2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: augusztus  •  Nap: 04
19 találat
[1]

909. augusztus 4.

A magyar seregek felgyújtják Freising két templomát

[2]

1306. augusztus 4.

Vencel cseh király gyilkosság áldozata lesz

II. Vencel cseh király fiaként 1289. október 6-án született. III. András magyar király halála után a magyar főurak egy része apját, II. Vencelt választotta királynak, de ő fiát, III. Vencelt ajánlotta maga helyett, s a magyar sorban I. Vencelt 1301. augusztus 27-én Székesfehérvárott László néven királlyá is koronázták. Az ifjú Vencel egyébként az utolsó Árpád-házi király leányának, Erzsébet hercegnőnek volt a jegyese. Vencelék trónigénye azon nyugodott, hogy Vencel anyja, Kunigunda IV. Béla magyar király unokája volt. VIII. Bonifác pápa viszont az Anjoukat igyekezett trónra segíteni, s Károly Róbertet támogatta. Hamar kettészakadt az ország; egyik része Vencelt - illetve Lászlót -, a másik pedig Károlyt ismerte el urának. (Károly Róbertet már korábban, Vencel előtt magyar királlyá koronázták.) Miután Károly helyzete megszilárdult, Vencelt apja hazavitte Csehországba, s magukkal vitték a koronát is. Csakhamar meghalt apja, így 1305 nyarán III. Vencel néven a cseh trónra került. Még az év őszén ünnepélyesen lemondott a magyar trónról - illetve jogát Ottó bajor hercegre ruházta -, sőt a III. András leányával kötött eljegyzését is felbontotta. Tettét motiválta, hogy apja halálával a lengyel koronára vonatkozó igényt is örökölte, azt azonban belátta, hogy cseh királyként magyar és lengyel király is nem lehet. Alig egy évig uralkodott a csehek felett, amikor 1306. augusztus 4-én meggyilkolták. 17 évet élt, utódja nem született, így vele kihalt a Premysl-ház is.

[3]

1595. augusztus 4.

Mansfeld generális szétveri az Esztergom felmentésésre érkező Hasszán budai pasa seregét

[4]

1789. augusztus 4.

Végleg megbukik az ancien régime

Franciaország, 1789. augusztus 4-5. Az egyre nagyobb területre kiterjedő parasztfelkelés végül arra ösztönzi az Alkotmányozó Nemzetgyűlést (Constituante), hogy egyik éjszakai ülésén - Armand herceg elnökletével, aki maga is nagybirtokos volt - felülvizsgálja és eltörölje a feudális jogrendszert és az egyházi tizedet. Azzal, hogy az első két rend képviselői önként lemondanak kiváltságaikról, az abszolutista társadalmi rend, az ancien régime végérvényesen összedől. A következő határozatokat hozták: - a jobbágyság eltörlése; - a földesúri bíráskodás eltörlése; - a feudális szolgáltatások megválthatósága; - a kizárólagos vadászati jog eltörlése; - az eddigi tized helyett pénzben fizetendő adó; - minden kiváltság eltörlése, ide értve az adómentességet is; - minden polgárnak joga van polgári vagy katonai hivatal viseléséhez; - a hivatalvásárlás eltörlése; - az egyes megyék, illetve városok, így Párizs, Lyon és Bordeaux külön kiváltságainak eltörlése; - a hivatali álláshalmozás eltörlése; - a kötött mandátumú képviselők kijelentik, hogy levélben kérik választóik jóváhagyását; - a feudális céhrendszer megreformálása; - elhatározzák, hogy e nap emlékére érmet veretnek. Küldöttséget menesztenek a királyhoz, hogy a Nemzetgyűlés nevében "A francia szabadság megújítója" címet adományozzák neki.

[5]

1826. augusztus 4.

Megszületett Domenico Morelli olasz festő

A XIX. századi olasz festészet egyik legjelentősebb alakja Nápolyban született. A városból kiindult naturalista iskola egyik fő képviselője. A nápolyi képzőművészeti intézet és iparművészeti múzeum igazgatója volt. Korábbi jelentősebb képei: A képrombolók, A szicíliai vecsernye, Az aquileiai menekülők, Cesare Borgia Capua ostrománál, Putifárné, Tasso felolvas Eleonóra d'Estének. Később sok vallásos képet festett, amelyek közül - a Madonna-képeken kívül - különösen népszerűek voltak a Szent Antal megkísértését ábrázoló vásznai. Keleten tett utazásai több zsánerkép témájául szolgáltak. Szülővárosában érte a halál 1901. augusztus 13-án.

