Hónap: június • Nap: 22
1368. június 22.
I. (Nagy) Lajos a brassóiak kérésére elengedi a harmincadfizetést az Erdélybe jövő kereskedőknek
1384. június 22.
Mária királynő megerősíti az 1351. évi törvénykönyvet
1527. június 22.
Meghal Niccolo Machiavelli
1593. június 22.
Haszán boszniai pasa vereséget szenved Sziszeknél
Ezzel az eseménnyel veszi igazából kezdetét az ún. `tizenöt éves` háború. Az Oszmán Birodalom Buda 1541-es elfoglalása után fokozatosan szélesítette ki a Hódoltság területét. A kései utódnak úgy tűnhet, hogy Magyarországgal 1526, illetve 1541 után minden rossz megtörtént, ami egy addig szuverén, békésen fejlődő országgal egyáltalán megeshet. A kortársak azonban makacsul reménykedtek, hogy a török kiűzésével minden jóra fordulhat még. Mióta pontosabban ismerjük a "tizenöt éves háború" (1593-1606) közvetlen pusztításait és azok közvetett kihatásait, jobban értjük azt is, miért minősítette a költő Zrínyi Miklós a saját századát, a 17. századot, a "magyar romlásának századá"-vá. A 16. század végéig ugyanis nagyjában-egészében épségben fennmaradt a szervesen kialakult középkori településhálózat és vele együtt a gazdálkodási struktúra is. A "tizenöt éves háború" azonban valósággal rendet vágott a települések sorában, kivált a hódoltságban és annak peremvidékén. De kijutott a pusztulásból a korábbiakban védettebb északi megyéknek is. Mivel a központi területet addig magyarok lakták, a településpusztulás etnikai következményekkel járt: a nem magyar népek a peremterületekről befelé, az ország közepe felé mozdultak, s arányuk erősen megnőtt a - végvári háborúk által is leginkább sújtott - magyarság rovására. (Az új etnikai határok nagyjából ott alakultak ki, ahol 1920-ban - merőben más etnikai arányok közepette - a "trianoni" Magyarország határait kijelölték.) A hadi események kezdetben igen fordulatosan alakultak, de az 1596-os mezőkeresztesi csatával végérvényesen eldőlt, hogy a szövetségesek nem rendelkeznek az oszmánok kiűzéséhez szükséges haderővel. Míg tehát a 16. század magyarja némi joggal reménykedhetett abban, hogy ha az ország valamilyen csoda folytán megszabadul a töröktől, még helyrehozhatók az addigi megszállás pusztításai. A 17. századra eldőlt, hogy a Magyar Királyság immár sohasem lehet az, amivé török hódítás nélkül lehetett volna.
1671. június 22.
Az oszmánok hadat üzennek Lengyelországnak
1763. június 22.
Megszületett Étienne Nicolas Méhul francia operaszerző
A givet-i születésű művész zenéje közvetlenül Gluck hagyományaihoz kapcsolódik, és munkássága a szorosan vett drámai nyelv és az opera orkesztertechnikája terén is jelentős. 38 operát, zongoraműveket, szimfóniákat és baletteket komponált. Cherubini mellett Gluck és a romantika között vezető szerepet töltött be a francia opera történetében. Formailag megmaradt az opera-comique keretei között, de azt patetikus drámaisággal ötvözte. Méhul Párizsban hunyt el 1817. október 18-án.
1871. június 22.
Meghal Edvi Illés Pál evangélikus lelkész, költő
Rétiben született 1793. június 29-én. A soproni evangélikus líceumban és a jénai egyetemen tanult. 1863-ban megvakult, ezért lemondott 1831-től viselt nemesdömölki lelkészi hivataláról és Pestre költözött. Egyházi vonatkozású és nevelő jellegű munkáin kívül számos verse, prózai dolgozata ismert. Szorgalmazta a népdalok, népszokások és néphagyományok gyűjtését. Tevékenyen részt vett az evangélikus népiskolák kiépítésében. 1833-ben az Akadémia egy elemi tanítói kézikönyv megírására pályázatot írt ki, amit ő megnyert, s könyvét felekezetre való tekintet nélkül használhatták, az Akadémia négy alkalommal adta ki. Kéziratban maradt Dömölki krónika című munkája, amelyet a szabadságharc és az abszolutizmus éveiről írt. Az Első oktatásra szolgáló kézikönyv mellett főbb műve a Keresztyén ábécé és az Edvi Illés Pál elszórt költészetei.
1875. június 22.
Az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmi szerződést köt Romániával
1896. június 22.
Sziklai Zsigmond filmes engedélyt kap
A legelső `fotográfiai mutatványos` engedélyt Sziklai Zsigmond építész kapta meg. Az első magyar filmvetítéseket már korábban, június 13-án megkezdte a budapesti Sugár (ma: Andrássy) út egyik üzlethelyiségében. Első filmje a millenniumi ünnepségek eseményeit örökítette meg.
