2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: október  •  Nap: 14
57 találat
[1]

1066. október 14.

Hódító Vilmos győzedelmeskedik a hastingsi csatában

A hastingsi csatában Hódító Vilmos, Normandia hercege, október 14-én legyőzi II. Harold angol királyt. Ezt követően Vilmos bevonul Londonba, s december 25-én, Westminsterben királlyá koronáztatja magát. Hitvalló Edvárd június 5-én bekövetkezett halála után Harold Godwinssont választották királlyá, aki gyakorlatilag már Edvárd utolsó éveitől fogva uralkodott. Az angol trónnak azonban két további várományosa is akadt, mégpedig unokafivére, Harald norvég király, valamint, Vilmos Normandia hercege. Két évvel korábban ugyanis Harold Godwinsson megesküdött Vilmosnak, hogy támogatni fogja angliai trónigényét. Harold hatalomra kerülését követően Vilmos széles körű propaganda-hadjáratot folytat Európa udvaraiban, s elnyeri a pápa jóváhagyását angliai inváziójához. Már a normannok támadása előtt betör Angliába a norvég király, azonban Harold szeptember 25-én megsemmisítő győzelmet arat felette Stamford Bridge-nél. E győzelem után szerez tudomást Harold király a normannok támadásáról és Vilmos ellen vonul. Harold serege, mely az előző ütközetben és a hosszú menetelésben igencsak meggyengült, elkeseredett harcban, a számbeli fölény ellenére, alulmaradt Vilmossal szemben. Harold maga is elesik. A győzelmet követően Vilmos a koronázással megszilárdítja uralmát. Az elesett vagy lázadó angolok birtokait szétosztja normann bárói közt, s bevezeti a gregorián egyház reformját.

[2]

1234. október 14.

IX. Gergely pápa szorgalmazza Kálmán szlavón herceg fellépését a szlavóniai eretnekek ellen

[3]

1235. október 14.

Róbert esztergomi érsek Székesfehérvárott megkoronázza Béla királyfit, aki 127O-ig uralkodik

[4]

1235. október 14.

IV. Béla felülvizsgálja apja adományait

IV. Béla trónra lépése után nem hagyott kétséget afelől, hogy szakítani kíván II. András politikájával. Meglepetést ezzel aligha okozott bárkinek, hiszen köztudomású volt, hogy már hercegként is ellenezte apja legtöbb intézkedését. Nagyapját, az egyik oklevélben `Nagy` jelzővel megtisztelt III. Bélát tekintette példaképének, s arra törekedett, hogy helyreállítsa az ő korának viszonyait. Béla konok következetességgel látott hozzá terve megvalósításához. Keményen leszámolt apja néhány bizalmasával. Arra kényszerítette világi méltóságviselőit, hogy az addigi gyakorlattól eltérően állva vegyenek részt a királyi tanácsban. Elzárkózva az alattvalóival való személyes érintkezéstől, bevezette udvarában az írásbeli kérvényezést. Mindez már önmagában is elég nagy visszatetszést keltett, a feszültségek legfőbb gerjesztője azonban Béla birtokpolitikája volt. A király felülvizsgáltatta elődei adományait, s amit közülük "feleslegesnek és haszontalannak" talált, azt visszavette. A kárvallottak között éppúgy voltak világi, mint egyházi birtokosok. Így aztán lassan mindazok szembefordultak az uralkodóval, akiknek a véleménye egyáltalán számított. Néhány év múlva Béla lemondott a további visszavételekről, s a maradék királyi birtokok rendbetételének szentelte figyelmét. A változás azonban sajnos túl későn jött. A korabeli krónikás, Rogerius mester a király és országa az idő szerinti viszonyának jellemzésére nem talált enyhébb kifejezést a "gyűlölség" szónál.

[5]

1259. október 14.

IV. Sándor pápa óvja IV. Bélát hogy a tatárok szövetségi ajánlatát elfogadja és gyermekét mongol nővel házasítsa, de a tatárok ellen katonai segítséget nem tud adni

[6]

1536. október 14.

Meghal Garcilaso de la Vega spanyol költő

A spanyol reneszánsz líra fő képviselője Toledóban látta meg a napvilágot. Műveltsége és nemesi származása révén a királyi udvar jelentős személyisége volt. V. Károly kíséretében Spanyolországban és Európa több városában megfordult. 1532-ben kegyvesztett lett, száműzetése első hónapjait valószínűleg a Csallóközben, majd Nápolyban töltött. Itt került közvetlen kapcsolatba az itáliai reneszánsszal. Műveinek tömörsége, mértéktartása avatta nagy költővé; költészetének egyik fő titka az, hogy nem írt le semmit a jó hangzás, vagy nyelvi díszítés kedvéért, minden szavának érzelmi hitele volt. Mondanivalójának valósága életrajzi adataival igazolható. Lírájára főként Vergilius és Petrarca hatott.

[7]

1613. október 14.

Kolozsvár biztosítja Szkender pasát hűségéről

[8]

1636. október 14.

A Bethlen Istvánnal jött török csapatok megkezdik elvonulásukat

[9]

1683. október 14.

