2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: augusztus  •  Nap: 02
21 találat
[1]

1562. augusztus 2.

I. Ferdinánd és II. Szulejmán nyolc évre békét kötnek

[2]

1589. augusztus 2.

Egy dominikánus megöli III. Henrik francia királyt

III. Henrik francia királyt 37 éves korában Párizs ostroma közben meggyilkolják. III. Henrik, aki a Valois-ház utolsó férfi tagja volt, 1574-ben bátyja, IX. Károly halála után lett Franciaország királya. 1584-ben meghalt a gyermektelen III. Henrik öccse, Anjou Ferenc herceg. A francia örökösödési jog szerint a trón legközelebbi várományosa ekkor Navarrai Henrik, a protestáns hugenották vezetője. Vele szemben jött létre 1585-ben a katolikus Szent Liga Guise Henrik vezetésével, aki maga is igényt tartott a francia trónra. A liga tevékenységének következtében III. Henrik minden hatalmát elvesztette Franciaországban. 1588 májusában Guise Henrik nagy ünnepléssel vonult be Párizsba. A francia király, aki koronáját féltette, Blois-ba menekült. Ott végre sikerült megtörnie a katolikus rendek túlerejét: Guise Henrik gyanútlanul eleget tett III. Henrik meghívásának, aki 1588. december 23-án, testvérével, Lotharingiai Károly reimsi érsekkel együtt Blois-ban meggyilkoltatta. Ekkor kötött szövetséget III. Henrik a hugenottákkal a Liga által elfoglalt Párizs visszavételére, a város ostroma alatt azonban áldozatul esett Jacques Clément dominikánus szerzetes merényletének.

[3]

1802. augusztus 2.

Napóleon tovább növeli hatalmát

Bonaparte Napóleon konzul, kihasználva az amiens-i békével (1802. III. 27.) Franciaországra köszöntő nyugalmat, megváltoztatja a konzulátus alkotmányát (1799. XI. 9.). Az augusztus 2-i szenátusi határozat örökös konzullá nevezi ki. Napóleon azonnal számos reformot vezet be. Államfőként széles körű hatalmat biztosít magának. Névleg van ugyan mellette két másik konzul is - Jean Jacques Régis de Cambacér?s és Charles François Lebrun -, ám az ő politikai befolyásuk eleve rendkívül korlátozott. Az első konzul nevezi ki a hivatalnokokat, az államtanács és a három törvényhozó testület (szenátus, tribunátus, törvényhozó testület) tagjait. Az általános választójog helyébe a cenzusos választás lép. Törvényeket csak az első konzul kezdeményezhet, aki - minisztereivel együtt - senkinek sem tartozik elszámolni. A szenátorokat nem lehet elmozdítani. Ők ügyelnek az alkotmány betartására. A szenátus mellett két testület áll. A tribunátus megvitatja a törvénytervezeteket, de nincs döntési joga. A törvényhozó testület elfogadhatja vagy elvetheti a törvényjavaslatokat, ám nem vitathatja meg őket, ezért is kapta a "háromszáz néma" nevet. A politikai változások mellett Napóleon gazdasági reformokat is keresztülvisz. Közéjük tartozik, hogy felszólítanak minden emigránst, térjen vissza Franciaországba. A forradalom idején ugyanis kb. 140 000 ember hagyta el az országot. Sokan csak puszta életüket tudták megmenteni, másoknak sikerült vagyonukat is külföldre vinniük. Franciaország ezáltal jelentős tőkét veszített. A rendelet a visszatérők vagyonát és munkaerejét kívánja Franciaország javára fordítani. A hazáért szerzett különleges érdemek jutalmazására Napóleon május 19-én megalapítja a Becsületrendet.

[4]

1903. augusztus 2.

Krusevóban felkelés tör ki az Oszmán Birodalom ellen

A macedóniai Krusevóban felkelés tört ki az Oszmán Birodalom ellen, s az elfogadott kiáltvány szorgalmazta, hogy a még más népek igájában sínylődő macedón néprészek egyesült erővel szabadítsák föl területüket.

[5]

1909. augusztus 2.

II. Miklós Nagy-Britanniába látogat

[6]

1914. augusztus 2.

Német csapatok vonulnak be Luxemburgba

A Helmuth von Moltke vezérezredes vezette német csapatok bevonulásával Luxemburgba (VIII. 2.) és Belgiumba (VIII. 3.), megkezdődnek az első világháború harci cselekményei. A Német Birodalom szándéka, hogy a Franciaországgal való ellenségeskedés kitörése után (hadüzenet: VIII. 3.) az egykori vezérkari főnök, Alfred von Schlieffen tervének megfelelően, a kétfrontos háborút egy nyugati offenzívával kezdi meg, és Franciaországot a nem kielégítően biztosított francia-belga határ felől támadja meg. Ezért augusztus 2-án a Német Birodalom ultimátum útján követelte Belgiumtól a jogot, hogy csapatai szabadon átvonulhassanak az országon. Amikor az elutasító válasz Belgiumból megérkezik, német csapatok már át is lépték a belga határt; a német bevonulás megsérti az ország semlegességét. Nagy-Britanniának, Belgium semlegessége egyik jótállójának VIII. 4-i ultimátumát a Német Birodalomhoz, miszerint tartsa tiszteletben Belgium határait, ezért követi a Német Birodalomnak szóló hadüzenet.

[7]

1920. augusztus 2.

Létrejön a Hágai Nemzetközi Bíróság

[8]

1921. augusztus 2.

Meghal Enrico Caruso, a világhírű tenorista

Kétévi betegség után, 48 éves korában, Nápolyban meghal Enrico Caruso tenorista, aki művészetével világhírnévre tett szert.
Caruso műszerész fiaként született Nápolyban, Guglielmo Verginénél tanult énekelni, és első ízben, 1894-ben lépett fel a nápolyi Teatro Nuovóban. Sikert azonban első ízben csak négy év múlva, Umberto Giordano "Fedora" című darabjának milánói bemutatóján aratott. A Teatro Liricóban előadott darabban Lori szerepét énekelte. Ezután londoni és szentpétervári vendégjátékok következtek. 1903-ban Caruso a mantovai herceget alakította Giuseppe Verdi "Rigolettó"-jában a New York-i Metropolitan Operában. A New York-i opera együttesének haláláig tagja volt. A világhírű tenorista a világ valamennyi fővárosában vendégszerepelt. Nagy kifejezőerejű erős hanggal rendelkezett, s operaszerepeit színészi tehetséggel adta elő. Zenei munkásságán kívül Caruso rajzolt is, művészkortársairól sok karikatúrát hagyott örökül. Repertoárjába, amelyet közel 250 hanglemez őriz (1902 óta), több mint 60 operaszerep, s 500-nál több dal tartozik, ezeket nagyobb előkészület nélkül volt képes előadni. Caruso, aki többek között Ciacomo Puccini, Ruggiero Leoncavallo és Francesco Cilea barátja volt, élénken részt vett kora zenei életében, s több opera ősbemutatóján is fellépett. Így énekelt a többek között Alberto Franchetti "Germania", Francesco Cilea "Arlesiana" és "Adriana Lecouvreur", valamint Ciacomo Puccini "A Nyugat lánya" című darabjában. Nemzetközi népszerűségén alapuló fellépései és hanglemezfelvételei lehetővé tették, hogy a Firenze melletti Bellos-guardo-kastélyban főúri életet éljen.

[9]

1934. augusztus 2.

Hindenburg halála után Hitler lesz a birodalmi elnök

A 86 éves Paul von Beneckendorff und von Hindenburg államelnök halála után Adolf Hitler birodalmi kancellár átveszi az államfői tisztet is, és ezután a hadsereget saját személyére, nem pedig az alkotmányra esketteti fel. Paul von Hindenburg köztársasági elnök azokat a reményeket, hogy mint `az alkotmány őre` képes lesz megakadályozni a nemzetiszocialisták 1933. januári hatalomátvételét, nem tudta beváltani.

[10]

1940. augusztus 2.

A Szovjetunió bekebelezi a balti államokat

[11]

1943. augusztus 2.

Felkelés tör ki a treblinkai koncentrációs táborban

[12]

1944. augusztus 2.

A szovjet csapatok átkelnek a Visztulán

[13]

1944. augusztus 2.

Az összehívott antifasiszta gyűlés kikiáltja a Macedón Köztársaságot

A mai Macedónia területe 1913-ban került Szerbiához és 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság tagországa lett. Az 1944. augusztus 2-án összehívott antifasiszta gyűlés kikiáltotta a Macedón Köztársaságot. Az elfogadott dokumentum ismét leszögezte, hogy a Macedóniához tartozó bolgár és Égei-tengeri területeket egyesíteni kell a szláv Macedóniával, s így létre kell hozni a nagy-macedón birodalmat, Szaloniki fővárossal. A terület 1945-től a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság (később Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság) tagállama volt. Macedónia 1991. szeptember 8-án népszavazáson nyilvánította ki függetlenségét, s a hat jugoszláv tagköztársaság közül - Szlovénia és Horvátország után - harmadikként önállósult. A nemzetközi elismerés azonban váratott magára, mert Görögország Macedónia területi követelésétől tartva megakadályozta az új állam felvételét az ENSZ-be. 15 hónapig tartó tárgyalássorozat után, 1993. április 8-án az ország Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság néven lett az ENSZ 181. tagállama. 2001 elején albán lázadás robbant ki, a konfliktust 2001 augusztusában nemzetközi segédlettel megkötött megállapodás zárta le, amelynek értelmében a kisebbségek jogait bővítő passzusok kerültek az alkotmányba.

[14]

1944. augusztus 2.

A nácik egyilkolják az auschwitzi tábor utolsó 3000 cigány foglyát

A roma holokausztról 1972 óta emlékezik meg a világ cigánysága a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján. A nácik által meggyilkolt mintegy félmillió cigány közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan orvosi kísérletek áldozataként. Az áldozatok többsége nő, gyermek és idős ember volt. Magyarországon ezen az éjszakán virrasztással emlékeznek az áldozatokra. Nemzetközi cigány civil szervezetek 2004-ben kezdeményezték, hogy augusztus 2-án délben egyperces csenddel emlékezenek a holokauszt roma áldozataira.

[15]

1945. augusztus 2.

Befejeződik a potsdami csúcstalálkozó

Potsdamban befejeződik a győztes szövetséges hatalmak, az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió vezetőinek csúcstalálkozója. Clement Attlee, Winston Churchill utóda, Harry S. Truman és Joszif V. Sztálin aláírja a potsdami egyezményt, amely tervbe veszi Németország nácitlanítását és leszerelését, s szabályozza a jóvátételi fizetési kötelezettségeket. Franciaország a konferencia határozataihoz augusztus 7-én hozzájárul.
Június 5-én, a négy szövetséges, "tekintettel a vereségre", átvette Németországban a legfelsőbb kormányhatalmat, s a legyőzött birodalmat az 1937. évi helyzetnek megfelelően négy megszállási övezetre osztotta fel. Megállapodtak azonban abban, hogy minden kérdésben, amely Németországot, mint egészet érinti, közösen és egyhangúlag határoznak. A győztes hatalmak július 17-én, a potsdami konferencián találkoztak, és tizenhárom ülésen terjedelmes határozatokat fogadtak el. Megállapodtak abban, hogy Németországot demilitarizálják, s végrehajtják valamennyi társadalmi intézmény nácitlanítását. Nézeteltérések csupán az állam területének kérdésében merültek fel. Míg a nyugati hatalmak az 1937. december 31-i határok közötti Németországból indultak ki, a Szovjetunió az általa megszállt területekből az Oderától és a Neissétől keletre már átengedett részeket a lengyel közigazgatásnak, s visszautasította a nyugati hatalmak mindennemű beavatkozását Lengyelország, Bulgária, Románia és Magyarország ügyeibe. Egy közvetítő kísérlet után a nyugati hatalmak lemondtak a keleti térséget érintő jogukról. Az Oderától és a Neissétől keletre fekvő területek lengyel közigazgatás alatt maradtak, amíg egy békekonferencia megállapítja a határokat.

[16]

1952. augusztus 2.

Az NSZK csatlakozik a Nemzetközi Valutaalaphoz

[17]

1964. augusztus 2.

Észak-vietnami őrnaszádok amerikai rombolót támadnak meg a Vietnami-öbölben

Amerikai vezénylet alatt álló dél-vietnami őrnaszádok által a Tonkini-öböl két észak-vietnami szigete ellen július 30-án végrehajtott rajtaütés után augusztus elején két amerikai rombolóra tüzet nyitnak észak-vietnami torpedónaszádok. A tonkini incidens ürügyet szolgáltatott az Egyesült Államoknak arra, hogy a saigoni Amerika-barát kormány oldalán közvetlenül is beavatkozzon a vietnami harcokba. Augusztus 7-én az amerikai kongresszus olyan felhatalmazást fogadott el, amely szabad kezet adott az elnöknek haderő bevetésére. Az Egyesült Államok már 1964 elején is titkos hadműveleteket folytatott Észak-Vietnam ellen, s ezért az amerikai kormányt felelősség terheli a Vietkong által a saigoni diktatórikus rezsim ellen indított partizánháborúért (1960. XII. 20.). Hírügynökségi jelentések mindamellett arra utalnak, hogy "a kommunisták erejének döntő forrása dél-Vietnamban keresendő". A dél-vietnami kormány fokozódó gyengülése, amelyben közrejátszott az, hogy polgári körökben is nőtt a vele szembeni ellenkezés, az Egyesült Államok délkelet-ázsiai befolyását veszélyeztette. Titkos szabotázsakciókkal, amelyekben az amerikai titkosszolgálat is részt vett, el akarták vágni a Vietkong utánpótlását, el akarták riasztani a hanoi kormányt a dél-vietnami ellenzék támogatásától. A tonkini incidens után az Egyesült Államok 1965 februárjában megkezdi Észak-Vietnam szünet nélküli bombázását (1968. I. 30., 1970. IV. 30.).