1898. június 22.
Megszületett Erich Maria Remarque német regényíró
Osnabrückben született, majd 1916-ban, tizennyolc évesen került az I. világháború nyugati frontjára, ahol többször is megsebesült. A háború vége után versenyautó-vezetőként és sportújságíróként is dolgozott. 1929-ben jelent meg Nyugaton a helyzet változatlan című regénye, mely azonnal a XX. század egyik legnagyobb könyvsikerévé vált. A cím a hadijelentések száraz tárgyszerűségét idézi, a regény maga pedig egy objektív-szenvtelennek nevezhető híradás azoknak a katonáknak a mindennapjairól, akik számára megszűnt a múlt és nem létezhet a jövő, csak a lövészárok jelene, s vele a háború kegyetlen és értelmetlen szenvedései. Az író 1931-től Svájcban élt. A nácik a katonai becsület meggyalázásával vádolták, majd 1938-ban német állampolgárságától is megfosztották. Külföldi tartózkodásából így lett emigráció. 1939-ben az Egyesült Államokba költözött, ahol 1947-ben megkapta az amerikai állampolgárságot. 1948-tól 1970. szeptember 25-én bekövetkezett haláláig ismét Svájcban élt. Számos regényt írt, amelyekben társadalmi hangulatkép formájában dolgozta fel a német köznapi történelemnek az I. világháborútól a II. végéig terjedő időszakát. Ismert műve még az emigránsok sorsáról szóló A diadalív árnyékában.
1906. június 22.
Megszületett Anne Morrow Lindbergh amerikai pilóta, írónő
1927-ben találkozott Lindbergh-gel, röviddel azután, hogy a pilóta a világon első ízben egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt. Charles mindjárt az első randevún repülni vitte. Két évvel később összeházasodtak és ő lett 1930-ban az első amerikai nő, aki pilóta-jogosítványt kapott. 1930. április 20-án a házaspár transzkontinentális gyorsasági rekordot állított fel, amikor 14 óra és 45 perc alatt tették meg repülőjükkel a Los Angeles-New York távolságot. Anne akkor már héthónapos terhes volt. Lindberghék 1935-ig számtalan bemutatót tartottak, hogy propagálják a repülést, mint biztonságos és kényelmes utazási eszközt. 1934-ben Anne Morrow Lindbergh - ugyancsak első nőként - kapta meg az amerikai Nemzeti Földrajzi Társaság aranyérmét. Charles és Anne Lindberghnek összesen hat gyermeke született. 1932-ben az egész világot bejárta első gyermekük elrablásának és meggyilkolásának szomorú szenzációja. Íróként tizenhárom könyvet, naplókat, esszéket, regényeket és verseket jelentetett meg. 2001. február 7-én halt meg Passumpsic-ban.
1911. június 22.
Királlyá koronázzák V. Györgyöt, Nagy-Britanniában
1913. június 22.
Megszületett Weörös Sándor költő, író és műfordító
A szombathelyi születésű művész a pécsi tudományegyetem jogi, földrajzi és történelmi, majd filozófiai, esztétikai tanulmányokat folytatott, 1941 és 1950 között Pécsett, Székesfehérvárott és Budapesten különböző könyvtárakban dolgozott. Az 1940-es években társszerzőként tevékenykedett a pécsi Sorsunk című újságnál. Első verseivel az 1920-as évek végén jelentkezett. 1934-ben jelent meg első verses kötete Hideg van címmel. 1947-ben költözött Budapestre, később ösztöndíjjal a római Collegium Hungaricumba ment. Hazatérte után, az ellene irányuló - világszemlélete miatti - támadások következtében 1949-től hét éven át csak gyermekversei és műfordításai jelentek meg. 1956-ban A hallgatás tornya címmel adták közre az előző évtizedekben írt verseiből összeállított válogatást. Műfordítói munkássága a költészet szinte valamennyi területére és korszakára kiterjedt, de különösen vonzódott az antik kultúrák, a keleti irodalom felé. Költészete kezdetben a Nyugat lírikusainak hatását mutatta, és maradandó befolyása volt rá Babits Mihálynak és Füst Milánnak. Felfogására Hamvas Béla is hatott, ahogy a keresztény és a platoni szemlélet. Sokoldalúságát bizonyítja a Psyche című versgyűjteménye, amelyből Bódy Gábor készített filmet Nárcisz és Psyche címmel. Írt mesejátékokat, oratóriumdrámát és egyfelvonásos drámai költeményt is. Műfordítóként is kivételes teljesítményt nyújtott: műveivel a magyar fordításirodalom élvonalába emelkedett. Budapesten hunyt el 1989. január 22-én.
1940. június 22.
Franciaország feltétel nélkül leteszi a fegyvert a németek előtt
1941. június 22.
