskemét alügyésze lett, 1826-ban a város főügyészévé nevezték ki. Első drámáit 1812-ben írta, a történelmi darabok mellett írt egy vígjátékot is. 1814-ben az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történelmi drámára. Erre készült el Bánk bán című műve, amely végül is nem szerepelt a díjazottak között. A Bánk bán elismerése csak a költő halála után kezdődött, amikor Udvarhelyi Miklós, a magyar színészet híres úttörője 1833-ban jutalomjátékául választotta Kassán. Sikere csak 1848. március 15-ei pesti előadásán kezdődött. A mű teljes irodalmi elismertetése Arany János és Gyulai Pál nevéhez fűződik. (A Bánk bánból Erkel Ferenc 1861-ben írt operát Egressy Béni librettójára.) Katonának a nőkkel se volt szerencséje. Halálosan szerelmes volt Széppataki Rózába, de a híres színésznő nem viszonozta érzelmeit, az író pedig mindörökre agglegény maradt. Szülővárosában hunyt el 1830. április 16-án.

[17]

1811. november 11.

Megszületett Perczel Mór, a magyar forradalom és szabadságharc legendás alakja

Bonyhádon látta meg a napvilágot, a császári hadseregben kadét volt. 1830-ban a császári katonák körében mozgalmat indított a lengyelekhez való átszökés érdekében, ezért bebörtönözték, és csak Pest és Tolna vármegye fellépése tudta kiszabadítani. Az 1840-es évek reformországgyűlésein a radikális eszmék egyik szószólója volt, az Ellenzéki Párt balszárnyához tartozott. 1848-ban Buda város képviselőjévé választották. 1848. szeptember 1-jén megalakította a később az ozorai győzelemben döntő szerepű Zrínyi szabadcsapatot. Szeptember 16-án honvéd ezredessé, november 1-jén tábornokká nevezték ki. 1849-ben a Tisza melletti csapatok parancsnoka. 1849. március 10. és június 8. között a IV. hadtest, július 8-29-ig a X. hadtest parancsnoka volt. Világos után Törökországba emigrált, 1851-től Angliában, később Jersey szigetén élt. 1851-ben távollétében halálra ítélték. 1867-ben hazatérve Deák kiegyezési pártjának táborába szegődött. Azon dolgozott, hogy a 48-as ellenzéki szellemű honvédegyleteket tekintélyével átvezesse a megegyezést keresők közé. Később képviselőként a balközéphez tartozott, majd visszavonult a politikától. Szülővárosában hunyt el 1899. május 23-án.

[18]

1831. november 11.

Virginiában kivégzik a fekete rabszolgavezért, Nat Turnert

A Virginia állambeli Jerusalemben, a fekete rabszolgavezért, Nat Turnert tizenkilenc további lázadóval együtt kivégzik. A Virginia állambeli Southampton Valleyból származó, 31 éves fekete prédikátor augusztusban több napig tartó felkelést robbantott ki a virginiai rabszolgaellenes törvényhozással szemben. A 75 fekete rabszolga részvételével zajló harcokban 57 fehér lelte halálát. A rabszolgalázadást véresen leverik. Turner, Isten által kiválasztott prófétának tekinti magát, s hivatásának tekinti, hogy a feketéket a szabadság földjére vezesse. A felkelést rabszolgaellenes kényszertörvények bevezetése követi, s megerősödik a déli államok fehér farmereinek meggyőződése a rabszolgaság fenntartására. A folytonos munkaerőhiány miatt egy férfi rabszolga eladási ára nemritkán az 1000 dollárt is meghaladja. A négerek nagy szerepet játszanak az Egyesült Államok délnyugati területeinek művelés alá vonásában is. A század derekán a rabszolgatartó Délen hétmillió fehér és 3,8 millió néger rabszolga áll a nagyjából 350 000 rabszolgatartó alkalmazásában. Körülbelül 8000 család rendelkezik több mint 50 rabszolgával, miközben 70 000 rabszolgatartónak csupán egyetlen rabszolgája van. A számos lázadás és a gyakori szökési kísérletek a rabszolgák nyomasztó helyzetének beszédes bizonyítékai.

[19]

1855. november 11.

