2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: október  •  Nap: 25
24 találat
[1]

1261. október 25.

II. Ottokár cseh király Pozsonyban házasságot köt Kunigundával, IV. Béla unokájával

[2]

1301. október 25.

Miklós pápai legátus a budai zsinaton elrendeli az egyházi javak visszaadását

[3]

1400. október 25.

Meghal Geoffrey Chaucer angol költő

Londonban meghal Geoffrey Chaucer angol költő, a `Canterbury mesék` című, prózát és verset keverő befejezetlen elbeszélés-sorozat szerzője. A novellák kerettörténete: harminc zarándok tart Canterbury felé. Az egyes figurák leírása, egyéni életfeltételeiknek, a szokásaiknak ábrázolása hű képet ad a középkori rendi hierarchiáról, a nemesség, a papság, a földbirtokosok, az értelmiségiek, a kereskedők világáról, le egészen a jobbágysorban élő parasztig, s így megismerhetjük az akkori idők hétköznapjait.

[4]

1415. október 25.

Anglia döntő győzelmet arat Azincourt-nál

Az angol király, V. Henrik legyőzi a francia csapatokat Azincourt-nál és kiterjeszti uralmi területét Franciaországban. Ezzel a százéves háború utolsó szakaszába lép. Henrik dédapjának, III. Edvárdnak a francia trón iránt támasztott igényét használja fel indokul arra, hogy a háborút újra kezdje Franciaország ellen, amelyet a belső zavargások (1413. IV.) meggyengítettek. Szövetkezik Burgundiával, melynek hercege, Rettenthetetlen János elismeri őt királynak, hogy így a francia király hatalmát korlátozza. A francia területek meghódítása mindenekelőtt belpolitikai siker V. Henrik számára, akinek tekintélye növekszik Angliában, miközben az angol flotta uralma alatt tartja a Csatornát.

[5]

1510. október 25.

Meghal Giorgione olasz festő

Velencében 1510. október 25. előtt meghal Giorgio de Castelfranco Giorgione olasz festő, az érett reneszánsz egyik első velencei képviselője.
1490 körül Velencébe ment, hogy Giovanni Bellinitől tanuljon. Festési technikája, színei és hangulata Bellini kései stílusához kapcsolódnak. Első fontos megbízatása a Fondaco dei Tedeschi (Német Tőzsde) homlokzati freskója volt, Tizianóval együtt. E műveknek csak néhány töredéke maradt fenn. Ránk maradt legkorábbi műve a castelfrancói Pellizzari-ház monokróm freskósorozata, amely a tudományok és művészetek jelvényeit ábrázolja. A feljegyzésekben 12 festménye és öt rajza szerepelt, ezek közül öt mű maradt fenn: A vihar, A három filozófus, az Alvó Vénusz, a Fiú nyíllal és az Ifjú furulyával, néhány további másolatok és metszetek révén ismert. Híres képe a castelfrancói templom oltárképe, a Madonna a gyermekkel, Szent Ferenccel és Szent Liberalisszal. A háromszög-kompozíció, a táj és az alakok álmatag, révült vallásossága egyértelműen Giorgione művészetére vall. Az 1508 körül készült Szent család, és a Pásztorok imádása hasonlóan nagyszerű művek, az utóbbit a finom színharmónia teszi különösen érdekessé. Giorgione erősen hatott a kor portréfestészetére: Tiziano, Palme Vecchio és Lorenzo Lotto oly mértékben utánozták, hogy némely képeiket meg sem lehet különböztetni. A finom derű, a szobrászi tökélyű ábrázolás a reneszánsz ember típusává avatja e kép ifjúját. Hasonló finomság és érzékenység jellemzi a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható Férfiarcképet, amely valószínűleg Antonio Broccardo költőt ábrázolja.

[6]

1526. október 25.

Meghal Andrea Ferrucci olasz szobrász és építész

A reneszánsz ismert művésze Francesco di Simone taníványa volt. Egyik korai műve a pistoiai dómban levő keresztelőkút. Ő készítette a fiesolei dóm márvány oltárát. Magyar mecénások megrendelésére is dolgozott. 1506-ban Bakócz Tamás esztergomi érsek megbízta a székesegyház bal odali kápolnája márvány oltárának elkészítésével. 1517-ben II. Lajos király részére egy figurális díszítésú márványkutat mintázott.

