Őrült uralkodók

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: augusztus  •  Nap: 14
33 találat
[1]

1464. augusztus 14.

Meghal II. Pius pápa

Aeneas Silvio Piccolomini, a nagy műveltségű humanista 1405-ben született Corsignano-ban. Pápává választása (1458) előtt diplomataként tevékenykedett, szoros kapcsolatot ápolt Kapisztrán Jánossal is. A katolikus egyház vezetőjeként nagyszabású építkezésekbe kezdett. Megbízta Bernardo Rossellinit, hogy szülővárosa, Corsignano kicsiny városnegyedét alakítsa át a születő reneszánsz városépítészet előírásai szerint. A korábbi városka főtere modell lett, mintául szolgált Michelangelónak a Capitolumon épített teréhez, illetve Bernininek a Szent Péter-bazilika előtt létesített, oszlopsorokkal övezett teréhez. Sokat tett a török elleni összefogásért. Több ízben sürgette, hogy a keresztény államoknak egyesült erővel kell fellépniük az oszmánok ellen. Ennek érdekében 1463-ban keresztes hadjáratot hirdetett. Kiterjedt levelezést folytatott, feljegyzéseiben - az önéletrajzi elemek mellett - számos érdekes megfigyelést örökített meg. Ebben külön fejezetet szentel Magyarországnak is.

[2]

1658. augusztus 14.

Megalakul a Rajnai Szövetség

Mainz, Köln és Trier választófejedelmei megkötik a Rajnai szövetséget, mely a Német-Római Birodalmon belül a Habsburgok hatalmi túlsúlya ellen irányul. A szövetséghez csatlakozik a pfalzi választófejedelem, Bajorország, Jülich-Kleve és Berg hercegei, Bremen-Verden hercegeként a svéd király, Braunschweig-Lüneburg hercege és a hesseni őrgróf. Franciaország csatlakozásával, melyet Mazarin bíboros, a francia politika irányítója szorgalmaz, a Rajnai szövetség a császár birodalmi politikája ellen irányuló nemzetközi európai koalícióvá bővül. A szövetségesek megegyeznek abban, hogy megtartják a vesztfáliai béke (1648. X. 24.) rendelkezéseit és a Habsburgok, illetve szövetségeseik közötti fegyveres katonai segítséget nyújtanak. A szerződés időtartamát három évben határozzák meg.

[3]

1811. augusztus 14.

Megszületett Adam Clark, a budai Alagút építője

Az edinburghi születésű mérnök 1834-ben Széchenyi Istvánnal jött először Magyarországra az Al-Duna szabályozásához szükséges gépek összeállítása végett, majd hazautazott. 1839-ben névrokona, a Lánchidat tervező Tierney William Clark őt bízta meg az építkezés vezetésével, melyet 1842-49 között végzett. Letelepedett Magyarországon és 1847-ben az országos közlekedési bizottság tanácsadója lett. 1848-ban Széchenyi mellett a közlekedési minisztérium műszaki tanácsosa volt. 1849-ben, amikor Hentzi osztrák tábornok fel akarta robbantani a Lánchidat, Clark kinyittatta a lánckamrák és a Duna közti zsilipeket, a szivattyúkat pedig összetörette. A puskaporos hordókat végül a hídon robbantották fel, de azok ott nem sok kárt okoztak, a robbantás vezetője, Alnoch Alajos ezredes viszont meghalt. Később Dembinszky is el akarta pusztítani a hidat, de Clarknak ezt is sikerült megakadályozni. 1852-ben Clark tervezte, és 1853-57 között ő építette meg a budai Alagutat. Jelentős szerepe volt a magyarországi, horvátországi, az ausztriai és az olaszországi vasútépítkezések, valamint az épülő Budapest számos ipari- és városépítési mérnöki feladatának megvalósításában. 1855-ben magyar lányt vett feleségül. Budán halt meg 1866. június 23-án. Budapesten a Lánchíd és az Alagút közti tér ma Clark Ádám nevét viseli.