[6]

1863. augusztus 4.

Buda városa Ganz Ábrahámot díszpolgárává választja

[7]

1875. augusztus 4.

Meghal Andersen, a nagy meseíró

Koppenhágában, 70 éves korában meghal a műmeséket alkotó dán író, Hans Christian Andersen. Korán otthagyta az iskolát, hogy Koppenhágában énekes legyen. Andersen a bábjátéknak és a felolvasásának szentelte életét, emellett volt tánctanár is: Világszerte ismertté vált fő műve: `Mesék és elbeszélések gyerekeknek`. A hagyományokkal ellentétben, Andersen gyakran részesítette előnyben a vaskos népmeséket a műmesékkel szemben. Történetei tárgyát saját fantáziájából merítette, de felhasználta a létező mondákat és a nemzeti mesehagyományokat is Andersen egyaránt kedvelte a humoros és a szentimentális elbeszélési stílust.

[8]

1901. augusztus 4.

Megszületett Louis Armstrong amerikai dzsessztrombitás

Egyszerű new orleans-i néger környezetből származott; édesanyja és az utca nevelte. Tinédzserévei kezdetén javítóintézetbe küldték, mert elsütött az utcán egy kölcsönvett pisztolyt. Pályafutása 1917-ben kezdődött: New Orleansban King Oliver zenekarában kornettozott. 1922-ben Chicagóba már mint híres muzsikust hívták. 1924-ben feleségül vette a zenekar zongoristáját, Lillian Hardint, New Yorkba mentek, s itt Armstrong a Fletcher Henderson-zenekar tagja lett. Egy év után visszament Chicagóba, saját combókat alakított. Az évtized végére az egész országban keresett lett, felvételeket készített, stílusa a szólóvirtuozitás irányába változott. A harmincas években a kornettot trombitára cserélte fel. 1932- 33-ban tette első körútját Európában - zajos sikerrel. Zenei stílusának fordulatai, a klasszikus dzsessztől a swingig, a New Orleans-i stílusra jellemző kollektív improvizációtól a zenekarral kísért szolisztikus játékig, majd a visszatérés a kis létszámú együttesekhez (1940 után), nemcsak személyes pályájának, hanem a dzsessz történetének stíluskorszakait is jelzik. Csodálatos hangszertechnikai tudása kimeríthetetlen rögtönző képzelettel párosult. Amikor játéka már nem számított a legkorszerűbbnek, a dzsesszben tökéletes hangszerként működő rekedt torokhangjával bűvölte el a közönséget. Több mint ötven filmben játszott, 1965-ben Budapesten is fellépett. Születésének időpontja nem teljesen tisztázott. Ő maga 1900. július 4-ére, az amerikai függetlenség napjára datálta születését, más adatok szerint viszont 1901. augusztus 4-én látta meg a napvilágot. A világ 2000-ben már megünnepelte születése 100. évfordulóját, 2001-ben pedig ugyanebből az alkalomból róla nevezték el szülővárosa, New Orleans repülőterét.

[9]

1914. augusztus 4.

Az európai országok szociáldemokrata pártjai és a szakszervezetek támogatják kormányaik háborús politikáját

A Birodalmi Gyűlés augusztus 4-i ülésén a Német Szociáldemokrata Párt frakciója egyhangúlag megszavazta a hadihiteleket. Az SPD (NSZPD) azzal indokolja döntését, amely ellen a frakcióülésen 14 képviselő - köztük Karl Liebnecht - fordult, hogy háború esetén csak a védekezés vagy a hazaárulás alternatívája létezik. Azonkívül a cári Oroszország győzelme veszélyeztetné a munkásosztály kivívott sikereit. A szabad szakszervezetek már augusztus 2-án megfogalmazták határozatukat, hogy a háború alatt lemondanak a béketárgyalásokról. Augusztus 4-én a francia parlament rendkívüli, határidő nélküli teljhatalmat ad a kormánynak a hadvezetésre, tehát lemond ellenőrző funkciójáról. A pártközi megállapodások ("Union sacrée") során szocialisták lépnek be a kormányba. A szakszervezetek már augusztus 1-én biztosítottak mindenkit arról, hogy a mozgósításra nem fognak általános sztrájkkal válaszolni. Nagy-Britanniában ezzel összehasonlítható megegyezésekre került sor a szervezett munkásmozgalom és a kormány között. Ezek az intézkedések azzal függnek össze, hogy a lakosság higgye el kormányainak, hogy megtámadták őket. A II. Internacionálé határozatai, melyek szerint a háborús szolgálatot meg kell tagadni, és háború esetén nyomást kell gyakorolni a kormányokra, hatástalanok maradtak. Csak a bolsevikok Oroszországban és a szocialisták Szerbiában szavaztak a hadihitelek ellen.