[7]

1781. október 25.

II. József kiadja a türelmi rendeletet

II. József egyházpolitikájának - a szűkebb értelemben vett jozefinizmusnak - célja: alárendelni az egyházat az államnak. A jozefinista egyházpolitika korlátozni igyekezett a pápaság befolyását a Habsburg Birodalom területén. Ennek előzménye, hogy Mária Terézia 1767. május 21-én kiadott rendelete értelmében, az örökös tartományokban minden pápai brévét csak az uralkodó engedélyével (placetum regium) lehetett kihirdetni. II. József 1781. március 26-án megújította és Magyarországra is kiterjesztette ezt a rendeletet. Több, az állam érdekét sértő pápai bullát betiltottak. Megszüntették a kolostorok pápáktól kapott privilégiumait, melyeknek értelmében állami adómentességet élveztek (1768); tilalmazták a Szentszékkel való közvetlen kapcsolattartást, és tiltották, hogy a szerzetesrendek külföldi elöljáróik utasítását elfogadják. II. József legjelentősebb egyházpolitikai intézkedése a türelmi rendelet kiadása volt (1781. október 25-én), mely a protestáns (evangélikus és református) és ortodox (görögkeleti) hívőknek szabad vallásgyakorlatot biztosított, és megnyitotta előttük a magasabb állami hivatalokat is. Engedélyezte számukra, hogy megfelelő anyagi feltételek esetén templomot építsenek, és papot tartsanak, s kivonta őket a katolikus püspökök ellenőrzése alól. II. József 1782. január 12-én kiadott rendeletében feloszlatta a "hasznos tevékenységet" nem folytató szerzetesrendeket, vagyis azokat, amelyek nem oktatással, betegápolással vagy a képzéssel foglalkoztak. Így feloszlott a kamalduli, a kapucinus, a karmelita, a karthauzi, a klarissza, a bencés, a ciszterci, a domonkos, a ferences, a pálos és a premontrei szerzetesrend (összesen 134 férfi és 6 női kolostor, 1484 szerzetessel és 190 apácával). A feloszlatott szerzetesrendek vagyona a Magyar Kamara Vallásalapjának kezelésébe került; részben elárverezték, s a befolyt összeget az új plébániák felállítására és felszerelésére használták fel. II. József összeíratta az egyházi vagyont és jövedelmeket, és azokat is a Vallásalap ellenőrzése alá helyezte (1782. október 10.). Kimondta: egyházi személy vagy közösség csak szükségleteinek megfelelően haszonélvezője az egyházi vagyonnak, és így az egyházi vagyon- és a jövedelemfölösleg fölött az uralkodó rendelkezik, s azt a lelki gondozásra és a szegének és a rászorulók javára fordítja. II. József szabályozta az egyház működését is. Az ún. generálszemináriumok felállításával (1783. november 1-én, Pozsonyban, Pesten és Zágrábban) egységesíteni és központosítani kívánta a papnevelést és képzést. Rendeletet adott ki a házasságkötésről. Szabályozta a kultusz és a mise rendjét. Csökkentette az egyházi ünnepnapok számát. Az úrnapit kivéve megtiltotta a körmentek tartását (1785. szeptember 30.). VI. Pius pápa, hogy a császárt az egyházat érintő rendeletek visszavonására bírja, 1782. március 22-e és április 24-e között Bécsben időzött. A "fordított Canossa-járás" eredménytelen volt, sőt a pápa II. József 1783. decemberi római látogatásakor az egyházi kormányzat ügyében további engedményekre kényszerült, hogy megakadályozza az osztrák egyház elszakadását a Szentszéktől.

[8]

1790. október 25.

