Hitler elfeledett szövetségesei

Keresés

 
Keresett szó   
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: augusztus  •  Nap: 12
26 találat
[1]

943. augusztus 12.

Bertold bajor herceg Welsnél megfutamítja a Bajorországban kalandozó magyarokat

[2]

1478. augusztus 12.

I. Mátyás hadat üzen Albert Achilles brandenburgi válsztófejedelemnek és fiának

[3]

1527. augusztus 12.

I. János kiüríti Buda várát és kelet felé vonul

[4]

1602. augusztus 12.

Hasszán nagyvezér 70 ezres sereggel megkezdi Székesfehérvár ostromát

[5]

1687. augusztus 12.

A törökök vereséget szenvednek Nagyharsánynál

Bécs felszabadítása (1683. IX. 12.) után négy évvel a császári csapatok Lotharingiai Károly herceg és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem vezetésével Mohács mellett végleg legyőzik a török seregeket. Egy év múlva Belgrád bevételével (1688. IX. 6.) Magyarország végleg felszabadul a török megszállás alól. A magyar rendek még ugyanebben az évben elismerik a Habsburg-ház örökösödési jogát. (I.) Józsefet, I. Lipót császár fiát magyar királlyá koronázzák. A törökök feletti győzelmet elsősorban az Ausztria, Lengyelország, Velence és Oroszország között 1684-ben megkötött Szent Szövetség tette lehetővé.

[6]

1690. augusztus 12.

A közigazgatás újjászervezése

Az ország központi területének felszabadulása időszerűvé tette a közigazgatás újjászervezését. 1690. augusztus 12-én napvilágot látott királyi rendelet Magyar Udvari Kancellária néven bécsi székhellyel működő kormányszervet hozott létre, melynek élén világi kancellár és alkancellár állottak. Munkájukat 12 tanácsos és hivatali apparátus segítette; a döntéseket tanácsülésben hozták. A Kancellária legfontosabb feladata: a magyar rendi érdekek képviselete, a magyarországi ügyek közvetítése, a nemesi vármegyék és az udvar közötti kapcsolattartás volt. Az uralkodó politikai döntéseinek kialakításában viszont többnyire háttérbe szorult a Birodalom központi szerveivel szemben. A szélesebb értelemben vett belső igazgatási feladatok irányítására a három évtized múltán 1723-24-ben megalapított Helytartótanácsot rendelték. Ezzel teljessé vált az a központi igazgatási szervezet, amely - a II. József idején történt átmeneti átszervezésektől eltekintve - 1848-ig fennállott.

[7]

1759. augusztus 12.

A poroszok súlyos vereséget szenvednek Kunersdorfnál

II. Frigyes porosz király Kunersdorf mellett súlyos vereséget szenved az egyesült orosz-osztrák seregtől. Ezzel úgy tűnik, eldőlt a hétéves háború. A kimerült Poroszország béketárgyalásokat kezdeményez, de visszautasításra talál.
A háború kezdetben Poroszország számára kedvezően alakult. II. Frigyes támadó hadműveleteket vezetett, hogy országa ne váljék hadszíntérré. 1756. október 1-én Lobositz mellett, Csehországban győzelmet aratott az osztrákok felett és Szászországot megadásra kényszerítette (Pirna, október 16.). 1757. május 6-án Prága mellett győzte le az osztrákokat, de közben igen súlyos veszteségeket is szenvedett: 65 000 katonájából elvesztett 14 300-at. Osztrák oldalon 62 000 főből 13 400 veszett oda. Mikor azonban Kolin mellett június 18-án vereséget szenvedett az osztrákoktól, Frigyesnek ki kellett vonulnia Csehországból. 1757 őszén Luzsica és Alsó-Szilézia is elveszett. Kelet-Poroszországban Gro?-Jägersdorf mellett augusztus 30-án, a háromszoros túlerőben lévő orosz sereg legyőzte a poroszokat: 25000 porosz katona 75 000 orosszal állt szemben. Az oroszok egész Kelet-Poroszországot elfoglalták, a svédek Pomerániába törtek be, az osztrákok pedig Berlin felé vonultak.
II. Frigyes taktikát változtatott és a franciák ellen fordult. November 5-én Ro?bach mellett legyőzte a francia és a velük szövetséges birodalmi csapatokat. December 5-én Sziléziában, Leuthen mellett Frigyes legyőzte a kétszeres túlerőben lévő osztrák sereget. A porosz seregben 33 000 katona harcolt, osztrák oldalon pedig 65 000 ezer. Ezzel a vereség fenyegető veszélye egy időre elhárult. II. Frigyes 1758-ban Morvaországra támadt, de Olmütz (Olomouc) előtt elakadt, mígnem a Neumarkba betörő orosz csapatok miatt Csehország feladására kényszerült. Csapataival az Oderához sietett, és augusztus 25-én Zorndorf mellett legyőzte az oroszokat. Az osztrákok a Hochkirch melletti Luzsicában október 14-én győzelmet arattak a poroszok felett. Frigyesnek azonban sikerült az osztrákokat kiűznie Sziléziából és Szászországból és az oroszokat Lengyelország felé szorította. Franciaországot az angolok kötötték le, akik megerősítették európai seregeiket, június 23-án Krefeld mellett legyőzték a franciákat, és ezzel megszilárdították nyugati frontjukat. Az orosz seregek egyesülnek az osztrákokkal, és augusztus 12-én Kunersdorf mellett végül is megsemmisítő vereséget mérnek a poroszokra.

