2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: szeptember  •  Nap: 22
22 találat
[1]

1158. szeptember 22.

Meghal Freisingi Ottó

A morimondi (Haute-Marne) cisztercita kolostorban körülbelül negyvenöt éves korában meghal az osztrák Babenberg hercegi családból származó Freisingi Ottó, a neves történetíró. Az uralkodó császárnak, I. (Barbarossa) Frigyesnek nagybátyja volt. Ottó, aki részt vett a második keresztes hadjáratban, `Két birodalom krónikája` címmel nyolckötetes művet írt az Isten országa és az Antikrisztus között dúló harcról. Az I. Frigyes császár tettei című művében rövid fejezetet szentel a II. Géza kori Magyarországnak. Az országot nagynak és gazdagnak tartja, az itt élő magyarorkról azonban lesújtó véleménye van. `Ezek a magyarok visszataszító külsejüek, mélyen ülő szemeik vannak, termetük alacsony, erkölcseikben és nyelvükben pedig annyira barbárok és vadak, hogy joggal lehet kárhoztatni a szerencse szeszélyét, vagy inkább csodálni az Isten türelmét, amiért martalékul hagyta ezt az oly szép földet az emberiség e szörnyetegeinek, akiket még embernek sem nevezhetek.`

[2]

1499. szeptember 22.

A Svájci Államszövetség független lesz a birodalomtól

A bázeli béke véget vet a német király, I. Miksa és a Svájci Államszövetség között folyó háborúnak. A békeszerződés legfontosabb eredménye az, hogy az államszövetség ténylegesen kiválik a Szent Római Birodalomból. A konfliktus abból támad, hogy a svájciak nem voltak hajlandók részt vállalni az 1495-ben meghozott birodalmi reform pénzügyi terheiből, és a Birodalmi Kamarai Bíróságot elismerni. A fegyveres harcok 1499 februárjában kezdődtek. Jóllehet Miksa a háborút 1499 áprilisában birodalmi üggyé nyilvánította, a küzdelem terheit legfőképpen a Sváb Szövetségben egyesült lovagok és birodalmi rendek viselték, akiknek serege fölött azonban a svájciak számos győzelmet arattak.
A bázeli béke eredményeképpen az államszövetség (1291. VIII.), amelyhez a morgarteni csata óra (1315. XI. 15.) a három őskanton, Uri, Schwyz és Unterwalden mellett többek között Luzern (1332.), Zürich (1351), Bern (1353), valamint Alsó-Wallis (1476), Solothurn (1481) városok csatlakoztak, formailag a birodalmi szövetségben marad, de a birodalmi reform költségeiből nem kell részt vállalnia.

[3]

1752. szeptember 22.

Meghal Apor Péter

1676-1752. szeptember 22.
erdélyi történetíró, főműve a Metamorphosis Transsylvaniae.

  • Báró Apor Péter életrajza

    [4]

    1791. szeptember 22.

    Megszületett Michael Faraday angol fizikus

    Az elektromosságtan megalapító Newington Butts-ban látta meg a napvilágot. Megfigyelte a mágnesnek az elektromos áramra gyakorolt hatását és ezzel felvázolta a villamos motor működési elvét, 1831-ben felfedezte az elektromágneses indukció jelenségét; 1833-ban felállította elektroliziselméletét. Az elektrosztatikában 1843-ban kimutatta az elektromos töltés megmaradásának elvét. Megfogalmazta a töltéselkülönüléssel, vagyis az influenciával végbemenő feltöltődés elméletét és kimutatta, hogy egy üreges vezető (Faraday-féle kalitka) belsejében leárnyékolja a külső elektromos hatásokat. Hampton-ban hunyt el 1867. augusztus 25-én. Róla nevezték el a londoni Faraday Society-t.

    [5]

    1792. szeptember 22.

    A konvent kikiáltja az I. Francia Köztársaságot

    A konvent kikiáltja a köztársaságot: a forradalom megvalósította az átmenetet a monarchiából a köztársaságba.
    A köztársaság jelszavául a "testvériség"-et választotta. Szeptember 25-én a konvent kinyilvánítja, hogy "a Francia Köztársaság egységes és megbonthatatlan".

    [6]

    1827. szeptember 22.

    Joseph Smith megalapítja a mormon egyházat

    Joseph Smith, aki állítólag 15 évesen tapasztalta először magasabb rendű lények jelenlétét, egy Mormon fia, Moroni nevű angyaltól kinyilatkoztatást kapott olyan aranytábla létezéséről, amelyen `reform-egyiptomi írásban isteni eredetű szövegek találhatók, s amelyet Cumorah hegyén fog megkapni. A Smith által `Book of Mormon` címen angolba átültetett munka lett az 1830. IV. 6-án létrehozott mormon egyház bibliája. Tagjai számos vallás elemeiből összeálló tanításuk alapján, aszkétikus életvitellel készülnek a minden idők végén elérkező újjászületésre.

    [7]

    1828. szeptember 22.

    Shaka zulu törzsfőt meggyilkolják testvérei

    Shaka törzsfőnököt, aki uralma alatt a nguni törzsek egész sorát olvasztotta össze a zulu népben (a mai Natal területén), testvérei meggyilkolják. Az általa alakított Zulu Birodalom azonban 50 évvel túléli halálát. Az 1787-ben született, apja által elűzött Shaka a hatalmas szomszéd fejedelemnél, Dingiswayónál nőtt fel, aki kiváló harcossá nevelte. Ennek következtében Shaka a katonai hierarchiában gyorsan emelkedett fölfelé és Dingiswayo halála után annak utódjává választották meg. Eközben Shaka apja is meghalt és - testvéri legyőzését követően - az új törzsfőnök hazájában is uralomra jutott. Shaka ezzel két törzs ura lett, s harcosait uralkodás során ütőképes katonai hatalommá fejlesztette. Az afrikai birodalom fejlődését azonban megakadályozta, hogy nem volt olyan szilárd társadalmi szervezet vagy vallási eszme, amelyre a rendszer épülhetett volna.
    A nagyravágyó és kegyetlen Shaka kemény terrorintézkedésekkel erősítette pozícióját. Így, bár 1200 asszonyból álló háremmel rendelkezett, egyetlen vér szerinti örököst sem hagyott hátra, mivel gyermekei anyját vagy a terhesség alatt elpusztította, vagy az újszülötteket ölette meg. Alattvalói között Shaka élet és halál abszolút ura volt.
    Shaka háborúkkal teli uralkodása következtében hatalmas területek pusztulnak el.

    [8]

    1848. szeptember 22.

    Kossuth hazahívja a külföldön állomásozó magyar katonákat

    Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány nevében kiáltványban hívja haza a külföldön állomásozó magyar katonákat

    [9]

    1860. szeptember 22.

    Először mutatnak be operettet Magyaroszágon

    A Pesti Nemzeti Színházban az első alkalommal Offenbach: Eljegyzés lámpafényben című művét adták elő Feleky Miklós fordításában. Ezzel a darabbal indult útjára magyar nyelven az operett. Az első sikeres, magyar szerzők által alkotott operettet 1885-ben a Népszínház adta elő. Az Eleven ördög című darab szövegkönyvét Deréky Antal színész írta, zenéjét Konti József komponálta. A színpadon az akkori idők legnagyobb sztárja, Blaha Lujza aratott elsöprő sikert. A népszínművek koronázatlan királynőjének egyébként az volt az első operettszerepe.

    [10]

    1898. szeptember 22.

    Az özvegy császárné véget vet a 100 napos kínai reformnak

    Ce Hszi özvegy császárné, régensnő elfogatja a Téli Palotában Te Csung császárt, és az általa kezdeményezett reformmozgalom híveit kivégezteti.
    Az év elején a császár megindította az ún. "reformok 100 napját". A mozgalom lényege a hivatalnoki vizsgáztatási rendszer átalakítása és modernizálása, a hivatalok átszervezése, az állami kiadások és bevételek ellenőrzése volt.
    A jelöltek azonban azonnal tiltakoztak, hiszen letett vizsgáik jogán magas fizetést reméltek; a régensnő pedig legfőképpen attól félt, hogy fény derül személyes pénzügyi manipulációira. A reformok kudarca Kínában is előkészítette a talajt az érlelődő modern forradalom számára.

    [11]

    1906. szeptember 22.

    Megszületett Bulla Béla földrajztudós

    A keszthelyi születésű tudós fő kutatási területe a geomorfológia volt. 1954-tol haláláig az MTA Földrajztudományi Kutatócsoportjának igazgatójaként tevékenykedett. 1952-tol főszerkesztőként jegyezte a Földrajzi Értesítőt. Munkásságához kapcsolódott a geológiai negyedkor modern kutatása és a klimatikus morfológiai irányzat megteremtése Magyarországon. Budapesten hunyt el 1962. szeptember 1-jén.

    [12]

    1906. szeptember 22.

    Megszületett Zombori Ödön olimpiai bajnok birkózó

    A MAC versenyzője Szentán született. Az 1928. évi amszterdami olimpián ötödik helyet, az 1932. évi Los Angeles-i ötkarikás játékokon második helyezést ért el. Az 1936. évi berlini olimpián viszont, a szabadfogású birkózás légsúlyú kategóriájában már aranyérmet nyert. A hallatlanul erős, technikás, kötött- és szabadfogásban egyformán sikeres sportember háromszor hódította el az Európa-bajnoki címet: 1931-ben szabad-, 1933-ban pedig szabad- és kötöttfogásban is. 1928-1936 között 22-szer lépett szőnyegre a magyar válogatott színeiben. Az Elektromos Művekben óraleolvasóként dolgozott, s a második világháború után az úgynevezett bélistára került. Egyetlen `bűne` az volt, hogy a törvénytelenül feloszlatott MAC színeiben versenyzett. Az állástalansága miatti elkeseredésében külföldre kényszerült. 1948-ban kivándorolt, s Argentínában a válogatott edzoje lett. 1956-ban a melbourne-i olimpián vezette a dél-amerikai ország birkózóit, majd Los Angelesben telepedett le. 1985-ben, csaknem négy évtizedes távollét után hazaindult. A repülőgépen rosszul lett, többet nem tért magához és négy évet szinte élo halottként töltött egy budapesti kórházban. 1989. november 29-én hunyt el.

    [13]

    1910. szeptember 22.

    Megszületett Faludy György

    [14]

    1914. szeptember 22.

    Fournier végrendeletét a regénye jelenti

    A francia regényíró, Alain-Fournier (Henri-Alban Fournier) elesik Saint-Rémynél a nyugati fronton. A 28 éves író, aki több évig újságíróként is tevékenykedett, mindössze egy befejezett művet hagy hátra, `Az ismeretlen birtok` című romantikus-szimbolista regényt. A regény jelentőségét, amely az álom atmoszféráját hozza létre, csak a húszas években ismerték el.

    [15]

    1915. szeptember 22.

    Az angol-francia offenzívának nem sikerül áttörnie a német frontot Artois-nál

    [16]

    1916. szeptember 22.

    Megszületett Fügedi Erik történész

    Fügedi Erik Bécsben látta meg a napvilágot. 1946-1950-ig a veszélyeztetett magángyűjtemények miniszteri biztosa, majd a Levéltárak Országos Központjának tudományos osztályvezetője volt, de 1952-ben elbocsátották. 1953-tól a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyárban tervkészítő, majd operatív számvivőként dolgozott. Csak 1961-ben térhetett vissza a tudományos életbe: először a Magyar Történelmi Társulat tudományos munkatársa lett, majd 1965-1980-ban a KSH Könyvtárában dolgozott, 1981-től az MTA Művelődéstörténeti Bizottság tagja, a középkori munkabizottság elnöke, 1985-tol címzetes egyetemi tanár volt. A középkori Magyarország történelmével foglalkozott. Főbb művei: A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása (1970), Uram, királyom... A XV. századi Magyarország hatalmasai (1974), Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon (1977), a tanulmányait összegyűjtő Kolduló barátok, polgárok, nemesek (1982) vagy az Ispánok, bárók, kiskirályok (1986)1992-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki. Budapesten hunyt el 1992. június 18-án.

    [17]

    1931. szeptember 22.

    Meghal Hegedűs Gyula színész

    Heckmann Gyula néven Kétyen született 1870. február 3-án. Vándorszínészként kezdte pályáját. A Színiakadémia elvégzése és vidéki évek után 1896-ban a Vígszínház tagja lett. Játszott a Nemzeti és a Magyar Színházban, fellépett operett- és kabarészínpadon, de igazi sikerei a Vígszínházhoz fűződnek, e színház egyik legnagyobb művésze, és a teátrum hagyományostól eltérő stílusának jellegzetes képviselője volt. Természetes, közvetlen játékával modern vígjátékokban és társadalmi drámákban, főleg Molnár Ferenc darabjaiban aratott nagy sikereket. Szerepeit gondos aprólékossággal, a figurát hitelesítő realista vonásokkal építette fel. 1908-tól a Zeneakadémián színészmesterséget tanított. 1917-tol a Budapesti Színészszövetség elnöke volt. Budapesten hunyt el.

    [18]

    1947. szeptember 22.

    Megalakul a Kominform irodája

    A jugoszláv, a bolgár, a magyar, a lengyel, a román, a francia, az olasz, a szovjet és a cseh kommunista pártok Wilcza Górában megalakítják a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodáját, a Kominformot. A szervezet székhelyének Belgrádot jelölik ki, mivel a Joszip Broz Tito vezette jugoszláv kommunisták küzdöttek a legelkötelezettebben egy ilyen szervezet megalapításáért. A szovjet vezetésű Kominformnak az volt a feladata, hogy propagandaanyagokat terjesszen, melyek a kommunisták nemzetközi összefogását erősítik. A francia és olasz kommunistákat azzal a feladattal bízzák meg, hogy a Marshall-terv és a Truman-doktrína (1947. VI. 5.) megvalósítását akadályozzák, ez azonban nem sikerül.

    [19]

    1960. szeptember 22.

    Kikiáltják a Mali Köztársaságot

    A nyugat-afrikai területen korábban nagy, a transzszaharai kereskedelmen és az aranybányákon alapuló birodalmak virágoztak föl és pusztultak el. A terület XIX. század végén lett francia gyarmat, 1920-tól Francia Szudán része, 1958-tól Szudáni Köztársaság néven a Francia Közösség tagja volt. 1960-ban Szudán és Szenegál létrehozta a Mali Föderációt, amely független ország lett. A szövetség kettészakadása után a szudáni rész 1960. szeptember 22-én kikiáltotta a Mali Köztársaságot.

    [20]

    1980. szeptember 22.

    Megkezdődik az irak-iráni háború

    Iraki csapatoknak iráni területre való bevonulásával kezdetét veszi a két ország közötti háború; a bombatámadások kiemelt célpontjai a Satt-el-Arab alsó része körüli városok, valamint az olajtelepek és finomítók.
    Az iráni Ábádán olajmezői lángba borulnak, emellett az iraki csapatoknak sikerül Huzisztán tartományban megszállniuk az olajtermelő vidék egy részét.
    A két ország között a Satt-el-Arab és néhány stratégiai jelentőségű perzsa-öbölbeli sziget fölötti uralom körül kirobbant konfliktusok egyre élesebb formákat öltöttek. Határvillongások már hosszabb ideje voltak. Miután Irak szeptember 17-én felbontotta az iráni-iraki határegyezményt, a lappangó ellenségeskedés a két ország között nyílt háborúba csapott át.

    [21]

    1981. szeptember 22.

    Átadják a francia szupergyors vasút első vonalát

    A TGV (Train á Grande Vitesse) a Párizstól Lyonig kiépített pályán, 260 km-es sebességgel haladva, 2 óra 40 perc alatt tette meg az utat. A világ akkori leggyorsabb vasútja azóta valódi muszaki és kereskedelmi sikerré, a francia vasutak megmentőjévé vált. Míg 1982-ben a TGV legelső és legzsúfoltabb dél-keleti vonalát 6,4 millióan vették igénybe, addig az utasok száma 1990-re már elérte a 20,6 milliót. Ugyanebben az évben összesen 30 millióan utaztak a TGV vonalain. A Párizs-Lyon szakaszon tíz év alatt 400 százalékkal nőtt az utasok száma. 2001. június 7-én felavatták a TGV szuperexpressz 250 kilométeres, Valence-Marseilles közti új szakaszát. A rendszeres utasforgalom három nappal később indult meg. Ezzel a Párizs-Marseille közötti 800 km-es távot a szupervasúttal három óra alatt lehet megtenni.

    [22]

    2001. szeptember 22.

    Meghal Isaac Stern hegedűművész

    Az ukrajnai Kremenetszben látta meg a napvilágot 1920. június 21-én. Egyéves volt, amikor szülei Ukrajnából San Franciscóba vándoroltak ki. Itt végezte zenei tanulmányait és itt is debütált a San Franciscó-i szimfonikusokkal. 1937-ben lépett fel először önálló koncerten New Yorkban. Európában 1948-ban adott elso ízben koncertet. Vendégszerepelt híres fesztiválokon (Prades, Edinburgh), 1956 óta pedig a Szovjetunióban is. Amerikában éppen úgy népszerű, mint Izraelben. Annak önvédelmi háborúi alatt - nagy összegu kötbér fizetését is vállalva - egy sor hangversenyt is lemondott, hogy izraeli katonák elott játszhasson. Németországban azonban nem lépett fel, mert mint zsidó ember, nem tudta volna elviselni, hogy a holokauszt hazájában taps köszöntse őt. 1979-es kínai meghívása alkalmából dokumentumfilm készült hangversenykörútjáról Maótól Mozartig címmel. A film világsikert aratott és 1981-ben Oscar-díjjal tüntették ki. A Sony Classical (korábban CBS Masterworks) 75. születésnapjára CD korongon közzétett gyakorlatilag mindent, amit Stern pályafutásának kezdete óta eljátszott. Különösen híresek Csajkovszkij hegedűversenyének 1949-bol, 1958-ból és 1973-ból származó interpretációi.

  • Bezár