A Várszínházban magyar nyelven adnak elő

Kelemen László magyar színtársulata 1790. október 25-én tartotta első előadását a budai Várszínházban. Az 1790-es országgyűlés a magyar anyanyelvű színjátszás ügyét is felvette reformtervei közé, ennek nyomán Kazinczy Ferenc magyar nyelvű társulat toborzását indította el. Csatlakozott a mozgalomhoz Kelemen László magyar színtársulata is, amely 1790. október 25-én tartotta első előadását a budai Várszínházban, ahol Simai Kristóf Igazházi című darabját mutatták be. Korábban a Várszínházban csak német ajkú színészek léphettek fel, s ezt követően is, 1833-ig a német előadásokat csak ritkán váltotta fel magyar társulat. Az első hivatásos magyar játékszíni társaság 1792-ben kezdhette meg rendszeres működését Budán.

[9]

1811. október 25.

Megszületett Evariste Galois francia matematikus

A modern algebra megalapozója a Párizs melletti Bourg-la-Reine-ben látta meg a napvilágot. Apja Párizs egyik elővárosának tekintélyes polgára volt, Napóleon száznapos uralma alatt, 1815-ben polgármester lett. Anyja jogászcsaládból származott, fiát otthon tanította 1823-ig, amikor iskolába került. Tanáraitól nem sokat tanult, de matematikai tehetségére hamar fény derült, s rövid idő alatt megtanulta Legendre és Lagrange algebráját. 16 évesen vizsgálni kezdte, min múlik egy egyenlet gyökjelekkel való megoldhatósága - ez a Galois-elmélet. Életét csalódások keserítették meg, az Akadémiához benyújtott értekezései vagy elkallódtak, vagy visszautasították őket. Galois 1827-ben és 1829-ben is eredménytelenül felvételizett az École Polytehnique-ba, ezután és beiratkozott az Écola Normale Superieure tanárképzőbe. A matematika mellett érdeklődése a politika felé is fordult. 1830-ban éles cikket írt Lajos Fülöp király ellen, emiatt azonnal kizárták az iskolából. Ekkor belépett a Nemzeti Gárda tüzérségébe és a Nép Barátai nevű forradalmi társaságba, majd kétszer is letartóztatták republikánus tevékenység matt. Másodszor hat hónapra ítélték tiltott egyenruha viselésért. A börtön erősen megviselte egészségét, innen kórházba került. Párbajban halt meg 1832. május 31-én. Előző éjszaka megírta tudományos végrendeletét, melyet barátjának és volt iskolatársának, Auguste Chevalier-nak címzett. E jegyzetekben utalt arra, hogy elkezdte az algebrai függvények elméletének kidolgozását. Ezt 40 évvel később Georg Riemann német matematikus dolgozta ki. Hatvan lapnyi munkássága könyvtárnyi szakirodalmat teremtett, feljegyzéseinek kifejtésével tudósok sora foglalkozott. Csoportelmélete ma a matematika kimagasló eredményének számít.

[10]

1881. október 25.

Megszületett Pablo Picasso spanyol festő

A XX. század egyik legnagyobb festőegyénisége Malagán látta meg a napvilágot. A hagyományos festészeten túllépve 1901-04 közötti `kék`, majd 1904-05 közötti `rózsaszín` korszaka után Az avignoni kisasszonyok című művével robbant be a művészeti világba. Georges Braque-kal elindította és kidolgozta a kubizmus irányzatát, amelyben analizálta, elemeire bontotta a tárgyakat. Minden alkotása - legyen az hatalmas, szimbolikus, politikai tendenciájú vászon, mint a Guernica, könnyed antik szépségű rajz, mint az Ovidius-illusztrációk, kubista programkép, mint a lágy színharmóniájú Harlequin, ragasztott papír, vemhes kecskét ábrázoló szobor, dekoratív kerámia vagy a béke jelképeként rajzolt fehér galamb - magán viseli a spanyol temperamentumú, az egyik pillanatban a fasizmus ellen heroikusan küzdő, tragédiát látó, a másik pillanatban pedig bohócként kacagó művész hallatlanul sokrétű egyéniségének jegyeit. Több plakátot tervezett a békemozgalom részére. Későbbi korszakának terméke a Fiatal leány portréja című sorozat, valamint a párizsi UNESCO-székházba festett pannó. Nagy gyűjteményes kiállítását 1966-ban rendezték meg Párizsban. 2003-szülővárosában, Malagában Picasso múzeumot avattak fel.

[11]

1896. október 25.