Németország megtámadja a Szovjetuniót
A `Barbarossa-terv` alapján 150 német hadosztály lépte át rajtaütésszerűen a szovjet határt, hogy a tervezett villámháborúval még a tél beállta előtt megsemmisítse a Vörös Hadsereget. Hitler céljai politikai agitációjának kezdete óta arra irányultak, hogy az általa gyűlölt bolsevizmust legyőzze és a német életteret Kelet felé kibővítse. Hitler a Szovjetunió európai részének elfoglalására törekedett, s a Német Birodalom egyfajta gyarmataként kívánta azt kezelni: lakóit és kincseit (gabona, olaj, mangánérc) gátlástalanul kizsákmányolni. Parancsot adott arra, hogy a háborút a legkíméletlenebb keménységgel folytassák, Kiadta az ún. `Komissarbefehl`-t, (biztosokra vonatkozó parancsot), amely elrendelte, hogy a Vörös Hadsereg valamennyi politikai biztosát meg kell ölni. Folyamatosan feltöltötték azokat az SS-egységeket (Einsatzgruppen = akciócsoportok), amelyeket a zsidók és a Szovjetunió polgári lakossága ellen vetettek be. A szovjet kormányt a német támadás időzítése meglepetésszerűen érte, noha tudomása volt Hitler háborús előkészületeiről. A Vörös Hadsereg visszavonul; a német csapatok meghódítják a baltikumi területeket, bekerítik Leningrádot. Decemberben azonban Moszkva előtt megállították a német előrenyomulást.
1951. június 22.
Felrobban a Dömös gőzhajó
A Mohács és Budapest között közlekedő, Dömös nevű hajó Fajsznál világháborús aknára futott, amely felrobbant, majd a kazánok robbanása után elsüllyedt. A hajón utazó, a budapesti piacra igyekvő mohácsi kofák nagy számban vesztek oda. Egy ötven fős kiránduló gyerekcsoport is elpusztult. A hajó másodkapitánya hetekkel a baleset után halt bele sérüléseibe. Az áldozatok számáról ma sem tudni semmit, a korabeli - sikerekre orientált - sajtó mindössze két halottról és néhány sebesültről emlékezett meg. 50 év alatt semmilyen emlékmű nem került a fajszi Duna-partra.
1958. június 22.
Felavatják a martonvásári Beethoven Múzeumot
1800-1806 között - a Brunszvik család vendégeként - több alkalommal hosszabb időn át Martonvásáron tartózkodott Ludwig von Beethoven, akinek számos alkotása fűződött a martonvásári kastélyhoz és parkhoz. A halhatatlan zeneszerző emlékére 1958. június 22-én az egykori Brunszvik-kastély földszintjén Beethoven múzeumot avattak, amelyben számos Beethovenre utaló dokumentumot állítottak ki, és itt helyezték el Ivan Mestrovic horvát szobrászművész Beethoven-szobrát is. A parkban 1960-ban felavatták a Beethoven-hangversenykertet.
1976. június 22.
Meghal Csík Tibor, olimpiai bajnok ökölvívó
Jászberényben született 1927. szeptember 2-án. 1946-ban nyert először országos bajnokságot pehelysúlyban, majd harmatsúlyban is első lett. Az 1948. évi londoni olimpián öt győztes mérkőzés után - meglepetésre - a harmatsúly olimpiai bajnoka lett. 1949-ben a budapesti főiskolai világbajnokságon ugyancsak harmatsúlyban győzött. 1946-49 között háromszor szerepelt a válogatott csapatban. Ezután eltávolodott a sporttól. Újpesten dolgozott, majd az 1956-os forradalomban való részvétele miatt külföldre menekült. Előbb Európában élt, később Ausztráliában telepedett le. Kellő nyelvtudás híján alkalmi munkákból, nehéz körülmények között élt. Sydneyben temették el.
1981. június 22.
Az iráni parlament felmenti az elnököt
Az iráni parlament `politikailag alkalmatlannak` minősíti Abul-Hasszan Baniszadr köztársasági elnököt, felmenti hivatala alól, és letartóztatását követeli. Baniszadrnak sikerül elrejtőznie és Franciaországba szöknie. Baniszadr liberális magatartása nem egyeztethető össze Khomeini ajatollah politikájának tradicionalista iszlám elveivel. Bukása a lakosság széles köreiben szertefoszlatja az iszlám forradalomhoz fűzött reményeket. A rezsim egyre inkább radikális ideologikus diktatúrává válik.
1993. június 22.
Hatályba lépt az ombudsman törvény
1993. június 1-jén - kétharmados törvényként - fogadta el az Országgyűlés az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról (ombudsmanról) szóló törvényt, amely június 22-én lépett hatályba. Eszerint az ombudsman feladata, hogy `az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen`. Ombudsmant a köztársasági elnök jelölése alapján az Országgyűlés választ, kétharmados többséggel. Az első állampolgári szóvivők - több törvénymódosítás után - 1995. július 1-jén kezdték meg munkájukat.