IV. Mehmed szultán Belgrádból visszaindul Drinápolyba

[10]

1763. október 14.

Esterházy Károly líceumot alapít Egerben

Esterházy Károly egri püspök a székhelyét Kelet-Magyarország művelődési központjává kívánta fejleszteni. Terve megvalósításában fontos szerepet szánt egy klasszikus, 4 fakultású (teológiai, jogi, orvostudományi és bölcsészeti) egyetemnek. Ezeket a törekvéseit, melyek 14. paragrafusa értelmében Magyarországon csak egyetlen egyetem, a budai állhat fenn. Így a Fellner Jakab által felépített (1765-85) késő barokk épület csupán líceumként működhetett, amelyet Esterházy javai általános örökösévé tett meg.

[11]

1806. október 14.

Napóleon győzedelmeskedik Jénánál és Auerstedtnél

Az I. Napóleon császár vezette francia csapatok Jéna és Auerstedt mellett megsemmisítik a porosz-szász sereget. Az Austerlitz melletti döntő győzelem (1805. XII. 2.) után Napóleon enyhe békefeltételeket diktált Poroszországnak. III. Frigyes Vilmos ígéretet tett, hogy a porosz kikötőket lezárja a brit áruk előtt, és szövetségi szerződést köt Franciaországgal. Nagy-Britannia erre hadat üzent Franciaországnak. Ám mikor a porosz király megtudta, hogy I. Napóleon titokban felajánlotta Hannovert az angoloknak, titkos védelmi szerződést kötött Oroszországgal Franciaország ellen. A Rajnai Szövetség létrehozásával (1806. VII. 12.) Németország nyugati része Napóleon protektorátusa alá került. Válaszul Poroszország augusztus 9-én részleges mozgósítást rendelt el, és szeptember 4-én újra megnyitotta kikötőit a király parancsot adott csapatainak, hogy vonuljanak be Szászországba. A 20 000 fős sereget Karl Wilhelm von Braunschweig hercege vezényelte. Mikor Napóleon tudomást szerzett a történtekről, személyesen sietett a hadszíntérre és átvette a csata irányítását. A porosz-szász sereg megsemmisítő vereséget szenvedett. A vereség után a porosz király kormányának tagjaival Kelet-Poroszországba menekült, Napóleon pedig bevonult Berlinbe.

[12]

1827. október 14.

Megszületett Zichy Mihály festőművész

A magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja Zalában született. Főúri családból származott, ám mire megszületett, atyja, Zichy Sándor már javarészt eltékozolta a családi örökséget. Korai halála után özvegye, Eperjessy Júlia vette kezébe a két fiú nevelését. Mihály a veszprémi piarista gimnáziumba került, ahol nehezen viselte a kötöttségeket, s egyre inkább a rajzolás vált szenvedélyévé. A gimnázium után Pestre került, a jogi karra, s ezzel párhuzamosan Marastoni Jakab festőakadémiáján tanult. A jogi tanulmányok mind kevésbé kötötték le figyelmét, egyre inkább a művészpálya felé vonzotta a szíve. Hogy technikailag is fejlődhessen, Bécsbe ment, ahol a természetességre, a valóságfestésre törekvő Waldmüller magániskolájában tanult. Első jelentős művét, a már romantikus vonásokat mutató Mentőcsolnakot is itt alkotta. Munkái hamar kedveltek és keresettek lettek: Haldokló lovag című képét például a bécsi Műegylet vásárolta meg, jelentős összegért. Zichy sikereit azonban sokan irigyelték, rossz szemmel nézték, hogy az ifjú művész egyre-másra kapja az elismeréseket és a megrendeléseket. Közben édesanyjával is összeveszett, aki sokallotta fiának bécsi költségeit. A heves természetű Zichy végül közölte a családdal, hogy soha többé nem fogad el hazulról pénzt, s szavát meg is tartotta. Ekkor állt be a döntő fordulat életében: I. Miklós cár unokahúgát, aki nővére halála miatt búskomorságba esett, a család Bécsbe vitte gyógyíttatni. Mivel érdeklődött a művészetek iránt, rajztanulásra fogták, s a legjobb rajztanárt, Zichyt fogadták fel mellé. A bécsi tartózkodás végeztével Zichy is elutazott a főúri családdal Szentpétervárra. 1848 és 1874 között ez a város volt az otthona, ahol az arcképek mellett az udvar díszünnepségeit és a vadászatokat örökítette meg nagy sikerrel, s 1859-ben a `cár őfelsége festőművésze` lett. 1874-ben, nem kis részben az udvari áskálódások miatt, Párizsban telepedett le, s itt készítette el egyik főművét, A Rombolás géniuszának diadalát. Hiába előzte meg azonban híre, hiába, hogy lelkesen fogadta a művészvilág, Zichy magányosnak érezte magát a francia fővárosban. 1879-ben csodálatos megrendelést kapott Pétervárról: Lermontov Démonjához, Goncsarov Oblomovjához és Rusztaveli Párducbőrös lovagjához kértek tőle illusztrációt. Miután végzett munkájával, Magyarországra indult, s rövid időre a zalai családi birtokon telepedett le. Itthon örömmel fogadták, állást és rangot kínáltak neki, amit azonban nem fogadott el. Úgy érezte, művészete idegen maradt honfitársai között, nagyszabású munkái nem mozgatják meg sem a közönséget, sem a műértőket. 1881-ben megint útra kelt, előbb a Kaukázusban tett körutat, majd egy év múlva visszatért Pétervárra, ahol ismét elfoglalta magas pozícióját a cári udvarban. Itt érte hazulról a felkérés: illusztrálja Arany János balladáit és Madách művét, Az ember tragédiáját. Örömmel tett eleget a felkérésnek, s így születtek meg élete legszebb, legmélyebb alkotásai. Noha többször is készült vissza Magyarországra, magyar állampolgárságáról sem mondott le soha, a nagy utazásra már nem került sor. Szentpétervárott hunyt el 1906. március 1-jén.