[4]

1843. augusztus 14.

Áldozatteli győzelem a szeminol indiánok felett

Hét évig tartó harcok után véget ér a második szeminol háború. A Floridában élő szeminol indián törzs és a hadsereg között zajló első háborúban (1817-1819) az indiánokat legyőzték és egy floridai rezervátumba kényszerítették. A második háborút az amerikaiaknak az a kísérlete váltotta ki, hogy a még ott élő indiánokat Oklahomába költöztessék. Az indiánok számára előnyös floridai mocsaras terepen zajló, az unió hadseregének több mint 2000 dollárjába kerülő, hosszan elnyúló konfliktus végén a fogságba esett szeminolokat nyugati rezervátumokba terelik. A még le nem győzött törzstársaik megtartják dél-floridai településeiket. A békekötést a katonai vezetés hitszegése is késleltette. Amikor a szeminol törzsi sereg főnöke, Osceola a tárgyalások megkezdésére a hadsereg főhadiszállására érkezett, az amerikaiak elfogták, s a dél-karolinai Moultrie erődjébe zárták, ahol 1838-ban meg is halt. Elkeseredett törzstársai válaszként újra fegyvert fogtak.

[5]

1848. augusztus 14.

Az uralkodó viszavonja a nádor felhatalmazását

V. Ferdinánd király visszavonja az István nádornak június 26-án adott, az országgyűlésen hozott törvények szentesítésére vonatkozó felhatalmazását.

[6]

1849. augusztus 14.

Megkezdődik a forradalom vezetőinek menekülése

Perczel Mór tábornok néhányadmagával átlépi Orsovánál a magyar határt.

[7]

1859. augusztus 14.

Dessewffy Emil átnyújtja emlékiratát Rechberg grófnak

A magyar konzervatívoknak a monarchia megreformálást javasoló emlékiratát a külügyminiszter átveszi.
Az emlékirat címe: `Tervezete egy hadjáratnak Ausztria belsejében, hogy az 1859. évi szerencsétlen háború következéseinek eleje vétessék`.

[8]

1860. augusztus 14.

Megnyitják a Miskolc-Kassa közötti vasútvonalat

[9]

1861. augusztus 14.

Az országgyűlés két házának elnökei átadják a második feliratot az uralkodónak

Deák Ferenc második felirati javaslatát augusztus 8-án fogadta el a képviselőház.

[10]

1865. augusztus 14.

Megszületik a gasteini egyezmény

Ausztria és Poroszország aláírja a gasteini egyezményt. Schleswiget porosz, Holstein hercegséget osztrák fennhatóság alá vonják.

[11]

1877. augusztus 14.

A Monarchia és Anglia megállapodást köt

Ebben körvonalazzák az orosz-török háború során megengedhető orosz hódítás mértékét.

[12]

1883. augusztus 14.

Tüntetések kezdődnek Zágrábban

A horvát jogpárt Zágrábban tüntetéseket szervez a pénzügyi hatóságok épületein elhelyezett magyar feliratú címertáblák ellen.

[13]

1904. augusztus 14.

Megkezdődik a II. Internacionálé VI. kongresszusa

A magyar szocialistákat 3 tagú delegáció képviseli Amszterdamban.

[14]

1905. augusztus 14.

A 30-as bizottság ellenállási felhívást ad ki

Az Abaúj-Torna vm. törvényhatósági bizottsága által kiküdött 30-as bizottság felhívást ad ki, melyben a megyei ellenállás folytatására buzdít.

[15]

1911. augusztus 14.

A király új törvénycikket szentesít

Az 1911:XIX. törvénycikkben eltiltja az ipari üzemekben alkalmazott nők éjjeli munkáját.

[16]

1917. augusztus 14.

Feng Kua-csang lesz Kína új elnöke

[17]

1920. augusztus 14.

Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság szövetségi szerződést köt

Ha a szerződő felek valamelyikét Magyarország részéről nem provokált támadás éri, a másik fél a megtámadott védelmére kel.

