2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: szeptember  •  Nap: 29
34 találat
[1]

1399. szeptember 29.

Megbuktatják II. Richárd királyt

II. Richárd angol királyt unokabátyja, a trónon őt követő IV. Henrik lemondásra kényszeríti és elfogja, önkényuralma, politikai ellenfeleinek bebörtönzése és meggyilkoltatása, a parlament megtörése miatt.
IV. Henrik a külföldön gyülekező ellenzéket Richárd ellen vezeti. A Richárddal szembeni vádakat erősítette meg a Franciaországgal kötött békeszerződés, valamint a Skócia elleni hadjárat nem kielégítő eredménye, a kegyencek hatalma és az egyeduralomra való törekvés.

[2]

1502. szeptember 29.

II. Ulászló házasságot köt Candalei Annával

[3]

1534. szeptember 29.

Meggyilkolják Grittit

A feldühödött Czibak rokonság, az erdélyi rendekkel karöltve elfoglalják a Gritti által eltorlaszolt Medgyest, és kivégzik az elfogott kalandort. Gritti a velencei dózse törvénytelen fia volt. Tanulmányait a padovai egyetemen végezte, és 1507-ben Isztambulba került, ahol ékszerkeskedelemmel kezdett el foglalkozni, aminek révén hatalmas vagyonra tett szert. Mivel többször segítette ki az oszmán államot, ezért I. Szulejmán szultán a bizalmába fogadta. Szapolyai János király is számíthatott rá, amikor a szultán támogatását kellett kieszközölnie. Gyorsan haladt előre a ranglétrán: először kincstartó volt (igaz Szulejmán megbízatásából), majd amikor 1530-ban megvédte Budát Ferdinánd hadaitól, János Magyarország kormányzójává és egri püspökké nevezte ki. Javadalmat is biztosított neki a máramarosi sóbányák bérbe adásával. Gritti azonban befolyását saját meggazdagodására használta fel, és a magyarok bizalmatlanul fogadták erőteljes török kapcsolatait is. Az utolsó cseppet a pohárban Czibak Imre meggyilkolása jelentette, aki Gritti ellenfele volt. Ekkor felkelés tört ki ellene, és a kalandor nem kerülhette el a sorsát.

[4]

1833. szeptember 29.

Kitör a polgárháború Spanyolországban

VII. Ferdinánd halála után kezdetét veszi Spanyolországban a trónutódlás körüli harc. Ferdinánd negyedik házasságából származó lánya, a még csak hároméves II. Izabella trónra lépése ellen fellépnek a trónutódlásból kihagyott Don Carlos, Ferdinánd öccse s a férfiági trónöröklés hívei (a róla elnevezett karlisták), akik a régenssel, a király özvegye, Mária Krisztinával szemben a monarchista abszolutizmus hívei. 1830. március 29-én a `Pragmatica Sanctió`-val VII. Ferdinánd megnyitotta az utat lánya trónutódlása előtt. Öccse azonban nem ismeri el ezt a szabályozást. Hívei Spanyolország különböző körzeteiben fegyveres harcot kezdenek, amely polgárháborúvá (első karlista háború) szélesedik. `Dios, Patria, Fueros, Rey` (`Isten, haza, privilégiumok, király`) jelszavukkal a karlisták rendi előjogaik korlátozása ellen lépnek fel.
A politikai túlélés érdekében Mária Krisztina szövetségkötésre kényszerül a liberálisokkal, akik még a Napóleon elleni függetlenségi háború során kihirdetett cádizi liberális alkotmányt kívánják (1812. III. 11.) újra érvényre juttatni.

[5]

1848. szeptember 29.

Kossuth folytatja alföldi toborzóútját

Állomásai:

október 1.: Szentes
október 3.: Hódmezővásárhely
október 4.: Szeged

[6]

1848. szeptember 29.

Eötvös József báró elhagyja Magyarországot

Bécsbe, majd Münchenbe távozik.

[7]

1848. szeptember 29.