[13]

1830. október 14.

Polgári alkotmányt hoznak Belgiumban

A júliusi párizsi forradalom hatására Európa több országában liberális megújulási mozgalmak indultak, felkelések robbantak ki. E forradalmi folyamat részeként, a bécsi kongresszus egyetértésével létrehozott Egyesült Holland (Németalföldi) Királyság uralkodójának, I. Vilmosnak az uralma ellen a déli, főleg katolikus tartományok polgárságának vezetésével 1830. augusztus 25-én Brüsszelben is felkelés kezdődött. A felkelők október 14-én, Belgium néven új független államot kiáltottak ki. Az 1831. január 21-én összeült londoni konferencián az európai nagyhatalmak elismerték Belgium függetlenségét és semlegességét. Belgium liberális alkotmányt kapott, melyben rögzítették az alapvető emberi jogokat, a népszuverenitást és a parlamentáris kormányzási rendszert. Az ország első uralkodója I. Lipót coburgi herceg lett. A belga alkotmány az európai polgári alkotmányok mintája lesz. Így a magyar polgári reformerek is ezt követik.

[14]

1837. október 14.

Megalakul a Budapesti Királyi Orvosegyesület

Az első országos szakmai egyesület létrejöttét 1838-tól több, hasonló vidéki orvosi kör megalakulása követte. Az egyesület működése során mindvégig az egészségügyi haladás élharcosa volt, kereti között működött a magyar orvostudomány összes jelentős alakja.

[15]

1846. október 14.

Megszületett Schickedanz Albert építész

Az eklektikus építészet képviselője Biala-ban látta meg a napvilágot. Kezdetben Ybl Miklós mellett dolgozott, majd Herzog Fülöp Ferenccel volt közös építészeti irodája. Első nagy művét, Batthyány Lajos miniszterelnök síremlékét 1871-ben készítette el. Fő művei a görög építészet elemeinek eklektikus alkalmazásával épültek. Herzoggal közösen készített legjelentősebb épületei a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum, és ők készítették a Millenniumi emlékmű építészeti részének terveit. Foglalkozott festészettel és iparművészettel is, 1880-1902 között tanított az Iparművészeti Iskolán. Budapesten hunyt el 1915. július 11-én.

[16]

1848. október 14.

Bemutatót tart a pesti Nemzeti Színház

Szigeti József új műve, az Egy táblabíró a márciusi napokban című vígjáték kerül bemutatásra.

[17]

1851. október 14.

Albrecht főherceg Budapestre érkezik

[18]

1857. október 14.

Meghal Johann Christian Clausen Dahl norvég festő

24 éves koráig Bergenben festett, majd Koppenhágába ment, végül 1818-ban Drezdában telepedett le. Festészetére nagy hatást gyakorolt Caspar David Friedrich romantikus stílusa. A német festőiskola tagjaként tartják számon, bár negyven évesen érkezett Drezdába, ahol hamarosan az akadémia tanára lett. Tájképfestészetét a gondos természeti tanulmányok jellemzik. Sokat utazott, egyik legjobb képét a Vezúv kitöréséről festette 1820-ban. Drezdában érte a halál.

[19]

1872. október 14.

Alekszandr Lodigin szabadalmi bejelentést tesz a villanylámpára

Az 1870-es években több tudós foglalkozott a elektromos világítás problémájával. Az ívfénylámpa megjelenése után Alekszandr Lodigin orosz feltaláló 1872-ben rájött arra, hogy az a lámpa miért adott gyengye fényt. Ezt naplójában így írta le: `A két szénrúd végén lévő kúpot egyetlen hengerrel helyettesítve, amelynek felülete azonos méretű, illetve csökkentve a henger átmérőjét, növelve a hosszát, ugyanazzal a hengertérfogattal és következésképpen ugyanazzal az árammal nagyobb világítófelületet kapok... Ily módon a két széncsúcstól eljutottam az egyetlen vékony szénpálcához, amely nem fogy el.` Tehát Lodigin újfajta lámpájából eltűnt az ív, de ott maradt a fény. Az orosz feltaláló villanylámpájában egyetlen izzó szénpálca adta a fényt.

[20]

1882. október 14.

Megszületett Éamon de Valera ír politikus

Az ír függetlenségi mozgalom harcosa New York-ban látta meg a napvilágot. 1916-ban részt vett az angol uralom elleni nemzeti felkelésben, s többször került börtönbe. 1926-ban ő alapította a Fianna Fáil - Sorstársak - nevű pártot, amelynek 1959-ig ő állt az élén. 1932-37 között az Ír Szabad Állam elnöke, majd az ország önállóságát biztosító alkotmány kiadása után, 1937-48 között miniszterelnöke volt. A II. világháború alatt semleges politikát folytatott. 1951-54 között, valamint 1957-59 között ismét az ország miniszterelnöki tisztét látta el, majd 1959-től 1973-ig az Ír Köztársaság elnökeként tevékenykedett. Dublin-ban hunyt el 1975. augusztus 29-én.

[21]

1883. október 14.

Megnyílik Szeged első állandó színháza

[22]

1889. október 14.

Új főtitkára lesz az MTA-nak

Szily Kálmán személyében először választ természettudóst főtitkárává a Magyar Tudományos Akadémia.

[23]

1896. október 14.

Megtartják az első előadást a Kecskeméti Színházban

A Ferdinand Fellner és Hermann Helmer bécsi építészek tervei alapján készült épületben először Katona József Bánk bán című drámáját mutatták be. A színház az államosítás után, 1949-ben vette fel a város nagy szülöttének, Katona Józsefnek a nevét. 1951-től önálló társulatával jelentős szerepet játszik a magyar színházi életben.

[24]

1906. október 14.

Megnyílik Budapesten a Társadalomtudományok Szabadiskolája

Az iskola egyesíti a radikálisok munkástanfolyamait és a Jászi-féle, diákoknak tartott szociológiai tanfolyamot.

[25]

1911. október 14.

Megtörténik a Hungaria-Biograf gyár (mozgófényképgyár) cégbejegyzése

A filmgyár a mai XIII. kerületi Radnóti Miklós és Pannónia utca sarkán állt, s műterme, a Pannónia az első, akkor valóban korszerű csarnok volt, amelyet eredetileg is a filmgyártásnak szenteltek. Itt Góth Sándor igazgatása alatt 14 filmet forgattak, viszonylag rövid idő alatt. A vállalat azonban hamarosan csődbe ment, de a film diadalútja folytatódott.

[26]

1914. október 14.

Átadják a csepeli szikratávíró állomást

[27]

1915. október 14.

Bulgária hadat üzen Szerbiának

Ezáltal csatlakozik a központi hatalmakhoz.

[28]

1915. október 14.

Meghal Kármán Mór

Budapesten meghal Kármán Mór pedagógus, a magyar középiskolai oktatás újjászervezője. 1872-ben került a pesti egyetemre, s 1897-ig az ő elgondolásai alapján szervezett gyakorló főgimnázium vezető pedagógiatanára, az egyetemi tanárképző intézet filozófia- és pedagógiatanára volt. 1873-83 között az Országos Közoktatási Tanács titkáraként dolgozott, s szerkesztette a Magyar Tanügy című folyóiratot. Sokat tett a magyar pedagógia korszerűsítéséért, az oktató-nevelő munka hatékonyságának növeléséért, a polgári köznevelés alapjainak megteremtéséért. Gimnáziumi tanterve és módszertani munkái évtizedekig meghatározták a magyar középfokú iskolák munkáját.

[29]

1917. október 14.

Megnyílik a Ma című folyóirat első kiállítása

A kiállításon Máttis-Teutsch János képeinek gyűjteményét lehet megtekinteni.

[30]

1918. október 14.

Politikai sztrájk zajlik Csehországban

Csehországban általános politikai sztrájk keretében tiltakoznak a szén és az élelem Ausztriába vitele ellen.

[31]

1918. október 14.

Megalakul a cseh emigráns kormány

Genfben T. G. Masaryk elnöklete alatt megalakul a cseh emigráns kormány.

[32]

1918. október 14.

Lemond a Wekerle-kormány

Wekerle Sándor miniszterelnök és kormánya újból lemond, a király azonban a lemondást most sem fogadja el.

[33]

1919. október 14.

Vántus Károly volt népiztost elfogják Budapesten

[34]

1919. október 14.

Gyülekezési tilalmat rendelnek el Budapesten

Budapest román katonai parancsnoka gyülekezési és gyűléstilalmat rendel el. A tilalmat október 27-én megszüntetik.

[35]

1921. október 14.

Megszületett Domokos János politikus, műfordító

Mácsán látta meg a napvilágot. 1941-44-ben Győrött dolgozott alkalmazottként. A német megszállás után a Magyar Fronthoz csatlakozott és ellenállási akciókat is szervezett. 1944 novemberében behívták katonának, de megszökött. 1945 áprilisában a Nemzeti Parasztpártot szervezte Győr megyében, s 1947 novemberéig a párt megyei titkára volt. 1948-ban belépett a kommunista pártba, majd 1948-49-ben Debrecen és Hajdú megye főispánja lett. 1949-ben a Népművelési Minisztériumba került, de 1951-ben hivatali mulasztás miatt leváltották. Ezután a könyvkiadásban dolgozott: a Szépirodalmi, majd az Új Magyar Kiadónál, amely 1956-ban felvette az Európa Kiadó nevet. 1965-től ott volt igazgató. E minőségében gondozta a Világirodalom klasszikusai sorozatot, megindította a Modern Könyvtárt és a Milliók könyvét. Vezetése alatt a kiadó a magyar szellemi élet egyik meghatározó intézményévé vált. 1987. július 23-án hunyt el Budapesten.

[36]

1923. október 14.

A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Magyarországra költözik

Az 1912-ben, Pozsonyban alapított M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem jogi, orvosi és bölcsészeti kara Pécsre költözött. 1923-ban hozzákapcsolták a Sopronban szervezett ág. hitvallású evangélikus hittudományi kart is. Az 1872-ben alapított kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem működését lehetetlené tette, hogy a román hűségesküt megtagadó magyar tanárokat kiutasították. Ezt az egyetemet jogi, orvosi, bölcsészeti és természettudományi karral Szegedre telepítették. A soproni honvéd-főreáliskola épületeit kapta meg, az 1763-ban Mária Terézia által alapított selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia, miután a Felvidék elcsatolásakor a tanári kar a dunántúli városba tette át székhelyét. A felszerelést más főiskolák fölöslegeiből kellett pótolni.

[37]

1924. október 14.

Lemond a földművelésügyi miniszter

Nagyatádi Szabó István utóda november 15-től Mayer János lesz.

[38]

1926. október 14.

Lemond a Bethlen-kormány

Lemond gróf Bethlen István miniszterelnök és kormánya a frankhamisítási ügy politikai vonatkozásai miatt.
A lemondást Horthy kormányzó nem fogadja el.

[39]

1931. október 14.

Megszületett Gulyás István teniszező

A magyar tenisz kiemelkedő egyénisége Pécsett látta meg a napvilágot. 1954-ben nyerte először a férfi egyes magyar bajnokságát, amit még 14 alkalommal hódított el. Párosokban 18 bajnokságot nyert, s 23 éven át játszott az Újpesti Dózsa bajnokcsapatában. Legnagyobb nemzetközi sikerét 1966-ban Párizsban, a Roland Garroson aratta, ahol férfi egyesben a második lett. 1964-68-ban, és 1970-ben az év teniszezője címet nyerte el. Még játszott a lila-fehérek csapatában, amikor kinevezték a Magyar Tenisz Szövetség elnökévé. 1986-ban saját elhatározásából mondott le, később Hamburgban edzősködött, közben számos Európa- és világbajnokságot nyert az öregfiúk között, korosztályában úgyszólván legyőzhetetlen volt. A pályán akaraterejével, szorgalmával aratta sikereit, az életben megbízhatóság, becsületesség jellemezte. Mindezt ismerték el 1967-ben az UNESCO Nemzetközi Fair Play-díjával. 2000. július 31-én hunyt el Budapesten.

[40]

1932. október 14.

Országos választmányi ülést tart a Magyarországi Szociáldemokrata Párt

Harcra szólít a munkanélküliség ellen, a munkanélküli segély és biztosítás megvalósításáért, a 48 órás munkahétért, a lakbéruzsora és kilakoltatások ellen, a létminimumot biztosító munkabérekért, a földműves népesség politikai szervezkedésének biztosításáért és létfenntartásának védelméért, széles körű szociálpolitikáért.

[41]

1933. október 14.

Hitler meghiúsultnak nyilvánítja a leszerelési konferenciát

Adolf Hitler a Genfben ülésező, a Népszövetség által szervezett leszerelési konferenciát meghiúsultnak nyilvánítja, hogy békés szándékainak hangoztatása mellett kiléphessen a Népszövetségből és hozzáfoghasson Németország felfegyverzéséhez. Hatalomra jutása után Hitler a külföld felé békés szándékait hangoztatta és a weimari időszak külpolitikájának folytatását ígérte. A hadsereg parancsnokai előtt azonban Hitler már 1933. február 3-án megfogalmazta valódi céljait. Belpolitikájában Hitler az egységesítés kiteljesítésére, a pacifizmus, a marxizmus és a demokrácia megsemmisítésére, és az ifjúság harci elszántságának fokozására törekszik. Külpolitika jelszavai a versailles-i szerződés elleni harcot és terjeszkedő telepítési politikát népszerűsítik. Ezúton kívánja a munkanélküliek nagy számát csökkenteni, s Németország hatalmát növelni. E politika előfeltételét a fokozott fegyverkezés és a hadkötelezettség újbóli bevezetése jelentette. Külföldön a nemzetiszocializmust eleinte nem veszik komolyan, csupán átmeneti jelenségnek tekintik. Csak a fasiszta Benito Mussolini emel szót mellette. A Népszövetségből történő kilépés azonban mindenekelőtt Franciaország bizalmatlanságát váltja ki, és Hitler külpolitikai elszigetelődéséhez, valamint a Szovjetuniónak a Népszövetségbe való felvételéhez (1934. IX. 18.).

[42]

1938. október 14.

