Hónap: október • Nap: 24
1579. október 24.
Meghal V. Albert herceg
V. Albert herceg 51 éves korában meghal Münchenben. Mecénásként és műgyűjtőként Albert teremtette meg München kulturális központtá válásának alapjait. Ő rendezte be az udvari könyvtárat, az éremgyűjteményt, antik gyűjteménye számára felépítette az Antiquariumot, meghívta Orlando di Lasso (1594) zeneszerzőt az udvari zenekar élére. A XVI. században, az európai udvarokban elterjed a művészetpártolás, a művészek anyagi támogatást kapnak és lehetővé válik számukra a többi művész és más irányzatok megismerése. A művészet az előkelő életvitel szerves részévé válik, a nemesek, a klérus és a gazdag polgárok különböző megbízásokat adnak templomok, kastélyok és házak építésére, díszítésére. Albert pompaszeretete azonban jelentős eladósodáshoz vezet.
1601. október 24.
Meghal Tycho Brahe dán csillagász
A modern idők első csillagászati obszervatóriumának létrehozója Knudstrup-ban született 1546. december 24-én. 1559-62 között jogot tanult Koppenhágában. A csillagászat felé az 1560. augusztus 21-i teljes napfogyatkozás fordította, amelyet előre jeleztek. Ezután nappal jogot tanult, éjjel a csillagokat figyelte. Matematikatanára Ptolemaiosz Almagesztjét adta a kezébe, más tanárai glóbuszok készítésében segítették. 1562-65 között a lipcsei egyetemen tanult. 1563-ban végezte első észlelését a Jupiter és a Szaturnusz együttállásáról, s megállapította, hogy a csillagok és bolygók helyzetét regisztráló naptárak és táblázatok igen pontatlanok, több napos eltéréssel jelezték előre ezt a jelenséget. Elhatározta, hogy az égbolt megfigyelésének szenteli életét e táblázatok pontosítása céljából. 1565-70 közt beutazta Európát, Rostockban, Wittenbergben, Bázelben és Augsburgban tanult, s beszerzett több matematikai és csillagászati eszközt. 1571 körül Scaniában (a mai Dél-Svédországban) telepedett le, s egy rokona birtokán kis csillagvizsgálót épített. Itt 1572. november 11-én egy `új csillagot`, novát figyelt meg a Cassiopeia csillagképben, fényesebbet a Vénusznál. A felfedezésről 1573-ban közölt De nova stella című dolgozata révén európai hírű csillagász lett. II. Frigyes dán király, hogy otthon tartsa, 1576-ban neki adta az Oresund közepén fekvő Hven (ma: Ven) szigetet, ahol a király támogatásával létrehozta a modern idők első csillagászati obszervatóriumát. II. Frigyes 1588. évi halála után utódjával, IV. Keresztéllyel megromlott a viszonya, nagy anyagi igényei miatt. Az egyházzal és a nemességgel is összeveszett, ezért 1597-ben elhagyta Vent, rövid ideig Rostockban és a Hamburg melletti Wandsbeckben élt, majd 1599-ben Prágában telepedett le, II. Rudolf császár pártfogása alatt. Életművének java - a pontos csillagászati megfigyelések és ezek regisztrálása - már Uraniborgban megszületett. Katalógusa csaknem 800 csillagról tartalmaz adatokat. Kozmológiai elképzelése egy módosított kopernikuszi rendszer volt, melyben a bolygók a Nap körül keringenek, az viszont a mozdulatlan Föld körül mozog. Fő műve, a Progymnasmata, csak halála után, 1602-ben jelent meg. Halála után minden észlelési anyaga Keplerre maradt, aki utolsó éveiben a munkatársa volt. Brahe adataival dolgozta ki Kepler a Naprendszer három mozgástörvényét, s megalapozta Newton munkásságát.
1648. október 24.