A magyar honvédség győzelmet arat Pákozdnál

1848. szeptember 29-én Pákozd és Sukoró között vívta meg a magyar honvédsereg első győzelmes ütközetét a Jelasics vezette horvát-osztrák haderővel. 1848. szeptember 26-án az ellenséges erők elfoglalták Székesfehérvárt, a Móga János altábornagy által vezetett főerő a térségben foglalta el védelmi állásait. A 16 000 fős honvédsereg 35 000 fővel vette fel a küzdelmet. A magyarok kedvezőbb pozíciót tudtak felvenni, az ütegek is biztonságban várták a támadást. Jelasics terve az volt, hogy frontális támadással elszigetelje egymástól a magyar erőket. A győzelemben nagy szerepet játszott a katonák fegyelmezettsége, és a tüzérség hatékony használata. A veszteségek nem voltak jelentősek. A győzelem hatását Móga is felismerte. `Ámbár seregünk egy teljes győzelmet vívott ki, minthogy magát első állásában megtartotta, mégis katonai nézetből ezen ütközet eredménye csekély; ellenben annál nagyobb erkölcsi hatást tett az új csapatra, a mennyiben helyét első megütközése alkalmával diadalmasan meg tudta tartani.`

[8]

1850. szeptember 29.

Egyesítik a pesti József Ipartanodát a bölcsészkar Mérnöki Intézetével

[9]

1863. szeptember 29.

A porosz király nyilatkozatot intéz a majna-frankfurti fejedelmi gyűléshez

Ebben elutasítja a szeptember 1-jén elfogadott szövetségi reformot. A szövetségi ügyek vezetésében teljes egyenjogúságot követel Poroszország és Ausztria számára.

[10]

1884. szeptember 29.

Megnyitják az 1884-87. évi országgyűlést

[11]

1884. szeptember 29.

Megalakul a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt

A Mocsáry vezette Függetlenségi és az Irányi-féle Negyvennyolcas Párt Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt néven egyesül, és közzéteszi programját. Perszonálunióra törekszik, követeli a közösügyes rend felszámolását, továbbá teljesen ingyenes oktatás bevezetését és adócsökkentést.

[12]

1887. szeptember 29.

Megnyitják az 1887-92. évi országgyűlést

[13]

1893. szeptember 29.

Megalakul az Országos Fügetlenségi Párt

Hermann Ottó és 12 társa megalapítja az Országos Függetlenségi Pártot.

[14]

1901. szeptember 29.

Megszületett Enrico Fermi fizikus

Rómában látta meg a napvilágot, 1918-ban kezdte egyetemi tanulmányait az Örök Városban, majd Pisában doktorált 1922-ben. Doktori értekezésében a röntgensugárral foglalkozott. Ezután Max Born mellett volt ösztöndíjas Göttingenben. 1924-26 között a firenzei egyetem lektora, 1926-38-ig a római egyetemen az elméleti fizika rendes tanára. 1927-től az egyetem Fizikai Intézetének igazgatója. A fizikai Nobel-díjat 1938-ban kapta `az újabb radioaktív elemek neutron besugárzással való létrehozásáért és a lassú neutronok segítségével létrejövő magreakciók egyidejű felfedezéséért`. A díj átvétele után nem tért vissza a fasiszta Olaszországba, feleségével együtt az Egyesült Államokba távozott. Jelentős eredményeket ért el az atom- és magfizika, a statisztikus mechanika, a kozmikus sugárzás és az asztrofizika terén. 1926-ban Dirac-kal párhuzamosan kidolgozott egy új típusú kvantummechanikai statisztikát. A Fermi-Dirac statisztikának megfelelő részecskéket, az elektronokat, protonokat és neutronokat együtt fermionoknak nevezik. 1928-ban közelítő leírását adta a többelektronos atomoknak a Thomas-Fermi atommodellben. 1934-ben neutronsugárzással mesterséges radioaktív izotópokat állított elő munkatársaival. Nemcsak transzurán elemeket sikerült létrehoznia, de megvalósította az első atommaghasadást is, bár ezt csak utólag ismerte fel. 1939-ben Szilárd Leóval felismerték az urán hasadásban az önfenntartó láncreakció lehetőségét, és annak katonai jelentőségét is. Wigner Jenővel levelet írtak Roosevelt elnöknek, amelyet Einstein is aláírt, s melyben hangsúlyozták: mekkora veszélyt jelentene az emberiségnek, ha ezt a romboló eszközt Hitler valósítaná meg elsőként. E levél hatására indult meg a Manhattan-program, amelynek végeredménye az amerikai atombomba lett. 1941-ben Fermi mutatta ki először a spontán bomlásnál keletkező neutronokat. 1942-től a chicagói egyetem professzora, s az ő tervei szerint és vezetésével épült meg Chicagóban az első atomreaktor. Az első, kísérleti atomrobbantást 1945. július 16-án az új-mexikó-beli alomogordói támaszponton végezték, majd néhány héttel később ledobták az első bombát Hiroshimára. 1946-tól átvette a chicagói egyetem nukleáris tanszékének irányítását. 1949-től a kozmikus sugárzással foglalkozott, kidolgozta a többszörös mezonképződés statisztikus elméletét. 1952-ben felfedezte az első magrezonanciát. 1949-ben megalkották a Fermi-Yang atommodellt, amelyben nukleonok és antinukleonok szerepelnek. Róla nevezték el a 100-as rendszámú elemet fermiumnak, az Egyesült Államokban Fermi-díjat alapítottak, amelyet elsőként - 1954-ben - ő vehetett át. Még ez év november 28-án halt meg Chicagóban.

[15]

1902. szeptember 29.

Meghal Émile Zola

Émile Zola francia író, a naturalista regény fő képviselője 62 éves korában meghal Párizsban. Fő művében, a 20 kötetes `Rougon-Macquart` - Egy család természetrajza és társadalmi krónikája a második császárság idején` című regényciklusban - a természettudomány eredményeire támaszkodva - az 1852-1870-ig terjedő korszak pontos pszichológiai és társadalomkritikai ábrázolására törekszik. `Naturalista` felfogásának megfelelően Zola az embert az öröklés, a környezet és a történelmi helyzet termékének tekinti. Az író feladata tehát ezeket az összefüggéseket hűen ábrázolni.
A naturalista szerzők számára, akik gyakran szociálforradalmi eszméket képviselnek, a nagyváros és az ipari munkáslét leírása igen fontos téma és mondanivaló. Hogy a valóságot a legpontosabban tükrözhessék, a hétköznapok semleges részleteire irányítják a figyelmet, és a köznyelvet használják. A leírások a riportra jellemző vonásokat mutatják és sokszor dokumentumfilmszerűek. A naturalista dráma központjában a személyek állnak, a cselekvés csak eszköz jellemük megvilágításához.

[16]

1903. szeptember 29.

A király ismét Khuen-Héderváry Károly grófot nevezi ki miniszterelnökké

A kormány összetétele változatlan marad.

[17]

1911. szeptember 29.

Kitör az olasz-török (tripoliszi) háború

[18]

1918. szeptember 29.

Bulgária és az antanthatalmak fegyverszünetet kötnek Szalonikiben

[19]

1926. szeptember 29.

Polgármester-választás zajlik Budapesten

A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a demokratikus pártok Bárczy Istvánt támogatják Ripka Ferenccel, aki a kormány hivatalos jelöltje, és Sipőcz Jenővel szemben. A választáson Ripka megbukik, október 1-jén a pótválasztáson Sipőcz Jenőt választják polgármesterré.

[20]

1931. szeptember 29.

A kormány elrendeli az 5000 pengőt meghaladó külföldi tartozások és követelések kötelező bejelentését a Nemzeti Banknál

[21]

1932. szeptember 29.

A kormányzó Gömbös Gyulát bízza meg kormányalakítással

[22]

1936. szeptember 29.

Új belügyminiszteri rendelet lép hatályba

A rendelet további intézkedésig betilt mindennemű politikai jellegű népgyűlést, felvonulást, körmenetet.

[23]

1938. szeptember 29.

Csáky István gróf, a külügyminiszter kabinetfőnöke Münchenbe utazik

A négyhatalmi konferencia összeülte előtt Benito Mussolini olasz kormányfővel tárgyal a magyar igényekről.

[24]

1938. szeptember 29.

Aláírják a `Müncheni egyezményt`

A müncheni egyezményben Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország elfogadja Hitler követelését, hogy a Csehszlovákiához tartozó, túlnyomóan németek lakta Szudéta-vidéket bekebelezhesse. Csehszlovákia a konferencián nem vehet részt, és a határozat előtt meg kell hajolnia. Az osztrák Anschluss (1938. III. 13.) után Adolf Hitler politikája Csehszlovákia katonai szétverésére irányult. Szeptember 12-én, katonai támogatást helyezett kilátásba a szudétanémeteknek, Hitler a népek önrendelkezési jogával érvelt. A megbékélés politikának szellemében, a béke megóvásának igyekezetében, s azzal, hogy Hitlert elfogadhatónak ítélt követelései teljesítésével lecsillapítsák Nagy-Britannia és Franciaország a Németországgal való megegyezés érdekében lépett fel, s a csehszlovák kormánytól a legmesszebbmenő engedményekre való hajlandóságot követelt.

[25]

1939. szeptember 29.

Hubay Kálmán bejelentést tesz a képviselőházban

A Nyilaskeresztes Párt képviselői nem vesznek részt a képviselőház ülésein mindaddig, amíg a kormány nem részesíti amnesztiában Szálasi Ferencet, és nem vonja vissza a köztisztviselőket a pártból eltiltó rendeletet.

[26]

1941. szeptember 29.

Megalakul a Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetsége

Az új párt a Magyar Nemzeti Szocialista Párt és a Nemzeti Egység Pártja összeolvadásából jön létre.

[27]

1941. szeptember 29.

Moszkvában tárgyalnak a Szovjetunió, Nagy-Britannia és az USA képviselői

A II. világháborúban, a Szovjetunió elleni német támadás után együttműködés alakult ki a Hitlerrel szemben álló erők között. Ennek volt része a moszkvai tanácskozás, amelynek napirendjén a Szovjetuniónak küldendő katonai szállítások kérdése szerepelt. A tanácskozásnak nagy szerepe volt abban, hogy a koalíció államai erőforrásaikat az agresszív tömb szétzúzására mozgósítsák, és teljesen keresztülhúzta Hitlernek a Szovjetunió elszigetelésére irányuló számításait.

[28]

1941. szeptember 29.

SS-különítmény ukrán zsidókat és cigányokat gyilkol meg

A Szovjetunió ellen 1941 júniusában indított német `villámháború` nyomán szeptember 19-én a németek elfoglalták Kijevet. Ekkor a szovjetek szándékos szabotázsakciókkal hatalmas tűzvészt okoztak a városban. A németek a zsidókat kiáltották ki felelősnek a tűzesetekért. Összeterelték a városban élő zsidókat, s szeptember 29-én a Kijev melletti Babij Jar nevű területen egy SS-különítmény halomra lőtte, majd tömegsírba hányta őket. A tömegmészárlásnak mintegy 35 ezer ember esett áldozatul. Babij Jar lett az utolsó állomása öt cigánytábor lakóinak is. Egy hónap múlva itt lőtték agyon az ukrán földalatti mozgalom több mint negyven tagját. A megszállás három éve alatt több mint kétszázezer embert semmisítettek meg Babij Jarban.

[29]

1941. szeptember 29.

Meghal Aba Novák Vilmos festőművész

Budapesten született 1894. március 15-én. Olgyai Viktor növendéke volt a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Járt a szolnoki, a nagybányai művésztelepen. Részt vett az I. világháborúban, utána egy évig a műegyetem rajztanszékén volt tanársegéd. Grafikai műveivel 1925-ben és 1927-ben Szinyei-ösztöndíjat, illetve Szinyei-jutalmat nyert. 1928-30-ban a Római Magyar Akadémia ösztöndíjas tagja volt, `Betola` című művét a Római Modern Képtár vette meg. 1932-ben az egyházművészeti kiállításon neki ítélték a Ferenc József jubileumi díjat. Ő festette a szegedi Szent Dömötör templom faliképeit és a jászszentandrási római katolikus templom freskóit. 1937-ben a párizsi világkiállításon Grand Prix-t, 1940-ben a Velencei Biennálén nagydíjat nyert. 1939-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanított. A modern magyar festészet egyik legeredetibb tehetsége volt. Festészetének egyik legvonzóbb értéke a rendkívüli dinamikájú, erőteljes ábrázolókészség. Festményeken kívül grafikákat, freskókat, táblaképeket is készített. Több műve a Magyar Nemzeti Galériában található. 2006-ban posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.

[30]

1943. szeptember 29.

A magyar kormány elismeri Benito Mussolini ellenkormányát

[31]

1949. szeptember 29.

Megkezdik az ötéves tervkölcsön jegyzését

Magyarországon a kormány felhívására 1949. szeptember 29-én megkezdődött az ötéves tervkölcsön jegyzése, amely október 12-én 50 százalékos túljegyzéssel, 752 827 600 forinttal zárult. A tervkölcsön első sorsolása 1950. szeptember 14-én zajlott le. Az ezt követő években már békekölcsön néven folyt a jegyzés: 1950. szeptember 28-október 7. között 37,6 százalékos túljegyzéssel. Ettől kezdve évente bocsátottak ki békekölcsönt, utoljára 1955. szeptember 27-én a hatodikat. Ennek jegyzése 1 milliárd 510 millió forinttal zárult. (A ki nem sorsolt békekölcsönöket az 1970-es évek elején névértéken visszafizették, amely a kibocsátáskori érték töredéke volt.)

[32]

1951. szeptember 29.

Létrehozzák a Néphadsereg napját

A Minisztertanács határozatot hozott a `Néphadsereg napjá`-nak bevezetéséről, illetve megünnepléséről. Időpontul az 1948-49. évi szabadságharc honvédseregének első jelentős győzelmi évfordulóját, szeptember 29-ét választották. 1848-ban ezen a napon Pákozd és Sukoró között mintegy 14 ezer főnyi magyar hadsereg visszaverte a horvát bán, Josip Jelačić erőinek támadását. - A `Néphadsereg napjá`-ból később a `fegyveres erők napja` lett, majd a rendszerváltás után `honvédség napja` elnevezéssel május 21-ére tették.

[33]

1956. szeptember 29.

Meghal Pattantyús Á. Géza gépészmérnök

Selmecbányán született 1885. december 11-én. 1907-ben végzett a budapesti műegyetemen, 1912-ben műszaki doktor, 1921-ben magántanár lett. A műegyetem tanársegédje, adjunktusa, 1926-56 között tanár a hidrogépek és szállítóberendezések tanszékén. Több kisváros villamosítását tervezte és vezette, foglalkozott a hajdúszoboszlói földgáz hasznosításával, felvonókat tervezett és közreműködött a Ganz-Mávag szivattyúinak és egyéb vízgépeinek kialakításában. Oktatói és szakirodalmi munkásságával kimagasló szerepet játszott a magyar műszaki kultúra fejlesztésében, 36 könyve és több mint száz műszaki, illetve mérnöki pedagógiai cikke jelent meg. Ő szerkesztette a Gépészeti Zsebkönyvet, amelyet a Mérnök Egylet 1937-ben aranyéremmel jutalmazott, s melyet 1960-tól róla neveztek el. Számos folyóirat szerkesztője volt, fő műve a Gépek üzemtana (1944). Világszerte elterjedt a dugattyús szivattyúk légüstjének méretezésére kidolgozott eljárása. 1945-ben az MTA levelező tagja lett, 1952-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

[34]

1980. szeptember 29.

Meghal Márton Áron erdélyi püspök

Gyulafehérvárott meghal Márton Áron, a XX. századi magyar egyház egyik legnagyobb formátumú alakja. 1924-ben szentelték pappá, 1939-ben pedig püspökké. Vezetésével egyháza szilárd és biztos támasza, olykor egyedüli menedéke maradt Erdély magyarságának. A II. világháború alatt kiállt a zsidóüldözés ellen. 1946-ban memorandumban lépett fel az erdélyi magyarság elleni megkülönböztető intézkedések ellen, ezért sorozatos támadások indultak ellene, de ő folytatta harcát a magyar nyelv használatáért, a magyar intézményekért. Az 1949. évi csíksomlyói búcsú után elrabolták, s 1955-ig nem volt hír róla. Ekkor még a Vatikánban is elhitték halálhírét, s mint `vértanú nép vártanú püspökéről` emlékeztek meg róla. 1955-ben derült ki, hogy Máramarosszigetén, a hírhedt haláltáborban van, ahonnan a Vatikán közbenjárására egy bukaresti börtönbe vitték, ahonnan nemsokára kiszabadult. Egy évi szabadság után 11 évig tartó háziőrizetbe került, amelyet 1967-ben szüntettek meg. A fölajánlott kompromisszumokat nem fogadta el, csak olyan papokat nevezett ki, akiket ő maga akart. Az erdélyi magyarság kulturális, erkölcsi és szociális felemelkedéséért, jogainak elismertetéséért, a nemzeti gyűlölködés felszámolásáért harcolt. Magatartása és megingathatatlansága csodát tett: Lengyelország után Erdélyben volt a legerősebb az egyház Európában.

Bezár