Gróf Csáky István külügyminiszteri kabinetfőnök Rómába utazik

Benito Mussolini kormányfővel tárgyal, aki egyetért a magyar kormány elképzeléseivel a szlovák és ruszin népszavazást kivéve; diplomáciai és katonai támogatást ígér.

[43]

1938. október 14.

A lengyel külügyminiszter a varsói magyar követtel tárgyal

J. Beck közli, hogy amennyiben a magyar kormány a csehszlovák ügyben a müncheni hatalmakhoz fordul döntésért, Lengyelország érdektelenségét jelenti ki.

[44]

1938. október 14.

Bemutatják az Azúrexpressz című filmet

Rendező: Balogh Béla.

[45]

1938. október 14.

Darányi Kálmán Berlinbe utazik

A volt miniszterelnök Horthy kormányzó megbízásából tárgyal Adolf Hitler birodalmi kancellárral Wilhelm Keitel tábornok, a fegyveres erők főparancsnoka és Erdmannsdorff budapesti német követ jelenlétében.
Darányi Hitler hozzájárulását kéri Magyarország Csehszlovákia elleni katonai támadásának megindításához; felajánlja az antikomintern paktumhoz való csatlakozást, Magyarország kilépését a Népszövetségből és tíz évre szóló gazdasági szerződést Németországgal.
Hitler nem járul hozzá a katonai akcióhoz.

[46]

1944. október 14.

Szabadon bocsátják Bajcsy-Zsilinszky Endrét

A kormányzó utasítására szabadon bocsátják a politikai foglyokat, köztük Bajcsy-Zsilinszky Endrét.

[47]

1946. október 14.

Szabványosítási konferencia kezdődik Londonban

1946. október 14-26. között Londonban 25 ország képviseletében szabványosítási konferenciát tartottak, ahol elhatározták a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) megalakítását. Az ISO (International Organization for Standardization) genfi székhellyel 1947. február 23-án kezdte meg működését. Célja az országok műszaki elszigeteltségének megszüntetése, a közös szabványok elkészítése és azok minél szélesebb alkalmazása. Az ISO-ban 157 ország képviselteti magát. Az ISO-nak Magyarország a kezdettől tagja. Az ISO-nak minden belépő országból egy tagja lehet. Tekintettel arra, hogy az ISO nem kormányzati szervezet, ez a tag nem az adott ország kormánya, hanem a szabványosítással megbízott intézménye. Hazánkat a Magyar Szabványügyi Testület, az MSZT képviseli. A szervezet megalakulása óta több mint 16 ezer szabványt hozott létre.

[48]

1947. október 14.

Felszáll az első szuperszónikus repülőgép

Kaliforniában a világon először szuperszónikus repülőgép Charles Yeager amerikai pilótával a fedélzetén. A gép áttörte a hanghatárt, és először repült a hang terjedésénél gyorsabban: óránként 967 mérföld/óra sebességgel.

[49]

1956. október 14.

Dunaföldváron az országban elsőként takarékszövetkezet alakul

Dunaföldváron, az országban elsőként alakult takarékszövetkezet, a vidék bankja. Hasonló szervezetek már jóval előbb, a XIX. században létrejöttek: így a felvidéki Besztercebányán már 1851-ben hitelegylet, Pesten pedig 1896-ban Hitelszövetkezet alakult. A II. világháborút követő rendszer azonban fokozatosan háttérbe szorította ezt a szövetkezési formát. 1958-ban már újból 212 pénzintézmény tevékenykedett. Az 1990-es rendszerváltozás óta, de különösen 1994-től gombamódra szaporodnak Magyarországon a különböző bankok, pénzintézetek. Ebben a környezetben is kiemelten fontos szerepet játszhatnak a takarékszövetkezetek.

[50]

1964. október 14.

Lemondatják Hruscsovot

A közvéleményt meglepte, hogy Nyikita Sz. Hruscsovot, a 70 éves szovjet miniszterelnököt és pártvezetőt az SZKP KB egy ülésén felmentették minden tisztsége alól. Az SZKP új vezetője Leonyid I. Brezsnyev lett. Hruscsov bukásának hátterében egyfelől a Szovjetunió súlyosbodó gazdasági bajai szerepelnek, másfelől a Kínával támadt konfliktus (1960. VI. 23.) kiéleződése. Hivatalosan Hruscsovot a "Pravdá"-ban október 17-én közzétett cikkben szubjektivizmussal, személyi kultusszal, bürokratizmussal és a realitásoktól való elszakadással vádolták. Eltávolításával valójában a desztalinizációs demokratizálódási folyamatot kívánták megakasztani, visszafordítani. Hruscsov még hét évig élt nyugdíjasként.

[51]

1970. október 14.

Gyurkó László megalapítja a 25. színházat

1970. október 14-én Huszonötödik Színház néven Budapesten kísérleti jellegű színházi vállalkozás nyílt, amelyet Gyurkó László író alapított. A bemutató előadáson Németh László: Gyász című drámáját adták elő. Az együttes új előadási formákkal kísérletezett, szoros kapcsolatot teremtett a közönséggel, dinamikus mozgáskultúrát érvényesített jórészt filozofikus-vitatkozó tematikájú darabjaiban. Emlékezetes előadásaik: Gyurkó László: Szerelmem Elektra, Jancsó: Fényes Szelek, Vörös Zsoltár, Platon: Szókrátész Védőbeszéde, Tou O igaztalan halála. 1978. január 1-jétől összevonták az Állami Déryné Színházzal és Népszínház néven új társulat alakult.

[52]

1972. október 14.

Chagall-kiállítás nyílik Budapesten

A kultúrpolitika az 1960-as években felhagyott a `szocialista` realizmus kizárólagosságának erőltetésével. Egyre szélesedő sávban teret engedett a `politikailag nem ellenséges`, világnézetileg nem szocialista, és kifejezésmódjában nem realista, értékes műveknek is. A műértő közönség és a fiatal értelmiség lelkes támogatása mellett a magyar művészeti modernizmus ismét szerves és nyilvános kapcsolatba kerülhetett a külföldi irányzatokkal. A reveláció erejével hatott ebben a folyamatban Pablo Picasso, Henry Moore, Amerigo Tot és mások műveinek bemutatása mellett, 1972 októberében Marc Chagall budapesti tárlata. Megragadta a közönséget népi stílusa: a folklorisztikus és zsidó témák feldolgozása, hogy spontán módon mellőzi a racionális összefüggéseket. A festő derűs miszticizmussal egyesíti a képein vityebszki emlékeit és párizsi élményeit, álmait, sejtéseit és bibliai példázatait. Egyúttal fényt vetett ez a kiállítás a sztálini-zsdanovi kultúrdiktatúra előtti korszak szovjet-orosz művészeti avantgárdja és a Szovjetunió területén élt, de eltitkolt, emigrációba kényszerített, vagy otthon eltiport művészek óriási értékeire is.

[53]

1977. október 14.

Meghal Bing Crosby amerikai filmszínész

Harry Lillis Crosby Tacoma-ban látta meg a napvilágot 1903. május 3-án. Fiatalon kezdett el énekelni éjszakai mulatókban, művésznevét is akkor vette föl. Kellemes hangját lemezei tették világszerte ismertté. Egy statisztika szerint 2600 dalt énekelt korongra, 400 millió lemeze fogyott el 1975-ig, csak a Fehér karácsonyból több mint 170 millió. Filmes karrierje 1930-ban kezdődött, s több mint 70 filmben szerepelt. Főleg zenés mozidarabokban foglalkoztatták, de prózai szerepeket is eljátszott, vígjátéki és drámai hősöket egyaránt megszemélyesített. Az 1944-es Going My Way (A magam útját járom) című film főszerepéért kapta az Oscar-díjat. Néhány cím a legnagyobb filmsikereiből: Alice Csodaországban, Doktor Ritmus, Szent Mary harangjai, Kék egek, Egy jenki Arthur király udvarában, Vidéki lány, Fehér Karácsony. 1945-ben megpróbálkozott a produceri tevékenységgel, két vállalkozása azonban nem hozott átütő sikert. Televíziós szerepléseinek koronája a The Bing Crosby Show 1964-65-ben. Nemzedékének egyik szimbólumaként írta be a nevét az amerikai szórakoztatóipar történetébe. Néhány filmjét Magyarországon is bemutatták.

[54]

1977. október 14.

Meghal Lederer Emma történész

Budapesten született 1897. június 30-án. A budapestu tudományegyetemen történelem-latin szakot végzett, gazdaságtörténetből doktorált (1923). 1945-től társadalom- és politikatörténeti kérdéseket, utóbb a magyar polgári történetírás fejlődését tanulmányozta. Maradandót alkotott a gazdaságtörténet, a magyarországi feudalizmus története és a historiográfia területén. Ezekben a témakörökben jelentek meg történetírói pályájának kiemelkedő munkái a régi magyar űrmértékekről, a legrégibb iparososztály eredetéről és a rendkívül nagy levéltári anyagra épülő könyve a középkori pénzügyletekről. Mivel a történelem szakos hallgatóknál egyre inkább ritkaságszámba ment a latin nyelvtudás, az irányítása alatt Magyarország 1000 és 1526 közötti történetének a tanulmányozásához összeállított szöveggyűjtemény latin nyelvű darabjait lehetőleg az egyes források legjobb kutatói fordították és magyarázták. Az egyetemi levéltárosképzés kezdeményezője volt, és három évtizeden át a nemzedékek egész sorát nevelte a tudomány szeretetére. Egyetemi jegyzeteket készített és társszerzője volt a Magyarország története (1957) című egyetemi tankönyv első kötetének. Tanítványainak legkorábbi nemzedékéből olyan történész-akadémikusok kerültek ki, mint Hanák Péter, Székely György, Szabad György. Főbb művei: Régi magyar űrmértékek (Századok, 1923); A legrégibb magyar iparososztály kialakulása (Századok, 1928); A középkori pénzüzletek története Magyarországon 1000-1458 (1932); Egyetemes művelődéstörténet (1935); A magyar társadalom kialakulása a honfoglalástól 1918-ig (1947). Budapesten hunyt el.