Megkötik a vesztfáliai békét
Véget ér a harmincéves háború: III. Ferdinánd német-római császár és a birodalmi rendek Franciaországgal, valamint Svédországgal megkötik a vesztfáliai békét. A békében szereplő határozatok az egyes résztvevők számára különböző kihatással járnak. Svédország területi nyereségek révén a Balti-tenger ura lesz, hiszen már Livóniát, Észtországot, Finnországot Karéliát és Ingermanlandot is birtokolja. A Német-Római Birodalmon belül a fejedelmek helyzete a császár kárára szilárdul meg. A császár hatalma lényegében csak a Habsburg örökös tartományokra korlátozódik a birodalom valójában laza államszövetséggé alakul át. Ezt a folyamatot tovább erősíti a gazdaság szétforgácsolódása. A legnagyobb nyereséghez Franciaország jut. Jelentősen kiterjeszti határait, és a Rajnánál megtöri a Habsburgok hatalmát. A háború meg nem nevezett vesztese a katolikus egyház. Újra megerősítik a földbirtokok 1624-i felosztását és az egyháznak el kell ismernie, hogy továbbra is a fejedelmek határozzák meg alattvalóik vallását. A Münsterben és Osnabrückben létrehozott szerződésrendszer összességében a protestánsok győzelmét jelenti. A református egyházat elismerik Németországban. A vesztfáliai békében elismert vallási határok lényegében a XX. századig változatlanul megmaradnak. A vesztfáliai béke a következő pontokat tartalmazza: - Svájc és az Egyesült Németalföldi Köztársaság kilép a birodalomból; - Bajorország megtartja Felső-Pfalzot és a választófejedelmi tisztséget; - választófejedelemségnek ismerik el Rajna-Pfalzot; - Brandenburg elnyeri Hátsó-Pomerániát, Minden, Halberstadt és Cammin püspökségét és Magdeburgot; - Svédország, mint a "béke biztosítója" megkapja Brémát és Verdent, Wismart, Elő-Pomerániát, Usedomot és Rügent; - a német fejedelemségek újra megerősítik a császárral szemben a háború előtt kiharcolt szabadságjogaikat; - Franciaország - ugyancsak a "béke biztosítójaként" - megkapja Metz, Verdun és Toul püspökségét, Berisach és Philippsburg erődítményét, valamint területeket Elzászban.
1725. október 24.
Meghal Alessandro Scarlatti zeneszerző
Nápolyban meghal Alessandro Scarlatti zeneszerző, az ún. nápolyi iskola vezéralakja. Az olasz középbarokk zenéjének meghatározó személyisége 12 éves korától G. Carissimi növendéke volt Rómában. 19 éves korában, a Gli equivoci nel sembiante című operájának sikere nyomán, Rómában Krisztina volt svéd királynő karmesterévé nevezte ki. 1679-82-ig az Oratorio di S.Marcello, 1683-tól pedig a S.Gerolamo della Caritá karnagya volt. 1684-tol első udvari karmester lett Nápolyban, ahol oratóriumokat és operákat írt, Róma és Firenze számára is. 1703-tól Rómában a Sta Maria Maggiore karnagyának helyettese, 1707-től az utóda lett. 1707-ben felvették az Arcadiába, ezt követően felváltva Nápolyban, Rómában, illetve Loretóban élt. Tanított is. Tanítványai közé tartozott saját fia is, a nálánál nem kevésbé híres Domenico Scarlatti. Alessandro Scarlatti művészete a XVII. század sokféle, szerteágazó törekvéseihez kapcsolódott. 114 operát és több mint 800 kantátát írt. Az opera fejlődéstörténetében egész sor reform fuzodik a nevéhez, többek között az áriák zenekari kíséretének gazdag és színes technikája, az opera új nyitányformája. Kamarakantátái a mufaj csúcspontját jelentik. Jelentősebb művei: Piero e Demetrio (1694), Dal male il bene (1687), Il trionfo dell,amore (1718), Griselda (1721).
1795. október 24.
Lengyelország eltűnik Európa térképéről
A Lengyel Királyság nem létezik többé: a felosztási határozatok értelmében (1772. VIII. 5. és 1793. I. 23.) Lengyelország fennmaradt területein Poroszország, Oroszország és Ausztria osztozkodik. A Lengyelország harmadik felosztásáról szóló döntést a Tadeusz Andrzej Kościuszko vezette felkelés előzte meg, amelyet Poroszország és Oroszország vert le. Kościuszko az észak-amerikai függetlenségi küzdelmek (1777. VII. 28.) hőse 1794. március 24-én Krakkóban felkelést hirdetett Poroszország és Oroszország ellen. A kezdeti sikereket követően azonban október 10-én - miközben az orosz csapatok bevették Varsót - fogságba kerül, és a felkelést véglegesen leverik. Poroszország 1794. május 10-én ugyan bevonult Lengyelországba, de előbb várakozó álláspontra helyezkedett, majd Ausztriára és Oroszországra tekintettel szeptember 6-án visszavonta csapatait. A felosztást megelőző tárgyalások igen feszült légkörben folytak. Első lépésként Ausztria késznek mutatkozott Lengyelország második - nélküle végrehajtott - felosztásának elismerésére. 1793. január 23-án Oroszország biztosította a maga számra Kelet- Lengyelországot, Poroszország pedig véglegesen megszerezte Poznań környékét, valamint Gdańsk és Toruń városát. Végül a lengyel királyság kétharmadát Oroszország kapja, egyhatod-egyhatod részén pedig Poroszország és Ausztria osztozkodik.
1797. október 24.
Limában földrengés pusztít
A perui fővárosban, Limában földrengés pusztít. A katasztrófa számos halálos áldozatot követel, és nagy károkat okoz. Limát 1537. január 18-án alapította Francisco Pizarro. Gondos megtervezése után indián kényszermunkások építették fel a háromszög alakú fővárost. Ám a bevándorlók tömege - a XVIII. század végéig elsősorban spanyolok és portugálok ideiglenes szállásokra szorultak - ilyen volt az ún. Barridas a város előtt. A korábbi földrengések dacára, amelyek a várost már 1687-ben és 1746-ban is sújtották, számos olyan épülete még ma is áll, amelyek Limát a gyarmati spanyol építészet egyik legjelentősebb emlékhelyévé teszik.
1849. október 24.
Haynau táborszernagy kiadja Magyarország ideiglenes közigazgatási szervezetéről szóló rendeletét
Erdélyt és Horvátországot - a Muraközzel együtt - leválasztja Magyarországról; az országot 15 kerületre osztja, a megyék megszűnnek; az egész közigazgatást az osztrák minisztériumnak, ill. Karl Geringer báró császári biztosnak alárendelt biztosok irányítják.
1849. október 24.
Kivégzik Perényi Zsigmondot és Szacsvay Imrét
A császári hadbíróság ítélete alapján Pesten kivégzik Perényi Zsigmond bárót, a Függetlenségi Nyilatkozat kimondásakor az országgyűlés felsőházának elnökét és Szacsvay Imrét, aki ugyanakkor a képviselőház jegyzője volt.
1862. október 24.
Ottó görög király elhagyja az országot
Katonai puccs kényszeríti lemondásra Ottó görög királyt. A Wittelsbach házból származó német herceget. A görög szabadságharc eredményes befejezése után Ottót - Nagy-Britannia, Oroszország és Franciaország szorgalmazására - a görög nemzetgyűlés választotta királlyá 1832. augusztus 8-án. Hamarosan kiderült azonban, hogy Ottó, akit bajor tisztek, hivatalnokok, építészek, tudósok és tanárok kísértek el Görögországba, nem volt hajlandó a görög önigazgatás fennálló formáit tiszteletben tartani, az addig nagy hatalommal rendelkező családok és intézmények jogait figyelembe venni. Az abszolutista "Bajor uralommal" szembeni idegenkedés 1843-tól újabb és újabb zavargásokban jutott kifejezésre, amelyek 1862 októberében egy ideiglenes kormány létrehozásához vezettek. A királynak saját bajor hazájába kellett emigrálnia.
1901. október 24.
Megszületett Balázs Ferenc unitárius lelkész
A kolozsvári unitárius teológián szerzett lelkészi oklevelet, ezután két évig Angliában élt. Oxfordi tanulmányainak befejezése után 1924-ben Föld körüli útra indult. Két év alatt bejárta az Egyesült Államokat, ahol főleg az indián őslakók és a négerek életét tanulmányozta. Ezután felkereste Japánt, Koreát, Pekinget, Hongkongot, Szingapúrt, Burmát, majd hosszabb időt töltött Indiában. Elzarándokolt Kőrösi Csoma Sándor sírjához, találkozott Rabindranath Tagoreval és Mahatma Gandhival. Utazásának befejező állomásai Karachi, Bagdad, Damaszkusz és a Szentföld voltak. E földkörüli útjáról írta Bejárom a kerek világot (1923-1928) című munkáját, ebben tapasztalatai alapján vázolta egy új társadalom tervét, mely tagadása az ipari kapitalizmusnak. 1930-ban Mészkőn telepedett le és itt folytatta lelkészi működését haláláig. Itt kezdett hozzá falufejlesztő tervének megvalósításához, a dániai falvak mintájára. Szövetkezeti elgondolásait Aranyosszéki tervek (1933) című röpiratában tette közzé. Tervei részben megvalósultak, amikor megalapította a Vidékfejlesztő Szövetkezetet.
1901. október 24.
Elhelyezik a milleniumi emlékmű zárókövét
A honfoglalás ezeréves évfordulójáról a korabeli Magyarország millenáris emlékművek felállításával is meg akart emlékezni. Az 1896. évi VIII. törvény rendelkezett ezen emlékművek helyszínéről. Eszerint Budapesten, a Városliget szélén, a honalapító Árpádot és a nemzet egész történelmi múltját megörökítő emlékművet kell állítani. Ezenkívül (a hét vezérre és törzsre emlékeztetve) az ország hét különböző pontján, a munkácsi várhegyen, a nyitrai Zoborhegyen, a dévényi Várhegyen, Pannonhalmán, a Zimonyi Várhegyen, Pusztaszeren és a brassói Cenk-hegyen kívántak emlékművet, illetve emlékoszlopokat állítani. A vidéki emlékművek a megadott határidőre csaknem mind elkészültek, a budapesti központi emlékmű építése azonban csaknem 30 évig tartott. Az építkezés csak a millenniumi év végén kezdődhetett meg, hiszen 1896-ban az emlékmű leendő helyén, a kiállítás díszkapuja állt. A 85 méter széles és 25 méter mély, félkör alakú oszlopcsarnok és a középpontjában álló obeliszk zárókövét 1901. október 24-én helyezték el. Az emlékmű szobrai csak vontatottan készültek el, az arkangyal szobra viszont már a századfordulón kész volt és nagydíjat nyert a párizsi világkiállításon. Az első világháború megszakította az építkezést, ami csak hosszú szünet után 1926-ban folytatódott a még hiányzó szobrok és domborművek elkészítésével. Az emlékművet végül 1929. május 26-án, a Hősök Napján avatták fel. (A vidéken felavatott 7 emlékmű közül természetesen már csak a pusztaszeri és a pannonhalmai áll, hiszen a trianoni békediktátumban Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának ítélt területeken lévő emlékműveket megsemmisítették.) 2001-ben befejezték és augusztus 1-jén visszaköltöztették a restaurált Ezredéves emlékmű 14 királyszobrát és domborművét, valamint két allegorikus szoboregyüttesét. Elvégezték a Munka és Jólét, valamint a Tudás és Dicsőség című kompozíció külső és belső tisztítását, kijavították a szerkezeti és anyaghibákat, a háborús sérüléseket és az erőszakos rongálásokból fakadó hibákat.
1906. október 24.
Lemond Agenor Goluchowski gróf
Utóda a közös külügyminiszteri székben báró Lexa von Aehrenthal lesz.
Franz Schönaich közös hadügyminiszteri kinevezést kap.
1906. október 24.
A király szentesíti az 1906: XX. törvénycikket
A törvénycikk II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozataláról rendelkezik.
1909. október 24.
Oroszország és Olaszország Racconigiben szerződést köt
Kötelezik magukat a balkáni status quo fenntartására.
1918. október 24.
A király kinevezi Andrássy Gyulát
Az uralkodó gróf Andrássy Gyulát nevezi ki közös külügyminiszterré.
Ugyanezen a napon elfogadja Wekerle Sándor miniszterelnök és kormánya előző napi lemondását.
1918. október 24.
A Piavénál új, győzelmes olasz támadás indul
1920. október 24.
A magyarországi szakszervezetek országos értekezletet tartanak Budapesten
1921. október 24.
Őrizetbe veszik IV. Károlyt
Tatán (Komárom vm.) a nemzeti hadsereg őrizetbe veszi IV. Károlyt, Zita királynét, Andrássy Gyula grófot, Rakovszky Istvánt és Gratz Gusztávot.
1929. október 24.
A kirobbanó gazdasági világválság Magyarországon is átsöpör
Kirobbant a New York-i tőzsdekrach, és ezzel kezdetét vette a világgazdaság eddigi legnagyobb válsága. 1929. október 24-én csütörtökön ("fekete csütörtök") 11 órakor példátlan méretű eladási láz tört ki, délre 12 millió részvénytől szabadultak meg tulajdonosaik. A betéttulajdonosok a bankok csődjétől félve, betéteiket tömegesen akarták kivenni a bankokból. Ennek következtében a bankok fizetésképtelenné váltak. Az Egyesült Államokban, 1931-ben 2290 bank jelentett csődöt. Ez megrázta Európát is, mivel legnagyobb hitelezője az Egyesült Államok volt. A beruházások elmaradása maga után vonta a termelés csökkentését és a nagy arányú munkanélküliséget. (1932-ben a világ termelése 40%-kal csökkent.) Magyarországon a nemzetgazdaság egészének válsága a bécsi Creditanstalt 1931. május 11-én bekövetkezett fizetésképtelenségének bejelentésétől vált súlyossá. A pénzügyi válság hatására - 1931 tavaszától-nyarától - a külföldi hitelezők minden felmondható hitelt azonnal visszavontak. A Magyar Nemzeti Bank 1931. május 1. és július 13. között 200 millió pengő aranyat és devizát fizetett ki, ami meghaladta az április végi érc- és devizakészlet értékét. A pénzügyi összeomlás elkerülésére a kormány 1931. július 17-én bankzárlatot rendelt el, és ezzel egyidejűleg az állami intézkedések egész sorát léptették életbe (maximálták a kivehető betétösszegeket, bevezették a kötött devizagazdálkodást, befagyasztották a külföldre szóló fizetéseket stb.). Magyarországot a válság, mint agrár-ipari országot nagyon súlyosan érintette. A mezőgazdaság és ennek következtében a parasztság helyzete szinte katasztrofálissá vált. Az ipari termelés a válság mélypontján 24%-kal maradt el a válság előtt csúcshoz -1929-hez - képest, és ez 200 ezres, több mint 30%-os munkanélküliséget eredményezett. A tisztviselőket és az értelmiséget a fizetések csökkenése mellett a létszámcsökkentés érintette súlyosan. Az ipari munkásság helyzetét mindenekelőtt a munkanélküliség nagy arányú növekedése jellemezte.
1929. október 24.
Kirobban a New York-i tőzsdekrach
Drasztikusan esnek az árfolyamok a `fekete csütörtökön` a new york-i tőzsdén. (A világgazdasági válság kezdete.)
1935. október 24.
Bethlen a Gömbös-kormányt támadja
Gróf Bethlen István a képviselőházban nagy beszédben támadja a Gömbös-kormányt.
1938. október 24.
A kormány újabb jegyzéket küld Prágába
A jegyzékben a magyar kormány sürgeti a nem vitás területek azonnali átengedését, a vitás területeken népszavazást; bejelenti, hogy amenyiben ezekre nem kerül sor, a müncheni döntést hozó négy hatalom döntőbíráskodását fogja kérni.
1940. október 24.
Megnyitják a Ferenc József Tudományegyetemet
Kolozsvárott ünnepélyesen megnyitják a Szegedről visszahelyezett Ferenc József Tudományegyetemet.
1941. október 24.
Meghal Reményik Sándor költő
Kolozsvárott született 1890. augusztus 30-án. Jogi tanulmányait betegsége miatt nem fejezte be. Élete során hivatalt vállalt - családi vagyona lehetővé tette -, kizárólag az irodalomnak élt. 1921-től a Pásztortűz című folyóirat főszerkesztője volt, s állandó munkatársa az erdélyi újságoknak. Verseit formailag a művészi tökélyre törekvés jellemzi. Az 1920-as években Végvári álnéven írt költeményeivel keltett feltűnést: az erdélyi magyarságot bátorította kitartásra, a kivándorlás ellen agitált. Későbbi verseiben szakított a próféta-költő szereppel, műveinek témájául vallásos hitét és a humanizmust tette meg. Az 1930-as évekre a transzszilvanizmus vezető képviselőjévé vált, az erdélyi hagyományokhoz való ragaszkodást hangsúlyozta. Legjelentősebb verseskötetei a Fagyöngyök, a Vadvizek zúgása, a Kenyér helyett és a Romon virág.
1945. október 24.
Öt nagyhatalom aláírja az ENSZ alapokmányát
A világszervezet hivatalosan 1945. október 24-én jött létre, miután az Alapokmányt az öt nagyhatalom (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, a Szovjetunió) és a többi aláíró állam többsége ratifikálta. Az ENSZ a világ legnagyobb és legátfogóbb nemzetközi szervezete, amelynek tagja a Föld majdnem minden szuverén állama. Az ENSZ Alapokmányát 50 állam írta alá 1945. június 26-án a San Francisco-i konferencián. Az alapító országok között 51.-ként ugyanakkor számon tartják Lengyelországot is, amely később írta alá az Alapokmányt. Magyarország 1955 óta tagja. Az ENSZ létrehozását a II. világháború folyamán a fasizmus ellen küzdő nagyhatalmak határozták el a béke biztosítása érdekében. Az ENSZ-nek az Alapokmány szerint négy fő célja van: a nemzetközi béke és biztonság fenntartása; a nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog alapján; a nemzetközi együttműködés kiépítése a nemzetközi gazdasági, szociális, kulturális és humanitárius problémák megoldása, illetve az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében; legyen a közös fenti célok elérése érdekében az országok által kifejtett tevékenységek összehangolásának központja. - 2000-ben az ENSZ millenniumi csúcstalálkozóján a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amely az ENSZ XXI. században kívánatos szerepét vázolta fel nyolc fejezetben és akciókat indítványozott a gazdag és a szegény országok közötti szakadék csökkentésére a globalizálódás gyümölcseinek jobb elosztása révén.
1945. október 24.
A Magyar Nemzeti Függetlenségi front kiáltványt ad ki
1945. október 24-én közzétették a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front választási kiáltványát a magyar néphez. A Front négy pártja (Magyar Kommunista Párt, Nemzeti Parasztpárt, Polgári Demokrata Párt, Szociáldemokrata Párt) az 1945. november 4-i parlamenti választások eredményétől függetlenül hitet tett a koaliciós kormányzás fenntartása mellett. Ezen kívül felvázolták a legsürgetőbb kormányzati teendőket: a közellátás megszervezése, az infláció megállítása, a bányák és az energiaforrások államosítása, valamint közös politikai harc a reakció ellen.
1945. október 24.
Kivégzik Quislinget
Oslóban kivégzik Vidkun Quislinget norvég nácibarát politikust, az ország egykori miniszterelnökét. Pályafutását katonatisztként kezdte, 1931-33-ban hadügyminiszter volt, majd megalakította szélsőjobboldali pártját, az ún. Nemzeti Tömörülést (Nasjonale Smaling). Pártja azonban a választásokon mindössze néhány ezer szavazatot szerzett. Politikai példaképe a német náci-párt volt. 1939-ben azt javasolta, hogy a németek hajtsanak végre preventív hadjáratot Norvégiában. A náci hadvezetés által készített `Weserbürg Nord` fedőnevű tervet, csak 1940. április 8-9-én valósították meg. A több ponton partraszálló németek ellen Haakon norvég király felhívására a nép angol segítséggel május végéig folytatta a kilátástalan harcot. A nácik végül is elfoglalták az országot, a király és a kormány pedig külföldre menekült. Quisling először a megszállt Norvégiát igazgató ún. kormányzó-tanács vezetoje lett, majd 1942. február 1-jén nagy nehezen sikerült megalakítania a nácikat minden tekintetben kiszolgáló kormányát. Norvégia felszabadulása után, 1945 októberében háborús bűnösként kivégezték. Neve azonban mindörökre fennmaradt; valamennyi európai nyelven így hívják a megszálló, ellenséges erőkkel együttmuködő, hazaáruló kormányokat, illetve kormányfőket.
1948. október 24.
Meghal Lehár Ferenc zeneszerző
1956. október 24.
Meghal Hegedűs István öttusázó
Az 1956-os forradalom mártírja 1924. október 23-án született. 1948-ban magyar bajnokságot nyert. 1956. október 24-én hajnalban az uszodába indult - akkoriban a Vasas úszóedzője volt -, nem azért, hogy foglalkozást tartson, hanem, hogy megóvja az edzésre lejövő gyerekeket. Nem ért el az uszodáig: a Szófia utcában egy teherautóról leadott sortűz kioltotta az életét. A régi papír húszforintos hátoldalán látható férfialak modellje volt.
1956. október 24.
A pártállam összeomlik
A sztálinista pártállam összeomlott. Napok alatt létrejött viszont a forradalom saját intézményrendszere: forradalmi bizottságok alakultak, az üzemekben munkástanácsokat választottak. Általános politikai sztrájk kezdődött. A forradalmi szervezetek és a fővárosi felkelők az október 23-i követelésekhez ragaszkodtak, a Pártközpontban pedig harc bontakozott ki a `kemény vonalasok`, illetve Nagy Imre és hívei között. Nagy Imréék a tárgyalásos megoldást szorgalmazták. Október 24-én Budapestre érkezett az SZKP Politikai Bizottságának két tajga, Mikojan és Szuszlov, továbbá Szerov KGB-főnök. Javaslatukra a következő napon leváltották Gerő Ernőt. Helyére Kádár János került. Október 25-26-án úgy tűnt, a kemény vonal a még irányítása alatt tartott fegyveres egységekkel gátat vet a kibontakozásnak. 25-én a budapesti Kossuth téren a fegyvertelen tüntetők közé lőttek. Több vidéki városban dördültek el hasonló sortüzek. 27-ről 28-ra virradóra azonban a Politikai Bizottságban Nagy Imre és a kibontakozás hívei a szovjet vezetők támogatásával végrehajtották a fordulatot: leállították a további fegyveres akciókat, és 28-án tűzszünetet rendeltek el.
1990. október 24.
Hatályon kívül helyezik a halálbüntetést
1990. október 24-én a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a halálbüntetést. A testület határozatában kimondta: a Büntető törvénykönyvnek és a büntetőeljárásról szóló törvénynek, valamint más jogszabályoknak a halálbüntetésről rendelkező részei alkotmányba ütköznek, ezért ezeket megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság egyben elrendelte a halálbüntetést előíró - a megsemmisített büntetőjogi rendelkezések alkalmazásával halálbüntetést kiszabó -, jogerős határozattal lezárt olyan büntetőeljárások felülvizsgálatát, amelyekben a hozott ítéletet még nem hajtották végre. Magyarországon az utolsó kivégzés 1988. július 14-én volt, amikor az emberölésért halálra ítélt Vadász Ernőn hajtották végre a halálos ítéletet.