[18]

1920. augusztus 14.

Megkezdik a kisantant kialakítását

A kisantant Csehszlovákia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Románia 1920-1921-ben létrehozott politikai és katonai szövetsége volt. Fő céljának az első világháború utáni status quo megőrzését, a magyar revíziós törekvések és a Habsburg-restauráció megakadályozását tekintette. A három ország 1920 februárjában lépett fel először együttesen. Párizsban, közös memorandumban rögzítették Magyarországgal szemben fennálló követeléseiket. Egy magyar újságíró 1920 áprilisában, a Pesti Hírlapban megjelent cikkében "Apró-Antantnak" nevezte a három állam együttműködését a párizsi békekonferencián, a pejoratív értelemben használt elnevezést az érdekeltek átvették és bekerült a diplomáciai szótárba.
A kisantant magvát az 1920. augusztus 14-én Belgrádban aláírt csehszlovák-jugoszláv egyezmény képezte. A szerződő felek kölcsönösen katonai segélynyújtási kötelezettséget vállaltak Magyarország ellen. A titkos katonai klauzula a támadó háborúra is vonatkozott, és kimondta, hogy amennyiben az egyik állam megtámadja Magyarországot a másik fél előzetes beleegyezése nélkül, ez utóbbi köteles szövetségese iránt a semlegességét megőrizni és Magyarország határán legalább két hadosztályt tartani. IV. Károly 1920. márciusi első visszatérési kísérlete után, 1921. április 23-án, hasonló szerződést írt alá Románia és Csehszlovákia, majd június 7-én, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság. A hármas blokk nagyhatalmi hátterét elsősorban Franciaország jelentette. Magyarország viszonya a három állammal 1923 őszéig ellenséges volt. Majd 1923 végén a kisantant országai - elsősorban a brit diplomácia nyomására - bizonyos feltételekkel hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország a Népszövetségtől kölcsönt kapjon nemzetgazdasága szanálására. Azután elsősorban magyar-csehszlovák és magyar-jugoszláv viszonylatban a kapcsolatok normalizálódtak. 1935-1936-ban az olasz-etióp háború és a Rajna-vidék német katonai megszállása után megkezdődött a szövetség bomlása, 1938 őszén megszűnt.

[19]

1921. augusztus 14.

Kikiáltják a Baranyai Köztársaságot

Az I. világháború után Baranya megyének a trianoni békeszerződés értelmében a Magyarországon maradt részét és Pécs városát jugoszláv csapatok tartották megszállva. Az antant kiürítési parancsának végrehajtását követelve - a tanácsköztársaság bukása után -, 1921. augusztus 14-én Pécsett nagygyűlés keretében kikiáltották és a Szerb- Horvát-Szlovén Királyság protektorátusa alá helyezték a Baranyai Köztársaságot. Augusztus 20-án azonban a szerbek megkezdték Baja és az újszegedi háromszög kiürítését, amely így augusztus 23-ára visszakerült magyar kézre. Ezzel a `köztársaság` megszűnt.

[20]

1931. augusztus 14.

Magyarország Párizsban megköti a kölcsönszerződést

Az ország 4,8 millió font névértékű kölcsönt kap, 6,5%-os kamatra, egy évre, ami fél évvel meghosszabbítható.

[21]

1931. augusztus 14.

Közzéteszik a kormány 4570/1931. számú rendeletét Magyar Szavatossági Bank felállításáról

Az ország hitelszervezeteinek támogatására szolgál, a betéti üzletágat folytató pénzintézetek részére váltóhitelt nyújt.

[22]

1932. augusztus 14.

Amerikai sikerek az olimpiai játékokon

A kaliforniai Los Angelesben a 16 napos X. nyári olimpia, az amerikai atléták diadalával fejeződik be. Az USA 44 arany-, 36 ezüst- és 30 bronzérmet nyert. 37 országból 126 versenyszámban 1408 sportoló (közöttük 127 nő) küzdött az érmekért. Az újkor III. téli olimpiai játékait, melyet szintén az észak-amerikai Egyesült Államok sikerei jellemeztek, már februárban befejezték a New York állambeli Lake Placidben.