[55]

1981. október 14.

Meghal Huszárik Zoltán filmrendező

Domonyi parasztcsaládból származott, kétéves volt, amikor apja meghalt. Az aszódi gimnáziumban érettségizve sikerrel pályázott a szegedi orvosi karra, a Képző- és Iparművészeti Főiskolára, s a Színművészeti Főiskola filmrendezői szakára; a három hely közül a legutóbbit választotta. A kuláktörvény miatt 1952-ben eltávolították a főiskoláról, ezután 1957-ig pályamunkás, olajbányász, szülőfalujában földműves, dekoratőr, biztosítási ügynök, szobafestő, művészeti előadó, 1957-től a Hunnia filmgyárban ügyelő. 1959-ben folytathatta tanulmányait a főiskolán, 1961-ben szerzett filmrendezői oklevelet. Asszisztensi státuszt kapott a filmgyárban, de mellette festett, grafikákat és könyvillusztrációkat készített. Pályáját rövidfilmekkel kezdte. Már kisfilmjeiben is feltűnt a sajátosan rá jellemző filmnyelv, közülük az Elégia (1965) nagy sikert aratott. A piacere című rövidfilmje számos nemzetközi fesztiválon kapott díjat. Első játékfilmje a Krúdy Gyula világát szuverén módon, mégis hitelesen bemutató Szindbád (1971), amely a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása Latinovits ihletett megformálásában. Második játékfilmjének főszerepét is a színészkirálynak szánta, de Latinovits halála miatt egy bolgár színészre osztotta. A Csontváryban (1979) Huszárik kivételes érzékkel komponálta eggyé a festőgéniusz és az őt alakító színész sorsát. Nem sokkal élte túl e filmjét. Maradandó alkotásokkal írta be nevét a magyar filmtörténetbe. 1971-ben Balázs Béla-díjjal, 1978-ban érdemes művész címmel tüntették ki. A Kossuth-díjat 1990-ben (posztumusz) kapta meg. Nagy Anna színésznőtől született lánya, Huszárik Kata színésznő lett.

[56]

1990. október 14.

A független képviselők elsöprő fölényt szereznek az önkormányzati választásokon

A többpártrendszer kialakulása teret engedett a független jelöltek számára is. Az e napon megtartott önkormányzati választások második fordulójában a megválasztott polgármesterek 83%-a független jelölt volt. Többnyire azoknak a korábbi vezetőknek az újraválasztását jelentette, akik nem léptek be egyik új pártba sem. Ez az európai többpártrendszerben ismeretlen magas függetlenségi arány a korabeli értékelések szerint azt mutatta: az emberek vagy bizalmatlanok az új pártokkal szemben, vagy nem ismerik azokat. Más vélemények szerint a jelenség arra utalt, hogy szakértelem, az egyéni magatartás, a korábban megszerzett bizalom a döntő. A május 2-án alakult új országgyűlésbe csupán 6 fő került be független képviselőként, a többiek pártszíneket képviseltek. Az országgyűlés mandátumának ideje alatt - 1990-1994 - félszáz képviselő pártja politikájától elfordulva, elhagyta annak képviselő csoportját, és "átült" más párt padsoraiba vagy a függetlenek közé. 1994-re a független képviselők száma 28 főre emelkedett; legtöbben - 16-an - a Magyar Demokrata Fórumot hagyták el.

[57]

1990. október 14.

Meghal Leonard Bernstein

New York-ban meghal Leonard Bernstein amerikai zeneszerző és karmester. Nem volt tősgyökeres amerikai: szülei Ukrajnából, Rovno környékéről vándoroltak ki az Újvilágba, ahol három gyermekük született. Az elsőszülött Leonard első zongoráját tizenegy éves korában nagynénjétől örökölte, s ettől kezdve élete összeforrt a zenével. A szerencse 1943-ban szegődött mellé, amikor 25 évesen egy véletlen folytán vezényelhette a New York-i Filharmonikus zenekart, miután a megbetegedett Bruno Walter helyett vállalta a beugrást. 1957-ben lett - első amerikaiként - a New York-i zenekar művészeti vezetője, és 12 éven át dolgozott velük. Lelkesedése, átéléssel telt karmesteri stílusa, a zene belőle áradó élvezete a nem zeneértő közönséget is ellenállhatatlanul magával ragadta. Mint zeneszerző is kiváló volt. A West Side Story 1957-es, hatalmas sikerű bemutatója után beírta nevét a XX. század század zenetörténetébe, ugyanakkor modern, kicsit dzsesszes hangzású komolyzenei művei szintén nagy közönségsikert arattak. Dallamaiban felhasználta a country-dalok, mexikói táncok és a néger zene elemeit. Jelentősebb művei: On the Town (1944), Brass Music (19 49), Trouble in Tahiti (opera, 1952), Candide (musical, 1956), Kaddish (kórusmű, 1963), Pennsylvania Avenue (musical, 1976). Televíziós zenei ismeretterjesztő-népszerűsítő sorozatát az egész világon sugározták. A muzsika öröme című kötete 1976-ban magyar nyelven is megjelent.

Bezár