[10]

1914. augusztus 4.

Wilson elnök bejelenti az USA semlegességét

Az Egyesült Államok semlegességét nyilvánítja ki a megkezdődött első világháborúban. Thomas Woodrow Wilson elnök felajánlja szolgálatait a békeközvetítésre. Ezzel a hozzáállással az Egyesült Államok eddig elveit követi, mely szerint tartózkodik a tengerentúli kötelezettségektől. Ezenkívül az amerikaiak kevés megértést mutatnak az európai hatalmi csoportosulások és érdekkülönbségek iránt. Mindazonáltal érinti őket Belgium semlegességének megsértése a Német birodalom által, és Nagy-Britanniához valamint Franciaországhoz gazdaságilag is szorosabb szálak fűzik (1917. IV. 6.).

[11]

1914. augusztus 4.

Hadiállapot Nagy-Britannia és Németország között

[12]

1916. augusztus 4.

Megkezdődik a hatodik isonzói csata

[13]

1919. augusztus 4.

A román csapatok bevonulnak Budapestre

[14]

1919. augusztus 4.

Megkezdik működésüket a különítményesek

A Tanácsköztársaság bukását követően megkezdődött a kommunisták, szociáldemokraták és liberálisok üldözése. A jogrendet még látszólag sem vették tekintetbe a Nemzeti Hadsereghez tartozó tiszti különítmények. A Dunántúlon Horthy Miklós fővezér augusztus elején személyesen adott parancsot a `tisztogatásra`. A Prónay-, az Ostenburg-, a Madary- és más osztagok bevonultak a községekbe és a városokba. A helybéliek feljelentései alapján elfogták a tanácsállam tisztségviselőit, a munkásmozgalom résztvevőit vagy a zsidó vallású polgárokat, értelmiségieket, majd minden bírói ítélet nélkül felakasztották őket.
Budapesten 1920. február 17-én az Ostenburg-különítmény tagjai meggyilkolták Somogyi Bélát, a Népszava szerkesztőjét, aki leleplezte a lapjában a fehérterror borzalmait, és fiatal munkatársát, Bacsó Bélát. A fővárosban székelő központi kormányhatóságok a megtorlást jogi formulákba burkolták, hogy "még a látszata is elkerülhető legyen annak, hogy itt politikai üldözés folyik". Az 1919. augusztus 19-én kiadott 4038/1919. ME. és a 4039/1919. ME. sz. rendeletek alapján gyorsított bűnvádi eljárással ítélkező ötös tanácsokat hoztak létre. Ezek a tanácsállam politikai funkcionáriusait lázadás, a gazdasági tisztségviselőket rablás, pénzhamisítás, magánlaksértés, a Vörös Őrség tagjait személyes szabadság megsértése, a forradalmi törvényszékek tagjait gyilkosság vádjával, tehát közönséges bűncselekmények, és nem politikai deliktum címén ítélték el. Az ország történetében addig legnagyobb méretű üldözés zajlott le. 1919-1921 között - az eddig feltárt adatok szerint - több mint 73 ezer személy ellen indult eljárás, 15 ezer főt tartóztattak le, 7 ezret ítéltek el, és több százat kivégeztek.

[15]

1933. augusztus 4.

Megnyitja kapuit a cserkész-világtalálkozó Magyarországon

Magyarországon 1909-ben alakult meg az első cserkészcsapat. 1913-ban egyesültek a különböző vallási alapon szervezett csapatok Országos Cserkész-Őrszem Szövetség (1919-től Magyar Cserkészszövetség) néven. 1924-ben megalakult a Magyar Leánycserkész Szövetség is. A keresztény-nemzeti, katonás szellemű, életkor szerint farkaskölykökre, apródokra, kis- és öregcserkészekre tagolódó mozgalom élén olyan kiválóságok álltak, mit Sík Sándor piarista paptanár, Megyercsy Béla ref. lelkész és Teleki Pál. A magyar cserkészmozgalom elismeréseként 1933. augusztus 4-én - 54 nemzet 26 ezer cserkészének felvonulásával - Gödöllőn nyílt meg a IV. világ-jamboree.

[16]

1941. augusztus 4.