[23]

1935. augusztus 14.

Habsburg Ottó császári trónörököst 835 osztrák település választja tiszteletbeli polgárává

[24]

1940. augusztus 14.

Közzéteszik a 3700/1941. számú kormányrendeletet

Fölemeli az állami egyenes adókat, a kereseti, a forgalmi és a fényűzési adót, az illetékeket, a dohányárukat, valamint a szeszes italok árát.

[25]

1940. augusztus 14.

Lengyel emigráns hadsereg

A Wladyslaw Sikorski miniszterelnök vezette lengyel emigráns kormány, amely 1940 óta Londonban székel, 1940. augusztus 14-én megállapodást kötött a Szovjetunióval egy Szovjetunióban felállítandó lengyel hadseregről. A lengyel kormány 1939-ben a német csapatok bevonulása után, szeptember 18-án, a semleges Romániába menekült. A semlegességét féltő Bukarest azonban a kormány távozását szorgalmazza. Ignacy Moscicki akkori elnök kapcsolatba lépett Párizzsal és Londonnal, és sikerült elérnie, hogy kormányát Párizsban befogadják. Ott Sikorski, aki 1939. szeptember 30-án átvette a kormány vezetését, emigráns hadsereg felállításán fáradozott, amelyet 1940 májusában a francia csapatok támogatására bevetettek. Franciaország fegyverletétele (1940. VII. 10.) után a lengyel kormány Londonba ment, az emigráns hadsereg egy része is eljut Nagy-Britanniába, nagyobbik részét azonban Svájcba internálták. A nagy-britanniai lengyel csapatokat lengyel légierő felállítására használták fel. A szövetségesek hadviselő félnek ismerték el őket. A Szovjetunióval részben a támogatásra szoruló Nagy-Britannia nyomására köt szövetséget. A lengyel kormány londoni jelenléte nem vetett fel nagyobb jogi problémákat. Nagy-Britannia 1939 óta törvényesnek ismeri el. Tagjai diplomáciai mentességet élveznek.

[26]

1941. augusztus 14.

Az amerikaiak és a britek aláírják az Atlanti Chartát

Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök az Atlanti Chartában megfogalmazzák háborús céljaikat és a háború után követni kívánt politikájuk alapelveit: A két államférfi egyetért a következő nyolc alapelvben: - semmiféle területgyarapodás; - lemondás mindennemű területi változtatásról, kivéve, ha a lakosság kívánságára és beleegyezésével jön létre; - a népek szabadon választhatják meg alkotmányukat; - szabadon hozzá lehet jutni a nyersanyagokhoz; - gazdasági együttműködés; - a félelem és az ínség kiküszöbölése; - a tengerek szabadsága; - a támadó államok lefegyverzése;

[27]

1945. augusztus 14.

Japán kapitulációjával véget ér a háború

Miután Hirosimára és Nagaszakira ledobták a bombákat (1945. VIII. 6. és 9.), Hirohito japán császár rádióbeszédében bejelenti a háború befejezését és Japán kapitulációját. Ezzel a második világháború a Csendes-óceán térségében is véget ért. A császár nyilatkozatát a katonai vezetés ellenállásával szemben tette meg, mely az utolsó emberig tartó harc mellett foglalt állást. A megadás bejelentése után katonák százával követtek el szertartásos öngyilkosságot. A fegyverszünetet szeptember 2-án írják alá. Japánt Douglas MacArthur tábornok parancsnoksága alatt megszállják az USA csapatai. Japán helyzete a háború befejezésekor komor. 1,8 millió halottat gyászol. A háborús károk milliárdokat tesznek ki, az ipart és a hadsereget majdnem teljesen megsemmisítették. Az amerikai megszálló hatalom fő feladatának az ország demokratizálódását szolgáló reformok keresztülvitelét tekintette. A hadsereget és az ipart érintő nagy tisztogatási hullám keretében elítélik a háborús bűnösöket. A nagy konszerneket szétverik, és egy agrárreform során egyenletesebben osztják fel a földet. Ezenkívül jóvátétel fizetésére kötelezik Japánt. Japán gazdaságilag súlyos problémákkal küzd, amit a mintegy hatmillió japán visszatérése Koreából, Szahalin szigetéről, Mandzsúriából és a Csendes-óceán déli szigetiről még bonyolultabbá tesz.

[28]

1947. augusztus 14.

Létrejön a független Pakisztán

Az indiai szubkontinensen a mai Pakisztán területén már az i.e. III-II. évezredben fejlett kultúrájú civilizáció alakult ki, az iszlám vallás a VIII. században terjedt el. A térségben a középkor folyamán kisebb-nagyobb fejedelemségek léteztek, a XVI-XVIII. században a Mogul Birodalom része lett Pakisztán. Az angol hódítás az 1840-es években ért el idáig, a XIX. század második felében több, gyarmatosítás elleni felkelés tört ki. 1906-ban Aga Kán vezetésével megalakult a Muzulmán Liga, amely 1940-ben már az indiai szubkontinens iszlám vallású lakosságát tömörítő állam létrehozását követelte. A független Pakisztán (mint brit domínium) India vallási alapon történő kettéosztásával 1947. augusztus 14-én jött létre, két egymástól 1700 kilométerre eső országrészből, Kelet- és Nyugat-Pakisztánból. Akkor ez volt a világ legnagyobb mohamedán állama. A döntés hatalmas népvándorláshoz vezetett, mintegy 15 millió ember változtatott lakóhelyet. A kis hercegségek hovatartozásukról maguk dönthettek. A kasmíri maharadzsa váltakozó álláspontja háborúhoz vezetett, amelynek végén a terület kisebbik része Pakisztánhoz, nagyobb része Dzsammu és Kasmír néven Indiához került. Pakisztán 1956. március 23-án nevében is iszlám köztársaság lett. A keleti és nyugati országrész ellentétei 1971-ben polgárháborúhoz vezettek, Kelet-Pakisztán Banglades néven független állam lett.

[29]

1949. augusztus 14.

Világifjúsági Találkozó Budapesten

A Szovjetunió köré szerveződő `demokratikus békefront`-mozgalom része volt a DIVSZ (Demokratikus Ifjúsági Világszövetség) által kétévente megrendezett fesztivál, ahol a világ ifjúsága `kifejezhette békevágyát`. Az első, sportünnepélyekkel, kulturális és politikai rendezvényekkel tarkított találkozót 1947-ben tartották Prágában. 1949 nyarán Budapest lett a színhelye a második Világifjúsági Találkozónak.

[30]

1952. augusztus 14.

Rákosi Mátyás lesz Magyarország új miniszterelnöke

[31]

1956. augusztus 14.

Meghal Bertold Brecht drámaíró és költő

58 éves korában Kelet-Berlinben meghal Bertold Brecht német író és színházi rendező. Brecht, aki eredetileg orvosnak készült, az első világháború után írta első színművét "Baal" címmel. 1922-ben "Dobszó az éjszakában" című művéért Kleist-díjjal tüntették ki. 1924-1926-ban, Brecht Berlinben, mint dramaturg Max Reinhardt mellett dolgozott és egyben intenzíven foglalkozott a marxizmussal. 1927-1928-ban verskötetével és a "Koldusoperával" éri el első nagy sikereit. Ebben az időben fogalmazza meg az "epikus színházra" vonatkozó elméletét is (ún. elidegenítő hatásokkal aktivizálni a közönséget).

[32]

1975. augusztus 14.

Megszületik Robert Kun

Robert Kun a Survive-All Company Outdoor Training megalapítója.

[33]

1982. augusztus 14.

Az iráni csapatok megkezdik az ún. Ramadán-offenzívát és bevonulnak Irakba