[18]

1976. augusztus 2.

Meghal Fritz Lang, a némafilm korának kiemelkedő alkotója

Bécsben született 1890. december 5-én. Pályafutását Németországban kezdte, 1919-ben rendezett először. Az 1920-as évek egyik legkiemelkedőbb alkotóművésze volt. A némafilm-korszak legendás expresszionista alkotásai fűződnek a nevéhez. Hitler hatalomra jutását követően először Franciaországba távozott, később az Amerikai Egyesült Államokban talált otthonra. 1934-től Hollywoodban sikerfilmeket alkotott. Forgatott társadalmi drámát, westernt, bűnügyi történeteket. Az atmoszférateremtés, az izgalmas cselekménybonyolítás mestere. Munkái közül az egyik legjelentősebb, az 1926-ban készült Metropolis című némafilm. Ismert alkotásai még A fáradt halál, az Egy város keresi a gyilkost és a már Amerikában készített Téboly. Az 1950-es évek végén az NSZK-ban telepedett le. Itt még vállalt néhány feladatot: a Hindu síremlék, a Dr. Mabus ezer szeme többnyire a legendás múltat idézték. 1963-ban saját magát alakította Jean-Luc Godard A megvetés című filmjében.

[19]

1980. augusztus 2.

A terror emberéleteket követel Bolognában

Bolognában a pályaudvar elleni merényletben 80 ember életét veszti és több mint 200 megsebesül. Egy hónappal később, szeptember 26-án Münchenben az októberi népünnepély során végrehajtott bombamerénylet következtében 13 ember hal meg és 219 sebesül meg, részben súlyosan. A merényletek nem meghatározott személyek ellen irányulnak, hanem ártatlanokat sújtanak. A fasiszta jellegű terrorcselekmények felbukkanásának okát a gazdaság válságjelenségeiben keresik.

[20]

1984. augusztus 2.

Nagy-Britannia és Kína egyezményt ír alá, amelynek értelmében Hongkong brit koronagyarmat 1997-ben végleg Kínához kerül

[21]

1990. augusztus 2.

Iraki csapatok szállják meg Kuvaitot

Szaddám Huszein Irakja a nyolcvanas évtizedre a Közel-Kelet és a világ egyik legveszélyesebb válsággócává lépett elő. Hosszú és véres háborúja Iránnal a térség teljes destabilizációjával fenyegetett, ezért az arab államok (vallási érdekekből is) támogatták az iraki diktátort ebben a harcban. A támogatás főleg kölcsönök útján, dollárok formájában érkezett, nem utolsósorban Kuvaitból. A háború sikertelen befejezése, értelmetlensége az országot pénzügyi csődbe sodorta; 1990 elejére Irak tartozásai meghaladták a 80 milliárd dollárt. Szaddám nem várta meg a csődöt, s elkerülhetetlen bukását: előre menekült. A diktátorok `utolsó érvét` használva hódítással kívánta megoldani a helyzetet. Ezzel egy csapásra megoldhatónak vélte a gazdasági gondokat, Kuvait hatalmas arany-, olaj-, és pénzügyi tartalékai, illetve az olajárak emelkedése révén. Ugyanakkor népét is újra egységbe forraszthatta az akció. `A csődből a bankrablásba menekült`: 1990. augusztus 2-án megindította csapatait a szinte teljesen védtelen Kuvait ellen. A miniállam - hadserege 15 ezer főt számlált, míg Iraké egymilliót - ellenállást alig tanúsított, de az emírnek sikerült elmenekülnie, az aranytartalékhoz Szaddám nem tudott hozzáférni. Irak részéről csakhamar előkerültek a "történelmi érvek", s ezek alapján Kuvaitot egyszerűen tartományként Irakhoz csatolták. A diktátor azonban elszámította magát, amikor a szovjet-amerikai szuperhatalmi szembenállás felélénkülésére, Moszkva támogatására bízta magát. A gorbacsovi vezetés már nem vállalta az újabb konfrontációt, s a világ szinte egyöntetűen ítélte el az agressziót. Az ENSZ Irakot gazdasági szankciókkal sújtotta, a Biztonsági Tanács felszólította Husszeint csapatai feltétel nélküli kivonására. Mivel nem engedett, 1991 januárjában kitört a "sivatagi vihar", amely rövid idő alatt kisöpörte a megszállókat Kuvaitból, bár nem semmisítette meg támadó erejét.

Bezár