[8]

1765. augusztus 12.

Indiában erősödik az angol befolyás

Robert Clive az angol Kelet-indiai Társaság indiai megbízottja, aki Bengália nábobja felett aratott győzelme (1757. VI. 23.) után Plassey bárója címet kapta, rábírja II. Alám sah, mogul császárt, hogy a bengáliai a nábobságot Kalkuttával (1690), mint székhellyel a Kelet-indiai Társaságra bízza. Ezzel a társaság közvetlenül is kézbe veszi Kelet-India nagy részének közigazgatását. A plasseyi győzelem nem csupán az angolok hatalmi helyzetét szilárdítja meg, de nagy mennyiségű aranyat és ékszert is eredményez. Bengália igazgatását a győzelem után mégis egy új nábobnak engedték át. Mikor azonban a nábob a nagymogullal szövetkezett, és 1764-ben egy felkelés során vereséget szenvedett, az angolok úgy határoztak, hogy Bengáliát saját igazgatásukba veszik.

[9]

1848. augusztus 12.

Új törvényjavaslatot fogadnak el

A képviselőház elfofadja az elemi oktatásról szóló törvényjavaslatot.
Ingyenes és kötelező az iskolai oktatás 12, illetve a lányoknak 10 éves korig.

[10]

1848. augusztus 12.

A bécsi udvar Innsbruckból visszatér Bécsbe

[11]

1848. augusztus 12.

Meghal George Stephenson

Chesterfieldben meghal George Stephenson angol mérnök, feltaláló, a vasúti gőzvontatás úttörője. Gyermekkorától érdeklődött a mechanikai szerkezetek iránt. Newcastle-tól 11 kilométerre, Killingworth szénbányájának gépészeként sorra megismerkedett a korabeli gőzgépekkel és szenvedélyesen tanulmányozta a forgó mozgás kialakításának fortélyait. Azt világosan látta, hogy a csillék vontatásához nem lehet egy Watt-gőzgép szerkezeti felépítését alkalmazni, ezért hosszas kísérletezésbe kezdett. Elsőként ismerte fel azt az elvet, hogy a sima abroncsú kerekek és a sima színfelület között tapadás lép fel. A gőzmozdony tűzterének léghuzatát azáltal növelte meg, hogy a távozó fáradt gőzt bevezette a füstkéménybe, a kazántér hevítéséhez pedig csőnyalábot alkalmazott. Ezen elvek alapján 1814-ben ő építette az első üzemképes gőzmozdonyt, majd 1823-ban Newcastle-ban megalapította az első mozdonygyárat. Az általa épített és 1825-ben Stockton és Darlington között megnyílt vonal volt az első, rendszeres személyforgalmat lebonyolító gőzüzemű vasút. Leghíresebb mozdonyát, a Rocket-et (Rakéta), amely 58 km-es sebességgel haladt, 1829-ben építette. Amikor a vasútvonal megnyitásának híre eljutott Magyarországra, Kultsár István, a kor vezető újságírója ezt írta a Magyar Kurírban: `Valami Stephenson nevű anglius olyan masinát fundált ki, melyet füsttel és forróvízzel hajtanak. Higgye, aki akarja`.

[12]

1879. augusztus 12.

Az uralkodó felmenti az osztrák miniszterelnököt

I. Ferenc József felmenti ideiglenes megbízatása alól Karl von Stremayrt, és Eduard Taaffe gróf belügyminisztert nevezi ki osztrák miniszterelnökké.

[13]

1901. augusztus 12.

Meghal Nils Adolf Erik Nordenskiöld svéd sarkkutató

Az akkor orosz fennhatóság alatti Finnországban született 1832. november 18-án. Helsinkiből a cári kormány politikai tevékenysége miatt kiutasította. Svéd állampolgár lett, 1858-ban telepedett le Stockholmban. Ásványtannal foglalkozott és egyetemi katedrát kapott. Geológusként is kitűnt: a sziklákat gyémántfúróval megfúrva, ivóvíz nyerésére alkalmas eljárást dolgozott ki. Részt vett egy Spitzbergákra indított expedícióban, majd a Svéd Állami Múzeum ásványtani részlegének vezetője lett. Az 1860-70-es években még négy utat vezetett a Spitzbergákra, ezek során főleg geológiai kutatásokat végzett, s az Északi Sark megközelítési lehetőségeit vizsgálta. 1870-ben Grönland nyugati részén a szárazföldi jégtakarót vizsgálta, megpróbált Grönland belsejébe is behatolni. Mivel belátta, hogy a Sark hajóval nem érhető el, célja az Északkeleti Átjáró végighajózása lett, amelynek feltérképezését 1733-42 között végezték el orosz tengerészek, nagyrészt a Jeges Tengeren, a kisebb szakaszon, a Kolimától keletre a szárazföldön. Nordenskiöld 1875-ben és 1876-ban felderítőutat tett, s Szibéria északi partjai mellett eljutott a Jenyiszej torkolatáig, a Kara-tengerre. A nagy útra 1878. július 21-én indult el a norvégiai Tromső kikötőjéből Véga nevű vitorlás-gőzös hajóján. Az expedíciót svéd és orosz tőkések támogatták. Szeptember végén hajója befagyott a Bering-szorosban, csak tíz hónap múlva, 1879. július 18-án szabadultak ki, s folytathatták útjukat. A Vega áthajózott a szoroson a Csendes óceánba, s négy nap alatt július 22-ére eljutott az alaszkai Port Clarence-be. Kanton, Ceylon (Sri Lanka) és a Szuezi-csatorna érintésével tért haza, ezzel elsőként hajózta körül egész Eurázsiát. 1880. április 24-én ért Stockholmba, ahol II. Oszkár király báróvá tette. 1883-ban Grönland nyugati részénél járt, mélyen behatolt a szárazföldi jégre, majd hazatérőben elsőként tört át a délkeleti partok hatalmas jégtorlaszán. - Térképészként is kiemelkedő eredményeket ért el. Róla nevezték el az Északi Jeges-tenger egy szigetcsoportját, a Tajmir-félsziget mellett.

[14]

1914. augusztus 12.

Megvívják az első drinai csatát

Az első Drina menti ütközetben a Monarchia csapatai vereséget szenvednek a szerbektől.

[15]

1914. augusztus 12.

Anglia hadüzenete Ausztria-Magyarországnak

[16]

1931. augusztus 12.

A Jangce áradása miatt 23 millió kínai lesz hajléktalan

[17]

1932. augusztus 12.

Több vezető kommunistát letartóztatnak

A rendőrség fölfedezi a Kommunisták Magyarországi Pártjának illegális nyomdáját Budapest II. kerületében; Poll Sándort és több vezető pártmunkást letartóztatnak.

[18]

1934. augusztus 12.

Megkezdődik a minisztertanács ülése Veszprémben.

A bakonyi minisztertanács Gömbös miniszterelnök reformpolitikai elképzelésének irányelveit dolgozza ki.

[19]

1938. augusztus 12.

Lengyelország kilép a Népszövetségből

[20]

1939. augusztus 12.

A belügyminiszter három napra betiltja a Népszavát

[21]

1946. augusztus 12.

Nagy-Britannia bevándorlási tilalmat rendel el Palesztínába

[22]

1955. augusztus 12.

Svájci emigrációjában meghal Thomas Mann

A Nobel-díjas német írót a svájci Kilchbergben érte a halál. A régi patrícuscsaládból származó Mann 1875. június 6-án született Lübeckben.Első regénye, A Buddenbrook-ház (1921) nagy sikere után csak irodalommal foglalkozott. 1933-ig Münchenben lakott, a fasizmus elől Svájcba, majd 1938-ban az USA-ba emigrált. 1936-ban a náci Németország megfosztotta német állampolgárságától, s visszavonta tőle a bonni egyetem által adományozott díszdoktori címet. 1952-ben visszatelepedett Svájcba. A XX. század egyik legnagyobb német realista írója, a kritikai realizmus hagyományainak kiteljesítője, a polgári humanizmus egyik utolsó képviselője volt. Az 1930-as években alkotott műveit az európai fasizmus ellen folytatott küzdelem ihlette. A háború befejezése után azon munkálkodott, hogy levonja népe számára a történelmi katasztrófa tanulságait, és segítse a demokratikus megújulásban. Szépirodalmi munkásságát nagy esszéi, tanulmányai, beszédei és saját műveihez írott kommentárjai egészítik ki. Legismertebb művei: a Halál Velencében, A varázshegy, Mario és a varázsló, József és testvérei (tetralógia), a Lotte Weimarban és a Doktor Faustus. Az irodalmi Nobel-díjat 1929-ben kapta `főleg nagy regényéért, A Buddenbrook-ház-ért, mely a kortárs irodalom klasszikus alkotása.`

[23]

1970. augusztus 12.

NSZK megállapodik a Szovjetunióval

Moszkvában 1970. augusztus 12-én aláírták a szovjet-NSZK (nyugat-német) szerződést, amely megnyitotta a lehetőséget a két ország kapcsolatainak további fejlesztéséhez és az európai biztonság megszilárdításához. Ez része volt a Willi Brandt nevével fémjelzett `Ostpolitik`-nak, amely többek között célul tűzte ki a Szovjetunióval való kapcsolatok rendezését. Az 1972. június 3-án életbe lépett egyezmény jelentősége abban állt, hogy abban a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) fennállása (1949) után először ismerte el az Odera-Neisse vonalat, mint lengyel határt, valamint a kettéosztott Németország, az NDK és az NSZK közötti határt, és nemzetközi jogi érvényű szerződésben nyilvánította ki azok sérthetetlenségét. Ez a szerződés jelentette az alapját a más szocialista államokkal kötött megállapodásoknak.

[24]

1984. augusztus 12.

A bojkott ellenére látványos olimpia az Egyesült Államokban

1984. augusztus 12-én, Los Angelesben vidám és tarka záróünnepséggel befejezik a július 28-án megnyitott XXIII. nyári olimpiát, s a játékok csaknem hétmillió nézője impozáns közönségsikerre utal. Az egyik kiemelkedő sztár, amint ez várható is volt, az amerikai Carl Lewis négy aranyéremmel. A legeredményesebb nyugatnémet atléta Michael Gros, aki úszószámokban két arany- és két ezüstérmet szerez. Mivel a keleti tömb országai bojkottálták az olimpiát, az Egyesült Államok "saját játékait" az újjáébredő patriotizmus jegyében nemzeti erejének demonstrálására használja fel. A Peter Ueberroth vezető szervező által Menedzselt Los Angeles-i játékokkal új szakasz kezdődött a sport elüzletesítésében. Ez az első eset, hogy az olimpiát teljesen vállalkozók finanszírozzák, miután Los Angeles elutasította, hogy ehhez közpénzeket adjon, a sorsjegy pedig, mint számbajöhető bevételi forrás, Kaliforniában tilos. Az 500 millió dolláros költséget 30 amerikai cég vállalta, s ennek fejében termékeiket az olimpia emblémájával ellátva bocsáthatták piacra. Az ABC tévétársaság csupán a közvetítési jogért 225 millió dollárt fizetett. Az olimpia bojkottja súlyos politikai hiba volt a Szovjetunió részéről. A megméretés lehetőségét nem pótolta a sportolók szemében egy szűkebb körű sportrendezvény a bojkottálok részére. A román sportolók elutaztak Amerikába, fokozva a román vezetés függetlenségének illúzióját.

[25]

1985. augusztus 12.

A polgári repülés történetének legsúlyosabb szerencsétlensége

Augusztus 12-én, a Tokió-Oszaka útvonalon a Fudzsi-jama közelében lezuhant egy Boeing-747- típusú utasszállító gép. Ez volt a polgári repülés történetének ez idáig legsúlyosabb szerencsétlensége: 520 ember veszítette életét.

[26]

2000. augusztus 12.

Elsüllyed a Kurszk tengeralattjáró

2000. augusztus 12-én a Barents-tengeren az ott tartott hadgyakorlat közben elsüllyedt a Kurszk orosz atommeghajtású tengeralattjáró, miután 100-150 méteres mélységben a hajótestben robbanás következett be. A mélyben rekedt a teljes, 118 fős legénység, s mindannyian életüket vesztették. A hivatalos magyarázat szerint a tragédiát az okozta, hogy az orr-részben felrobbant az egyik, valószínűleg rosszul rögzített torpedó. A vizsgálatok kizárták, hogy a Kurszk egy amerikai vagy brit tengeralattjáróval, esetleg a közelben tartózkodó Nagy Péter orosz anyahajóval ütközött össze. A vizsgálat során súlyos mulasztásokra is fény derült: nem működött például a Kurszk vészjelző bójája, amely azonnal ismertté tette volna a katasztrófa helyszínét. A tragédia rávilágított arra is, hogy Oroszországban bizonyos információkat továbbra is visszatartanak: a közvélemény csak 36 órával később értesült a hajó pusztulásáról. A roncsokat közel százmillió dolláros költséggel, 2001. október 10-én emelték ki a Barents-tengerből. Bár a hivatalos indoklások erről nem szóltak, egyértelműen a Kurszk tragédiájával összefüggésben menesztették az északi flotta gyakorlatilag teljes csúcsvezetését és a haditengerészet több magas rangú főtisztjét is. A Kurszk az egyik legkorszerűbb orosz tengeralattjáró volt. Tömege 13 900 tonna, hossza 154 méter, két atomreaktorral rendelkezett, 24 rakétát hordozhatott, s 1995 januárjában állították hadrendbe.

Segítség

Hogyan kereshet?

A keresés során választhat: az oldal teljes tartalmában, csak cikkeink között, vagy pedig az évfordulós adatbázisunkban keres. Ha a cikket választja, az alatta szereplő legördülő menüben finomíthatja a feltételeket, és választhat rovataink, vagy az e-folyóirat esetében a lapszámok közül is. Emellett mostantól akár időkeretre is leszűkítheti a keresési tartományt.
Amennyiben töredékszóra szeretne keresni, rakjon * (csillag) karaktert a szó végére, pl. egyipt* !

történelmi Adattárak

Miben kereshet?
Történelmi események
Összetett keresés >>
Fogalomtár
Ki kicsoda?

Ajánló

Mit talál az adattárban?
Események

VII. Gergely pápa megrója Salamon királyt Salamon azért kap feddést, mert IV. Henrik német királynak hűbérül ajánlotta fel Magyarországot, amely a pápa szerint a Szentszék hűbérbirtoka.
Tovább >>

Tudja, mit jelentenek?
Antibolsevista Comité
Gátlóműves kerekes óra
Osztrakiszmosz
Ismeri őket?
Batthyány-Strattmann László
Grant, Ulysses
Tai-tsu ( Taizu) (Északi Szung-dinasztia)