Felavatják az Iparművészeti Múzeumot

Magyarországon 1872-ben hozták létre az Iparművészeti Múzeumot, amely Európában a harmadik ilyen jellegű gyűjtemény volt. Az 1872. évi országgyűlés 50 000 forintot szavazott meg a felállítandó Mű- és Iparmúzeum céljára. Az alakuló múzeum vásárlások és ajándékozások révén gyarapodott. Első kiállítását még a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében rendezték. Végleges otthonát 1896. október 25-én, a millenniumi ünnepségsorozat záróeseményeként Ferenc József király - a Budapesten tartózkodó Vilmos német császár társaságában - avatta fel az Üllői úton, de a nagyközönség előtt csak 1897. október 4-én nyílt meg. A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült épületet 1982-1984 között teljesen felújították. A múzeumban a magyar és a külföldi iparművészet kiemelkedő alkotásai kapnak helyet, számuk meghaladja a 60 ezret. A tárgyak műfajok szerint öt osztályra tagozódnak: bútor-, textil-, ötvösművészeti osztály, kerámia- és üvegtár és az ún. kisgyűjtemények osztálya.

[12]

1896. október 25.

Megszületett Pajtás Ernő katonatiszt

A Koronaőrség utolsó parancsnoka Miskolcon látta meg a napvilágot. Fiatalon, apja példáját követve választotta a katonai pályát. A kismartoni katonai főreáliskola elvégzése után a bécsújhelyi katonai akadémia hallgatója lett, s 1915-ben avatták hadnaggyá. Katonai szolgálatát a 34. közös gyalogezredben kezdte, s frontszolgálataiért számos kitüntetésben részesült. 1919-ben már a nemzeti hadseregben szolgált és különböző parancsnoki tiszteket töltött be Miskolcon, Kiskunhalason, Esztergomban. Innen került 1937 augusztusában a Koronaőrséghez, amelynek 1943-ban parancsnoka lett ezredesi rangban. Neki és az általa vezetett Koronaőrségnek volt köszönhető, hogy a nyilas rémuralom és a háborús összeomlás közepette a magyar Szent Koronát sikerült épségben Ausztriába kimenteni. Az ezeréves magyar államiság legfontosabb szimbóluma innen Amerikába került, ahonnan csak több mint három évtizedes `száműzetés` után, 1978-ban tért vissza Magyarországra. A Magyar Köztársaság elnöke a még 1950-ben Grabenstätt-ben elhunyt koronaőr-parancsnokot 1993. augusztus 20-án - posztumusz - vezérőrnaggyá léptette elő. 1993 októberében hamvait magyar földbe helyezték.

[13]

1919. október 25.

Megalakul a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja

Az új rendszer első hónapjaiban a keresztény nemzeti irányzatot két párt jelenítette meg a közéletben. Augusztus elején Friedrich István mérnök-politikus vezetésével a Fehér Ház elnevezésű ellenforradalmi csoportból szerveződött meg a Keresztény Nemzeti Párt, amely önmagát egyértelműen polgári pártként határozta meg. A volt néppárti és keresztényszociális irányzatokból augusztus végén jött létre a Keresztényszociális Gazdasági Párt, amely messzemenő társadalmi reformtörekvéseket is programjába vett. A püspöki kar az erők egyesítését kívánta, ezért 1919. október 25-én a két párt Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja néven fuzionált. A KNEP az 1921. őszi második királypuccs után tiszavirág-életű pártokként megjelentő frakciókra töredezett. A keresztényszocialisták 1923. május 20-21-én újból létrehozták önálló politikai szervezetüket, az Országos Keresztényszocialista Pártot. Ehhez szoros kapcsolatok fűzték a Slachta Margit szociális nővér vezetésével 1918-ban alakult Keresztény Női Tábor elnevezésű szervezetet. A konzervatív, egyúttal agrárius és legitimista áramlat képviseletére alakult meg 1923. december 18-án a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt, vezetői gróf Zichy János, Czettler Jenő, Ernszt Sándor prelátus, Hegyeshalmy Lajos és Wolff Károly. Az egyház, ahogyan korábban is csak egy egységes keresztény pártot volt hajlandó erkölcsileg és bizonyos mértékben anyagilag támogatni. Ezért a két szervezet egyesüléséből 1926. február 18-án létrejött a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt. Elnöke Zichy János lett. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt a bethleni kormányzatban a szociális politika letéteményeseként működött. Vass József munkaügyi és népjóléti miniszter nevéhez fűződtek az 1920-as évek végén megalkotott szociális törvények. A keresztényszocializmus társadalmi erejét a szakmai szervezetek jelentették. A Bethlen-Peyer-paktumot követően a mozgalom defenzívába szorult, és a keresztény kurzus idején csatlakozott tömegek jelentős részét elvesztette. A KGSZP 1933 júniusában a Gömbös-kormánnyal szemben, annak diktatórikus törekvései miatt ellenzékbe vonul. A markánsan legitimista és antináci Griger Miklós plébános, országgyűlési képviselő, szintén 1933 júniusában megalakítja a Nemzeti Néppártot, a szociális népkirályság programjával. 1937 januárjában megalakult az Egyesült Keresztény Párt Zichy János elnökletével. Az EKP ellenzéki legitimista koncentráció volt, határozott elkötelezettséggel mind a jobboldali szélsőséges irányzatok, mint a bolsevizmus elleni küzdelemre.

[14]

1929. október 25.

A `fekete péntek` megrázza az USA-t

A New York-i tőzsdén pánikot kelt a spekulációk révén magasra szökött részvények árfolyamának zuhanása. Több mint 13 millió értékpapírt adtak el, az árfolyamok 90%-kal is estek. A veszteségeket 15 milliárd dollárra becsülik. A `fekete péntek` a húszas évek nagy konjunktúrájának végét jelentette, s kiváltotta a gazdasági válságot, amely minden ipari országot magával ragadott. A gazdasági depresszió oka mindenekelőtt a termelési kapacitások túlzott kiterjedése, amellyel a vásárlóerő már nem tudott lépést tartani. Már 1927-ben némileg visszaesett az iparcikkek forgalma, miközben a részvényárfolyamok állandóan növekedtek. Noha a nagybankok közvetlenül az árfolyamesések után megpróbálták támogató vásárlásokkal a tőzsde további nyugtalanságát csillapítani, az árfolyamzuhanást nem lehetett feltartóztatni. Számos spekuláns elvesztette a vagyonát, sok cégnek csődöt kellett jelentenie. Az állami gazdaságpolitika ügyetlenül reagált: a búza és a gyapot áresésére tekintettel drasztikusan megemelt behozatali vámok a nemzetközi kereskedelme hirtelen csökkenését váltották ki, s kiélezték a válságot. Az amerikai hitelek felmondása következtében is hatott a válság Európára. Nagy-Britannia az első világháború miatt bekövetkezett eladósodása az USA-nál már veszedelmes pénzügy-politikai bizonytalansághoz vezetett. Pusztán az államadósság évi kamatai kereken 350 millió font sterlinget tettek ki. Amerika legnagyobb európai adósa Németország. 1924 és 1929 között 21 milliárd márka összegű hitel folyt Németországba. A német gazdaság a nagy munkanélküliség következtében is sérülékeny. 1929 februárjában már megint 3,05 millió munkanélküli volt. A munkanélküliek száma 1925-ben volt a legkevesebb, ekkor mindössze 0,4 milliónyian volt.

[15]

1936. október 25.

Hitler és Mussolini között létrejön a Berlin-Róma-tengely

Berlinben Konstantin von Neurath német és Galeazzo Ciano gróf, olasz külügyminiszter írta alá a német-olasz megállapodást. Magát a `tengely` kifejezést Mussolini a milánói Dóm téren mondott beszédében használta először, 1936. november 1-jén. Az ötpontos jegyzőkönyvben Németország hivatalosan elismerte Abesszínia Olaszország részéről történt elfoglalását és az etiópiai olasz császárságot, Olaszország rögzítette Ausztriával kapcsolatos `érdektelenségét`, megállapodtak a londoni Benemavatkozási Bizottságban követendő közös német-olasz irányvonalban, megerősítették a Franco-kormány elismerésére vonatkozó előzetes megállapodásukat, megjelölték a spanyol fasiszta lázadók további katonai támogatásának módozatait, végül megegyeztek Olaszország és Németország gazdasági érdekszférájának elhatárolásában a Duna-medencében és a Balkánon. Ezzel létrejött az ún. `Berlin-Róma tengely`, a fasiszta országok együttműködése, amelyhez 1940-ben Japán is csatlakozott, s attól kezdve neve Berlin-Róma-Tokió háromszög lett.

[16]

1945. október 25.

Visszacsatolják Tajvant Kínához

Japán kapitulációja után az 1895 óta japán uralom alatt álló Formoza (Tajvan) szigetét visszacsatolják Kínához, a szigeten Csang Kaj-sek vezetésével a nemzeti felfogású Kuomintang uralkodik. Kína polgárháború peremén áll: míg Csang Kaj-sekék főként a nagyvárosokra támaszkodnak, a kínai kommunisták az északi tartományok és inkább a vidéki területek urai. George C. Marshall amerikai tábornok közvetítésével a kommunisták és a Kuomintang közötti tárgyalások fegyverszünethez vezetnek, amely azonban rövid idő alatt felborul (1949. X. 1.). A Kuomintang és a Sztálin vonalát követő Mao Ce-tung közötti ellentét kibékíthetetlen volt.

[17]

1956. október 25.

A Parlament előtti tömegbe lőnek

A szemtanúk szerint ismeretlen fegyveresek a Földművelésügyi Minisztérium padlásteréből nyitottak tüzet. A téren tartózkodó szovjet harckocsik egy része ekkor szintén a tüntetőkre lőtt. A sortűznek mintegy 60-70 halálos áldozata és 100-150 sebesültje volt. Az események pontos menete még nem tisztázott, sokan az ÁVH-nak tulajdonították a vérengzést. - A rendszerváltozás, 1990 után megindult a bűnösök felkutatása, az események tisztázása. 2000-ben a Fővárosi Főügyészség az emberiség elleni bűntett alapos gyanújával kihallgatott egy akkori kormányőrt, aki az Akadémia utcai pártközpontot védő fegyveresek egyik parancsnoka volt. Az egykori kormányőr elismerte, hogy 1956. október 25-én a Kossuth téri békés tüntetés során a lövöldözés elöl menekülő fegyvertelen személyekre társaival együtt több lövést adott le. A Főügyészség azonban 2001 nyarán elévülés címen megszüntette a nyomozást. Ez ellen panaszt tett a Deport, 56 nevű szervezet, amely feljelentésével kezdeményezte a büntetőeljárást. Ennek nyomán a Legfőbb Ügyészség 2001. július 26-án hatályon kívül helyezte az elévülésről szóló határozatot és új eljárásra utasított. 2002-ben a Fővárosi Bíróság nem jogerősen két év, öt évre felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta az 1956-os Kossuth téri sortűz kapcsán bűnsegédként több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított emberiség elleni bűntett miatt Erdész Józsefet, aki október 25-én az Akadémia utcai pártház védelmében géppisztoly-sorozatot adott le. Az ügyész a perbeszédében elmondta: a per sajátossága, hogy csak egyetlen ember ül a vádlottak padján, holott, ha az ügy felderített lenne, talán a Fővárosi Bíróság nagytermében sem férnének el a vádlottak, és közöttük minden bizonnyal nem Erdész József lenne az elsőrendű.

[18]

1956. október 25.

I. Tóth Zoltán történész halálos lövést kap

Versecen született 1911. augusztus 11-én. Érdeklődésének középpontjában a magyarországi nemzetiségi kérdés, elsősorban a román kérdés állt. 1941-től az Erdélyi Tudományos Intézetben, majd az MTA Történettudományi Intézetében tudományos munkatárs volt. 1953-tól az ELTE-n tanszékvezető, 1955-ben a Magyar Történelmi Társulat alelnöke lett. Számos tanulmánya jelent meg szakfolyóiratokban. Az 1956-os forradalom idején kitört utcai lövöldözésben halálos sebesülés érte. 1952-ben Kossuth-díjat kapott, 1954-ben az MTA levelező tagjává választották.

[19]

1956. október 25.

Meghal Peyer Károly szociáldemokrata politikus

Városlődön született 1881. május 9-én. Eredetileg géplakatos volt, 1906-tól a munkásbiztosító pénztár tisztviselőjeként dolgozott. A XX. századtól vett részt a szociáldemokrata mozgalomban, 1917-től mint az MSZDP vezetőségének tagja. A Tanácsköztársaság idején a jobboldali szakszervezeti vezetők csoportjának egyik fő szervezőjeként támogatta a tanácskormány lemondatását, majd a Peidl-kormány belügyminisztereként harcosainak üldözését. 1920-ban a Huszár-kormány népjóléti és munkaügyi minisztere lett, de néhány hónap után lemondott. 1921-ben más jobboldali szociáldemokrata vezetőkkel együtt Bethlen István miniszterelnökkel megkötötte az ún. Bethlen-Peyer-paktumot. Ebben - a kormányzati elismerés fejében - az MSZDP lemondott a rendszer radikális ellenzékének szerepköréről. 1922 és 1944 között parlamenti képviselő, 1927-1944-ben a Szakszervezeti Tanács vezető titkára volt. 1944-ben a Gestapo letartóztatta és Mauthausenbe hurcolta. 1945 után szembehelyezkedett a népi demokratikus fejlődéssel, ezért 1947 nyarán kizárták az SZDP-ből, majd a letartóztatás elől elmenekült az országból, és az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Erőfeszítései a magyar szociáldemokrata emigráció egyesítésére eredménytelenek maradtak. Távollétében nyolc évi fegyházra ítélték a demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom szervezése miatt. New York-ban érte a halál. 1989-ben felmentették az ellene emelt vádak alól és az 1948. évi népbírósági ítéletet hatályon kívül helyezték.

[20]

1971. október 25.

Meghal Shvoy Kálmán katonatiszt

Budapesten született 1881. február 12-én. 1895-ben végzett a Ludovikán, majd elvégezte a Hadiakadémiát is. Részt vett az I. világháborúban, s különböző vezérkari beosztásokat látott el. 1919 júniusától jelentős szerepet játszott a Nemzeti Hadsereg szervezésében. Ezután gyorsan emelkedett katonai beosztásaiban, 1931-ben nevezték ki altábornagynak, de az első világháborúban elesett zsidó katonák emlékművének felavatásán mondott beszéde miatt nyugállományba helyezték. Mint politikus, először Gömbös Gyula híve volt. Részt vett Imrédy miniszterelnök megbuktatásában a kormánypárt szakadását előidéző disszidens csoport tagjaként. Ettől kezdve szembefordult mind a kormánypárttal, mind a `fajvédő` jobboldali és nyilas irányzatokkal. Később a Kisgazda Párt jelöltjeként indult a választásokon, de nem jutott be a parlamentbe. A háború végén a nyilasok internálták, csak 1945 áprilisában tért vissza Szegedre, s ott élt haláláig. 1983-ban jelentek meg emlékiratai.

[21]

1983. október 25.

Amerikai csapatok szállnak partra Grenadán

A Karib-tengeri Grenada rövid időre a világ érdeklődésének középpontjába kerül: az Egyesült Államok és hat Karib-tengeri ország csapatai megszállják az 1974-ben Nagy-Britanniától függetlenné vált szigetországot, amelyben a véres baloldali diktatúrát bevezető Maurice Bishop miniszterelnököt korábbi fegyvertársa, Bernard Coard megbuktatta, s néhány nappal később meggyilkolták. Bishop 1979-ben buktatta meg a diktatórikusan kormányzó Eric Gairy miniszterelnököt, s azóta egy 14 tagú forradalmi tanács élén állva a "szociális reformok" politikáját folytatta. Az Egyesült Államok azzal indokolta beavatkozását, hogy meg kell védenie a szigeten élő mintegy ezer amerikai állampolgárt és, hogy a Szovjetunió meg Kuba a szigeten katonai támaszpontot óhajtott építeni (bár erre nincs bizonyíték). Emelett a Karib-tengeri szomszédos országokkal együtt a szigeten a nyugalom és a rend helyreállítására törekedett. Az Egyesült Államok beavatkozását, amelynek a grenadai csapatok és a repülőtér építésén dolgozó felfegyverzett kubai munkások ellenállását is le kellett törnie, a nyugati szövetségesek is bírálták.

[22]

1985. október 25.

Meghal Bíró László, a golyóstoll atyja

Buenos Aires-ben meghal Bíró László József újságíró, a golyóstoll feltalálója. Budapesten a Hongrie-Magyarország-Hungary című lapot szerkesztette, s festészettel és szobrászattal is foglalkozott. Találmányához az ötletet az adta, hogy az asztal lapján lévő apró golyók egy fölborult tintásüvegből kifolyt tintával nyomot rajzoltak. Először nagyméretű golyóval ládaszignáló tollat készített. Ezt bemutatta az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Később kisebb méretben írótollként is alkalmazta. 1939-ben a németek átvették a találmányt és forgalomba hozták, minthogy azonban tintával töltötték, gyorsan beszáradt. Az amerikaiak olajbázisú festékkel próbálták javítani, de ez sem vált be. A megfelelő sűrűségű festék kikísérletezésében először fivére, György volt segítségére, majd a Goy és Kovalszky cég műhelyeiben folyt a munka. (A nagyüzemben gyártható golyóstoll megalkotásában nagy szerepe volt Goy Andornak. Nevét az 1950-es években Magyarországon közismert Go-pen márkanév örökíti meg.) Bíró Argentínában való letelepedése után öntvényrepedést jelző festékkel próbálkozott, eredményesen. 1943. június 10-én Argentínában szabadalmazták golyóstollát, amelyet először Eterpen néven hoztak forgalomba, a franciák pedig BIC (Biró Crayon) néven árusították. Angol nyelvterületen ma is biro pennek, rövidítve biron-nak nevezik. Bíró második hazájában olyan tiszteletet vívott ki magának, hogy születésének napja, szeptember 29-e az argentin feltalálók ünnepe. Nevéhez fűződött még többek között egy palackcímkéző berendezés tervezete, de szabadalmaztatott eljárást fenol alapú műgyanták előállítására is.

[23]

1990. október 25.

Megkezdődik a taxisblokád

A drasztikus benzináremelés ellen tiltakozó taxisok és magánfuvarozók 1990. X. 25-től kezdve Budapesten és az ország nagy részében teljesen megbénították a közúti közlekedést, komoly fennakadást okoztak a szállításban, ellátásban. Tatabányától az osztrák határig szinte teljes volt a blokád. Hegyeshalomnál és Sopronnál állt a forgalom. Budapesten valamennyi Duna-hídon megbénult a közlekedés, egyedül metróval lehetett utazni. A lakosság egy része szimpatizált a fuvarozókkal (meleg teát, élelmet vitt nekik), más részük ellenük fordult. A blokád előidézői közül jó néhányan már nemcsak a benzinárak csökkentését, hanem politikai követeléseket is támogattak. Szorgalmazták a kormány, egyes minisztereinek lemondatását is. Eközben dr. Horváth Balázs belügyminiszter, aki ekkor a beteg, kórházban fekvő kormányfőt, dr. Antall Józsefet helyettesítette, kijelentette: `A kormány nem hátrál meg, és minden törvényes eszközzel helyreállítja a rendet.` Budapest rendőrkapitánya ugyanakkor azt hangsúlyozta, ha parancsot kap rendőrei bevetésére, azonnal lemond. Október 28-án délutántól kezdve több ezren vonultak a Parlament elé, hogy támogatásukról és kitartásukról biztosítsák a kormányt. Eközben a tárgyalások kezdődnek a kormány és a "fuvarosok" között. Végeredményként a kormány enged, 12 forinttal olcsóbban árusítják az üzemanyagot, amennyiben a magán- és teherfuvarozók megtisztítják járműveiktől az utakat. A negyedik éjszakán vége tehát a blokádháborúnak - az ország fellélegzik.

[24]

1992. október 25.

A csehszlovák építők Dunacsúnynál, a Duna 1852,75 folyamkilométerében mintegy 40 kilométer hosszúságban csehszlovák területre terelték a határfolyót

Bezár