Meghal Kierkegaard

Koppenhágában meghal Sören Aabye Kierkegaard dán idealista filozófus, teológus, az egzisztencializmus előfutára. Nézetei szerint a filozófiának le kell mondania az objektivitás általános igényeiről, s kizárólag egzisztenciális problémákra kell irányulnia. Elsődlegesnek az individuális emberi lét vizsgálatát tartotta. Szerinte az élet értelmetlen, mert tele van félelemmel; a lét kérdései csak irracionálisan, vallásos megközelítésből vizsgálhatók és oldhatók meg. Igazságfelfogása indította a filozófiai rendszerek (főként a hegeli nézetek) bírálatára és Istenhez való viszonyának elemzésére. Kierkegaard nem az embert rendeli az eszmékhez, hanem az emberi létezéshez igazítja az eszméket. Szerinte az emberi létezés az esztétikai (spontaneitás és szabadosság), az etikai (jó lelkiismeret) és a vallási (`végtelen rezignáció`) stádiumokon halad keresztül. A vallás ily módon a lét legfelsőbb állapota és a `kereszténység nem tan, hanem egzisztenciális üzenet`. Filozófiáját tekintik az egzisztencializmus első megnyilvánulásának. Fő művei a Vagy-vagy, a Félelem és rettegés. Filozófiája nagy hatással volt a protestáns teológiára és a skandináv realista regényírásra. Sokat merített belőle Ibsenen és Strindbergen kívül Kafka, Sartre és Camus. A filozófusok közül főként Heidegger és Wittgenstein követte. Műveit több mint 30 nyelvre lefordították

[20]

1880. november 11.

Kivégzik Ned Kelly ausztrál gengszervezért

Ned (Edward) Kelly ír bevándorlók fiaként született. Kezdetben Dan nevű testvérével lovakat és marhákat kötött el, majd bankokat, postahivatalokat és pénzszállítókat raboltak ki. 1878-ban megalakította a hírhedt Kelly- bandát, amely rettegésben tartotta a vidéket. Számukra akkor fordult a kocka, amikor bevették magukat a Mansfield környéki erdőkbe és a keresésükre küldött négy rendőr közül hármat lelőttek. Ekkor törvényen kívüliekké nyilvánították őket és vérdíjat tűztek ki fejükre. De garázdálkodásukat még két évig folytatták, élvezve a környék lakosságának rokonszenvét. Ezt bátorságuk, a gazdagokat sújtó rajtaütéseik és ír származásuk táplálta. Ned rendkívüli fizikai erejéről volt híres: páncélruhája a vassisakkal 44 kilót nyomott. 1880 júliusában három társát megölték a rendőrök, ő pedig súlyosan megsebesült és fogságba esett. A börtönkórházból vezették 1880. november 11-én a melbourne-i akasztófa alá. Utolsó szavai: `Such is life` (Ilyen az élet!) azóta ausztrál szólásmondássá vált.

[21]

1886. november 11.

Megszületett Basilider Mária operaénekesnő

A jolsvai születésű alt 1910-ben szerzett okelvelet a budapesti Zeneakadémián, 1911-től a Városi Színház tagja, 1915-től haláláig a Magyar Állami Operaház ünnepelt művésze volt. Ő énekelte Kodály Zoltán Székely fonójának ősbemutatóján a gazdaasszony szerepét. Éveken át állandó vendége volt a berlini operaháznak. Színpadi szerepei mellett felbecsülhetetlen érdemeket szerzett a magyar oratórium- és dalkultúra népszerűsítésében. Számos kortárs zeneszerző művének ősbemutatóján énekelt. Előadásmódját egyszerűség és rendkívül meggyőző erő jellemezte. Esténként felvette maga tervezte hosszú, fekete estélyi ruháját, hátrafésülte, csattal vagy gumival összefogta egyenes szálú haját, kiállt a pódiumra, és énekével elbűvölt mindenkit. Budapesten hunyt el 1946. szeptember 26-án.

[22]

1901. november 11.

Megnyitják az Erzsébet Tüdőszanatóriumot

A XIX.-XX. század fordulójának pusztító betegsége, a tuberkulózis elleni országos méretű védekezés megalapozója, Korányi Frigyes orvos kezdeményezésére és irányításával - társadalmi adakozásból - létrehozott budakeszin található intézmény jogutódja az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet.

[23]

1901. november 11.

Megszületett Rajeczky Benjamin zenetörténész

`Béni bácsi` Egerben született, 1917-től a ciszterci rend tagja volt. 1920-26 között az innsbrucki egyetemen teológiai és zenetörténeti tanulmányokat folytatott, majd Kodály növendéke volt a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Munkássága során tanított középiskolában, volt a népzene lektora a budapesti Tudományegyetemen, 1950-60 között muzeológus a Néprajzi Múzeumban, majd 1970-ig az MTA Népzenekutató csoportjának igazgatóhelyettese, megbízott igazgatója, a Zeneművészeti Főiskola tanára volt. Kiemelkedő tudományos kutató munkát végzett a középkori magyar zenetörténet, a gregorián és a magyar népzene területén. Tudományos írásai, jelentős zenetudományi könyvei az 1940-es évektől sorra jelentek meg, a legutolsó, Magyarország zenetörténetének első kötete 1988-ban. Tagja volt a Nemzetközi Népzenei Tanácsnak. Pásztón hunyt el 1989. július 1-én. Kossuth-díjat posztumusz kapta meg.

[24]

1918. november 11.

Véget ér az I. világháború

A németek feltétel nélkül kapitulálnak a franciaországi Compiegne mellett egy vasúti kocsiban.

[25]

1918. november 11.

Pilsudski veszi át a hadsereg irányítását

Lengyelország az I. világháború végén, 120 éves idegen uralom után 1918 novemberében elnyerte állami önállóságát. A lengyelek a háború végén már készen álltak az önálló állam megteremtésére, sőt az ország több részein már megalakították saját hatalmi szerveiket is. A folyamatnak a végső lökést Józef Pilsudki ismert katonai parancsnok hazatérése adta meg, aki németországi száműzetéséből 1918. november 10-én érkezett meg Varsóba. A hatalmat gyakorló régenstanács - melyet még a német és az osztrák császár nevezett ki - november 11-én Pilsudski kezébe adta a hadsereg irányítását, majd november 14-én a teljes hatalmat. Az antant országai és a semleges államok két nappal később levélben kaptak értesítést a független lengyel állam, az első Lengyel Köztársaság létrejöttéről. A függetlenség napját az 1990-es rendszerváltás óta ünneplik meg Lengyelországban.

[26]

1975. november 11.

Angola függetlenné válik

Angola portugál tartomány elnyeri függetlenségét. Ezek után kiéleződnek a politikai harcok az MPLA (Angola Felszabadításának Népi Mozgalma), az UNITA (Nemzeti Szövetség Angola Teljes Függetlenségéért) és a FNLA (Angola Nemzeti Felszabadítási Frontja) között. Jelentős szovjet és kubai támogatással végül az MPLA kerekedik felül. Megalapítása, 1956 óta harcol a függetlenségért, a regionalizmus és a rasszizmus ellen, síkraszáll a törzsek együttműködéséért. Az új állam vezetői lelkes idealizmussal fognak munkához a volt gyarmatosítók által magára hagyott országban, mely e vezetők hibás politikája miatt igen nehéz gazdasági helyzetbe kerül.

[27]

2000. november 11.

Tűz pusztít a kapruni gleccservasút alagútjában

Ausztriában a kapruni glecccservasút alagútjában 155 ember halt meg a szerelvényen keletkezett tűz következtében. A vonat hátul gyulladt ki, majd megállt az alagútban, de az ajtókat már nem lehetett kinyitni. 12-en még ki tudtak menekülni egy kitört ablakon, de a többiek bennégtek: 155 turista, 92 osztrák, a többi külföldi. A füst felfelé áramlott, így a szembejövő, üres vonat vezetőjét és a felső állomás három dolgozóját is megölte. - A vizsgálat szerint egy forró levegőt befújó fűtőegység okozta a gleccservasút katasztrófáját. A szakértők úgy ítélték meg, hogy a szerelvény alsó végén lévő vezetőfülkében felszerelt berendezésben vagy eltört a fűtőszál, vagy a vonatot lefelé irányító vezető éppen a fűtőtesten hagyott egy dzsekit. A tűz azért terjedhetett el olyan viharos sebességgel, mert a vonat külső borítása üvegszálas műanyagból készült, ami nem csupán gyorsan ég, hanem mérges gázokat is fejleszt közben. Ausztriában 2004 februárjában mind a 16 gyanúsítottat felmentették. A bíróság nem találta megalapozottnak az ügyészség vádjait, miszerint a gleccservonatot működtető cég egyes vezetői és alkalmazottai nem teremtettek biztonságos feltételeket a szerelvény üzemeltetéséhez. A bírák azt erősítették meg, hogy a vonat fűtését biztosító meleglevő-befúvók egyikének a meghibásodása okozta a katasztrófát. Ez ellen 2004 szeptemberében a salzburgi ügyészség fellebbezett. - A siklórendszerű vonat 1974-ben épült és 911 méterről 2446 méterre szállította a sízőket. A két állomás között 4050 m távolság van, az első 650 m-t a szerelvény hídon, a többit alagútban tette meg. A pálya meredeksége 43 százalékos, az alagút átmérője 3,6 méter. A szerelvényeket 5 cm-es acélsodrony húzta, illetve engedte lefelé.