Meghal Babits Mihály

A budapesti Siesta-szanatóriumban 1941. augusztus 4-én (szül.: 1883. XI. 26., Szekszárd) meghal Babits Mihály, a `Nyugat` főszerkesztője. Bálint György a fiatalok nevében így búcsúzott tőle: `Nagy nevelő volt... Azt hiszem, nincs igazán értékes magyar írója az utolsó húsz esztendőnek, aki nem tanult tőle... A harmincas évek végén, a negyvenes évek küszöbén, a szellemi értékek rohamos pusztulásának korszakában sok fiatal magyar íróra nevelő erővel hatott az a tény, hogy Babits Mihály él. [...] Fiatal írók kezében sokszor állt meg a toll egy pongyola gondolat, egy laza mondat közben, ezzel a zavart kérdéssel: ŤMit szólna ehhez Babits?ť`

[17]

1964. augusztus 4.

`Veled vagyunk, Vietnam!`

A Vietnami-öböl nemzetközi vizein a `Maddox` nevű amerikai torpedórombolót három észak-vietnami torpedónaszád támadta meg. Augusztus 4-én az amerikaiak légitámadást intéztek Észak-Vietnam ellen. Megkezdődött a több mint tíz évig tartó háború. Az akkori szocialista és az ún. el nem kötelezett országok hivatalosan tiltakoztak az amerikai agresszió ellen. Szerte a világon - Amerikában is - az amerikaiak vietnami háborúját elítélő mozgalmak alakultak. Jól szervezett üzemi gyűléseken, KISZ-értekezleteken, szakszervezeti aktívákon, béketanácskozásokon tiltakozó beszédek, a vietnamiakkal együttérző, illetve az amerikai imperializmust elítélő táviratok születtek. A `Veled vagyunk, Vietnam!` jelmondat szállóigévé vált a politikai életben, Magyarországon is. A hivatalos megmozdulások mellett önszerveződő radikális antiimperialista mozgalmak is jelentkeztek. A budapesti Tudományegyetemen Vietnami Szolidaritási Bizottság alakult. A külön tüntetés a látványon antiimperialista fellépés (a budapesti amerikai nagykövetség ablakainak bezúzása) mellett a hatalommal való szemben állást is jelentett. A "balos" radikalizmustól vezetett megmozdulások erélyesebb fellépést sürgettek az imperialisták ellen (pl. önkéntesek küldése Vietnamba). Az egységes ifjúsági szervezethez ragaszkodó hatalom elítélte, majd adminisztratív módszerekkel is akadályozta az elkülönülő tiltakozást, illetve ennek szervezeti szintű kialakulását.

[18]

1977. augusztus 4.

Meghal Ernst Bloch filozófus

A világban a második világháború után végbement politikai és technikai fejlődés sok gondolkodó számára filozófiájuk alapjává vált. 1977. augusztus 4-én Tübingenben 92 éves korában elhunyt Ernst Bloch filozófus, aki a kor kritikus boncolása során kifejlesztette a `konkrét utópia` filozófiáját.
Bloch számára a filozófia feladata felfoghatóvá tenni a "még-létre-nem-jöttet", még ha ennek megvalósulását, amelyre a remény irányul, a politikai-gazdasági viszonyok gátolják is. Blochhoz hasonlóan Lukács György (meghalt: 1971. VI. 4.) is bevonta a marxizmust filozófiai és irodalomtudományi elmélkedéseibe. A frankfurti iskola filozófusai, például Theodor W. Adorno, Max Horkheimer és Herbert Marcuse számára a jelenkor tisztázása a legdöntőbb. Horkheimer kifejti kritikai társadalomelméletét, amely mind a nyugati, kései kapitalista országok ellen, mind a Szovjetunióban uralkodó bürokratizmus ellen irányul. Herbert Marcuse számára, aki hosszú ideig az Egyesült Államokban élt, a technikai haladás az ember totális alávetése a termelési viszonyoknak. Uralommentes társadalom csakis a fennállóval szembeni oppozíció révén érhető el. Szocialista elfogultságukkal a tan képviselői a szovjet rendszert kedvezőbben ítélik meg a modern kapitalizmusnál.

[19]

1983. augusztus 4.

Olaszország: ismét szocialisták kormányoznak

Az olasz kereszténydemokraták súlyos választási veresége után (1983. VI. 26.) Bettino Craxi, a szocialista párt (PSI) főtitkára középbal koalíciót hoz létre és Olaszország első szocialista miniszterelnökeként leteszi az esküt. Rómában a háború utáni 44. kormány lép hivatalba. Az új kormány tizenhat keresztény-demokratából, hat szocialistából, három szociáldemokratából, három republikánusból és két liberálisból áll.

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár