2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: augusztus  •  Nap: 15
24 találat
[1]

778. augusztus 15.

Roland gróf elesik Roncesvalles-nál

Roland, a bretagne-i frank őrgrófság ura, Nagy Károly egyik szövetségese elesik a Pireneusokban, Roncesvalles mellett vívott csatában, amikor a baszkok megtámadják a frank hadsereg utóvédjét, mely a viszálykodó hispániai arab uralkodók szétverése után, éppen visszavonulóban volt. Roland tetteiről szól a `Roland-ének` című hősi eposz, mely 1100 körül keletkezett.

[2]

1038. augusztus 15.

Meghal I. (Szent) István

Az uralkodó holttestét a székesfehérvári királyi bazilikában temetik el. A trónon Orseoló Péter követi, aki velencei származású volt.

[3]

1135. augusztus 15.

Borisz elveszti trónigénye lengyel támogatását

Borisz Kálmán király fiának mondta magát. Kálmán 1112-ben vette feleségül Vlagyimir Monomah szuzdali fejedelem leányát, Eufémiát. Azonban két évvel később az asszonyt hazaküldi, mivel házasságtörésen érte. Ő valószínűleg már orosz földön szülte meg Boriszt, aki később igényt támasztott a magyar trónra. Ezt II. (Vak) Béla idején próbálta érvényesíteni, de a király 1132-ben a Sajó mentén győzelmet arat felette. Ezután Borisz számos szövetségest próbál maga mellé toborozni. Közéjük tartozott III. Boleszláv lengyel fejedelem is, aki azonban meghódolt II. Béla támogatója, III. Lothár német-római császár előtt.

[4]

1534. augusztus 15.

Megalakul a Jézus Társasága

Loyola Ignác, egykori spanyol katonatiszt megalapítja Jézus Társasága néven a jezsuita rendet. Loyola, aki 1520-ban Pamplona védelmében a franciák ellen vívott harcban súlyosan megsebesült, gyógyulása idején elhatározta, hogy hátat fordít a világi életnek. A Szentföldön tett zarándokútja után Párizsban teológiai tanulmányokat folytatott. Hat diáktársával itt alapítja meg a Societa Jesút, a jezsuita rendet.
A Jézus Társasága szentföldi térítő missziót hirdet, szegénységi és szüzességi fogadalmat, valamint a pápával szemben feltétlen engedelmességet követel. A III. Pál pápa által 1540. szeptember 27-én engedélyezett jezsuita rend lemond a szerzetesi öltözetről és szigorúan hierarchikus felépítés jellemzi. A rend vezetője az ún. generális, aki élete végéig tölti be tisztét. A Jezsuiták a pápával és a generálissal szemben feltétlen engedelmességre kötelezik magukat.
Bár megalapítása nincs közvetlen kapcsolatban a reformációval, a rend hamarosan az európai ellenreformáció irányítója lesz. Lelki gondozóként, térítőként és tudósként a jezsuiták hamarosan fontos szerepet játszanak a kulturális és politikai életben. A katolikus hitéletben azzal is befolyásra tesznek szert, hogy felsőbb iskolákban és egyetemeken tanítanak, hercegi nevelők kerülnek ki közülük. 1551-ben Loyola megalapítja Rómában a Collegium Romanum nevű főiskolát (ma: Gregoriana pápai egyetem), mely a jezsuiták későbbi iskolaalapításához mintául szolgál.

[5]

1608. augusztus 15.

Báthory Gábor athnamét kap

Noha muszlim-török jogfelfogás szerint a Birodalomnak behódoló vazallus államok elvben mind az iszlám világ részévé váltak, a Portától való függőségük mégis különböző lehetett. A szultáni udvar és a vazallusok viszonyát ún. szerződés- vagy hitlevelek (athnáme) szabályozták. (Az athnáme arab-perzsa eredetű szó, jelentése: eskü, ígéret, egyezmény. A 15. és a 19. század között a szultán szerződést, ill., megbízást tartalmazó iratait nevezték így. Ilyen iratok tartalmazták az uralkodói kinevezéseket is. Egyik példányuk gyakran a másik fél nyelvén íródott.) Magyarországon az első ilyen athnámét Szapolyai János kapta 1530-ban, 1541-ben és 1566-ban pedig fia, János Zsigmond vehetett át török hitlevelet. Míg a Szapolyaiaknak adott hitlevelek inkább a szultán gondoskodását hangsúlyozták, a későbbiekben már az erdélyi uralkodók politikai és adófizetési kötelezettségei kerültek előtérbe. Báthory István megválasztása (1571) óta csak olyan fejedelem (török felfogás szerint: vajda) maradhatott meg Erdély trónján, akit a Porta szultáni athnáméval és az ahhoz járó hatalmi jelvények (zászló, díszköpeny, föveg, buzogány, kard és ló) küldésével megerősített.

[6]

1621. augusztus 15.

Meghal John Barclay, latin nyelven alkotó skót író

Skót apa és francia anya gyermeke volt, jezsuita iskolában nevelkedett, élete javát a kontinensen töltötte, bár mindvégig megvoltak laza kapcsolatai a skót udvarral. 1614-ben írta Icon Animorum című művét, mely a nemzeti és vérmérsékleti típusokról szóló esszék gyűjteménye. Fő műve a több mint negyven latin nyelvű kiadást megért Argenis című lovagtörténet, amely némely vonatkozásában politikai kulcsregénynek is tekinthető. Alakjai között Bethlen Gábor is szerepel. A mű korában óriási népszerűségnek örvendett, ezt mutatja, hogy a 17. század folyamán többször fordították angolra. 1792-ben két magyar fordítása is megjelent. Másik nevezetes műve, az Auphormionis Lusinini Satyricon pikareszk regény formájában a jezsuitákat pellengérezi ki. Rómában érte a halál.

[7]

1769. augusztus 15.

Megszületett Bonaparte Napoleon

[8]

1771. augusztus 15.

Megszületett Sir Walter Scott skót költő

A romantikus történeti regény legnagyobb mestere Edinburgh-ben látta meg a napvilágot. Az edinburghi egyetem elvégzése után 1792-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Seriffhelyettes, majd társtulajdonos lett egy nyomdában, amelyet 1809-ben kiadóvállalattá és könyvkereskedéssé alakítottak. Az Edinburgh Review és a Quarterly Review állandó munkatársa volt. 1812-ben Abbotsfordba költözött. 1820-ban bárói rangot kapott. Pályája kezdetén a skót népköltészet hatását mutató romantikus elbeszélő költeményeket írt, mint például A skót határvidék balladaköltészete, és ezzel híres költővé vált. 1814-től írt történeti regényei (pl. a skót-angol küzdelmek témakörét feldolgozó, a középkori angol környezetben lejátszódó Ivanhoe) új műfajt teremtettek, Európa-szerte ismertté váltak. Hatása igen jelentős volt a XIX. század regényirodalmára. Abbotsford-ban halt meg 1832. szeptember 21-én.

[9]

1836. augusztus 15.

Megszületett Farbaky István bányamérnök

1858-ban bányamérnöki oklevelet szerzett a selmecbányai akadémián, ahol ezután tanított; 1876-92-ben az akadémia igazgatója volt. Jelentős szerepe volt a bányászati, valamint a vele kapcsolatos tudományok fejlesztésében. Több bányászati, kohászati és kémiai szabadalma ismeretes, és szakirodalmi tevékenysége is számottevő. Az első volt a magyar műszaki irodalomban, aki a fogaskerekek számításával és ennek egyszerűsítésével foglalkozott. Számos találmánya közül a legjelentősebb a Schenek Istvánnal közösen kifejlesztett nagy teljesítményű akkumulátor és világítógáz-fejlesztő készülék, a Farbaky-Schenek-féle akkumulátor. 1861-ben részese volt az Erdészeti Lapok alapításának. Nyugalomba vonulása után tevékenyen részt vett a közéletben, és nagy érdemei voltak a bányászat és a vele rokon iparágak fejlesztésében. 1892-1901 között szabadelvű párti programmal országgyűlési képviselő volt, 1904-ben nemességet kapott. Selmecbányán halt meg 1928. december 30-án.

[10]

1852. augusztus 15.

Császári nyílt parancsot adnak ki

A parancs új szabadalmi törvényt ad a birodalom egész területére szóló érvénnyel.

[11]

1865. augusztus 15.

Bemutatják Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumát Pesten

[12]

1886. augusztus 15.

Megnyílik a `Törökvilág Magyarországon` című kiállítás

A kiállítást Budavár visszavételének 200. évfordulója alkalmából rendezik.

[13]

1912. augusztus 15.

Vizsgát tesz az első magyar női pilóta

[14]

1914. augusztus 15.

Megnyitják a Panama-csatornát

1914. augusztus 15-én, megnyitják a Panama-csatornát, amely az Atlanti- és a Csendes-óceánt köti össze egymással. A csatorna gazdasági jelentősége a világtengerek nemzetközi hajózási útvonalainak lerövidítésében rejlik. Messzebbre ható azonban politika-katonai helyi értéke. Hogy a csatornaövezet fölötti ellenőrzést biztosítsa, az Egyesült Államok rákényszerítette Panama tartományt, hogy váljon ki Kolumbiából. Erre alapított Panama 1903. november 3-án egy saját államot. Az Egyesült Államok 1903. november 18-án megkötötte a szerződést, amelyben az Egyesült Államok megkapta a szuverenitási jogokat. 1906-ban megkezdődött a zsilipcsatorna építése.

[15]

1919. augusztus 15.

A kormány elfogatóparancsot ad ki

A Friedrich-kormány elfogatóparancsot ad ki a Forradalmi Kormányzótanács valamennyi volt népbiztosa ellen.
Az elfogatóparancsot kiadatási kérelemmel megküldik Ausztriának.

[16]

1919. augusztus 15.

Horthy Miklós átveszi a magyar fegyveres erők feletti főparancsnokságot

Horthy Miklós `fővezér` (Friedrich István megbízott miniszterelnök jelenlétében) hivatali esküt tesz Habsburg József főherceg kormányzó kezébe.
Ezzel hivatalosan is átveszi valamennyi fegyveres erő fölött a főparancsnokságot.

[17]

1919. augusztus 15.

Megalakul a végleges Friedrich-kormány

Miniszterelnök: Friedrich István.

Miniszterek:

  • belügy: Perényi Zsigmond báró;
  • külügy: Lovászy Márton;
  • igazságügy: Baloghy György;
  • földművelésügy: (Nagyatádi) Szabó István;
  • hadügy: Schnetzer Ferenc;
  • kereskedelemügy: Friedrich István miniszterelnök
    (augusztus 17-től Heinrich Ferenc);
  • közélelmezésügy ideiglenes vezetője: Térfi Béla államtitkár
    (augusztus 17-től miniszter Ereky Károly);
  • népegészségügy: Csilléry András;
  • pénzügy: Grünn János;
  • vallás- és közoktatásügy: Huszár Károly;
  • a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere: Bleyer Jakab;
  • tárca nélküli kisgazda miniszter: Mayer János.

    [18]

    1920. augusztus 15.

    A bolsevik csapatok döntő vereséget szenvednek a Visztulánál

    1920. augusztus 15-én zajlott le a Lengyelország sorsát később döntően befolyásoló ún. `visztulai csata` Radzyminnél. Az előzmények: a Szövetséges és Társult Hatalmak az első világháború idején megállapodtak abban, hogy helyreállítják a három részre szabdalt Lengyelország függetlenségét. A `nyugati proletariátus felszabadítására` törő bolsevik hadsereg azonban, Tuhacsevszkij tábornok vezetésével nagyszabású támadást indított az újból függetlenné vált lengyel állam ellen. A támadás hírére 100 ezer önkéntes állt be a lengyel hadseregre. 1920. augusztus 15-én a jóval gyengébb és kisebb létszámú lengyel hadsereg Jozef Pilsudski marsall, főparancsnok irányításával megsemmisítő csapást mért az inváziós erőkre Varsó alatt, a Visztulánál. A legvéresebb összecsapások helyszíne Radzymin volt: a város négyszer cserélt gazdát. A `visztulai csodának` is nevezett bolsevik vereség után a lengyelek Kijevig kergették az oroszokat. Sztálin, a későbbi szovjet diktátor akkor maga is menekülni kényszerült. A visztulai csata után a szovjeteknek fel kellett adniuk tervüket és a rigai egyezményben kénytelenek voltak elismerni Lengyelország keleti határait. 1992-ben a lengyel hadsereg hivatalos ünnepévé nyilvánították augusztus 15-ét.

    [19]

    1927. augusztus 15.

    Megindul a kommunisták új lapja

    100% címmel megindítják a kommunisták legális politikai, irodalmi, művészeti folyóiratát.
    Szerkeszti: Tamás Aladár.

    [20]

    1935. augusztus 15.

    Bemutatjáka Szerelmi áldozatok című filmet

    A film magyar-német közös vállalkozásban készült, rendező: H. Hille.

    [21]

    1948. augusztus 15.

    Koreát végleg két államra osztják

    A nemzetgyűlési választások után Dél-Koreában kikiáltják a Koreai Köztársaságot, élén Li szin Man elnökkel. Ezt követően északon, szeptember 9-én kihirdetik a Kim Ir Szen vezette Koreai Népi Demokratikus Köztársaság létrejöttét. Mindkét kormányzat igényt tart korea egész területére. A szövetségesek egyezménye alapján 1945-ben a 38. szélességi foknál kettéosztották Koreát. Az iparosított északi részt a szovjet csapatok szállták meg, míg délen az Egyesült Államok katonai kormányt állított fel. Egy közös kormány megalakításáról szóló megállapodásoknak megfelelően - ugyancsak délen - nemzetgyűlési választásokat tartanak. Az ENSZ a dél-koreai kormányzatot ismeri el.

    [22]

    1959. augusztus 15.

    Kormányrendelet születik Magyarországon a családi pótlékról

    [23]

    1967. augusztus 15.

    Meghal René Magritte belga festőművész

    68 éves korában, Brüsszelben elhunyt René Magritte belga festőművész. A harmincas évek óta a belga szürrealizmus kiemelkedő képviselőjének tartották. Képein Magritte különböző valóságsíkok kollázsszerű összeállításával titokzatos légkört teremt. Festészetét nem a valóság, hanem képzetek ábrázolásának tekinti. Mindenkinek meg kell értenie a Magritte által összekötött valóságsíkokat, hogy az ezek kölcsönhatásából adódó jelentést magát megfejthesse. Misztikus világában csak az tud tájékozódni, aki elfelejti a szokványos világ képét.

    [24]

    1985. augusztus 15.

    Ötös erősségű földrengés rázza meg Magyarországot

  • Bezár