2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: június  •  Nap: 16
16 találat
[1]

1426. június 16.

A husziták Holy Prokop vezetésével Úŝti Labem mellett legyőzik a német birodalmi sereget

[2]

1654. június 16.

Krisztina királynő lemond a trónról

Krisztina svéd királynő lemond a trónról unokaöccse, X. Károly Gusztáv pfalz-zweibrückeni gróf javára, mivel hivatali kötelezettségeinek elhanyagolása és a katolikus vallás melletti rokonszenve elégedetlenséget váltott ki. Krisztina, aki 1626-ban született, 1644-ben vette át a kormányzatot, miután apja, II. Gusztáv Adolf (1632. XI. 16.) utódjának kiáltották ki. Ismeretekkel azonban inkább a tudományok és a művészetek terén rendelkezett és érdeklődése is - a politika helyett - inkább ezekre irányult. Támogatta a tudományos munkát, a kultúrát, kiterjedt levelezést folytatott kora szellemi előkelőségeivel és többek között René Descartes-ot és Hugo Grotiust is meghívta a svéd udvarba. 1655-ben áttért a katolikus vallásra és Rómába költözött.

[3]

1671. június 16.

Kivégzik Sztyepan Razint, az 1667-71 közötti orosz parasztfelkelés vezérét

Gazdag kozákcsaládból származott. 1661-ben részt vett a krími tatárok elleni hadjáratban, majd 1662. március 8-án az ő parancsnoksága alatt Perekop alá vonultak a kozákok, s onnan gazdag zsákmánnyal tértek vissza, miután szétverték Szafar Kazi aga seregét. 1667-ben ő lett az akkor kitört oroszországi parasztfelkelés vezére. Nemcsak szökött jobbágyok, szegény kozákok és városlakók csatlakoztak hozzá, hanem az elnyomott nemzetiségek tömegei is. Ahol elvonult a felkelők hada, ott leszámoltak a helyi hatóságok vezetőivel, a gyűlölt földesurakkal, kereskedőkkel, papokkal, katonai parancsnokokkal. A felkelők megváltójukat, felszabadítójukat látták benne. Szimbirszk ostroma azonban, 1670 októberében, a felkelők minden hősiessége ellenére sem járt eredménnyel, Razin is súlyosan megsebesült, csak hűséges környezetének köszönhette megmenekülését. 1671 márciusában elfogták és Moszkvába szállították. A Vörös téren nyilvánosan halálra ítélték, majd szörnyű kínzással kivégezték.

[4]

1703. június 16.

II. Rákóczi Ferenc Magyarország területére lép Vereckénél és a népi felkelés élére áll

[5]

1779. június 16.

Spanyolország hadat üzen Angliának

[6]

1848. június 16.

Windischgrätz altábornagy csapatai leverik a prágai felkelést

[7]

1850. június 16.

Ferenc József átalakítja a Tisza-szabályozást

Az uralkodói rendelet a kereskedelmi minisztérium hatáskörébe utalta a Tisza-szabályozást. A központi irányítással végrehajtott - koncepciójában máig vitatott - munkálatokat az 1860-as évekre elvégezték. A Tisza útját 112 átvágással, 486 km-rel rövidítették meg. Így hatalmas területeket vontak be szántóföldi termelésbe, és ugyanakkor megszűnt a települések árvízveszélye is. A kiegyezés utáni tiszai kormánybiztosságot hívtak létre, amely 1875-ig működött, és befejezte a munkálatok nehezét.

[8]

1881. június 16.

Megjelenik a Budapesti Hírlap

A Budapesti Hírlap című politikai napilapot Csukássi József, majd Rákosi Jenő vezette. A Pesti Hírlap mellett évtizedekig az egyik legnépszerűbb és legnagyobb példányszámú országos lap eredeti függetlenségét lassanként feladva, a XX. századtól már Tisza István politikáját támogatta. Legfőbb programpontja: a `magyarság szent ügyének` szolgálata minden területen. A lap kora közvéleményének hiteles tükre volt. Az 1920-as évek közepétől elszürkült, és 1939-ben mint félhivatalos kormánylap szűnt meg.

[9]

1907. június 16.

II. Miklós cár feloszlatja a dumát

[10]

1932. június 16.

A magyar szélsőjobb pártot alapít

A képviselőházban, első ízben Meskó Zoltán ny. katonatiszt, országgyűlési képviselő jelentette be egy fasiszta párt, a Magyar Nemzetiszocialista Földműves- és Munkáspárt megalakulását 1932. június 16-án. Jelvénye a horogkereszt volt, s ugyanezt a jelképet használta Böszörményi Zoltán újságíró Nemzetiszocialista Magyar Pártja. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter 1933 szeptemberében 145.500/1933. BM. sz. rendeltével betiltotta a horogkereszt használatát, arra hivatkozva, hogy korábbi jogszabályok értelmében tilos olyan jelvényt vagy zászlót viselni, amely idegen állam hivatalos címere. Böszörményi pártjának a jelképe ezután a kaszáskereszt, Meskóé a nyilaskereszt és a zöld ing lett. 1933-ban és 1934-ben gróf Festetics Sándor, illetve gróf Pálffy Fidél alapít nemzetiszocialista pártokat. Ezek azonban jelentéktelenek maradnak, az 1935. évi országgyűlési választásokon a Festetics-párt csupán két mandátumot szerez. Nem jut mandátumhoz Szálasi Ferenc 1935 márciusában létrehozott Nemzeti Akarat Pártja elnevezésű első szervezete sem.

[11]

1948. június 16.

Törvény születik az egyházi iskolák államosításáról

Az országgyűlés elfogadta az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényt. Az 1947/48-as tanévben Magyarországon 197 óvoda, 4692 nép-, általános- és polgári iskola, 90 gimnázium, 46 tanítóképző és 3 óvónőképző volt felekezeti kézben. Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter a május 15-i sajtókonferencián elhangzott beszédében jelentette be az iskolák államosítását. Az állam és egyház szétválasztásának tervét s ezzel iskoláik elvesztését a legtöbb egyház tudomásul vette. A katolikus egyház azonban - élén Mindszenty József bíborossal - nagy ellenállást tanúsított. Éles összeütközésekre került sor, elsősorban Mindszenty hercegprímás, valamint az antiklerikális kommunisták és szociáldemokraták, s más polgári ateista csoportok között. Ilyen kiélezett helyzetben került sor június 3-án a pócspetri `rendőrgyilkosságra`. (Az egyházi iskolák államosítása miatt összetűzés támadt a községben, s egy rendőrt tisztázatlan körülmények között lelőttek.) A gyilkosság ürügyén nemcsak egy koncepciós pert folytattak le, hanem jóformán az egész falut meghurcolták, és a vádlottak padjára ültették az egész katolikus papságot. A Katolikus Püspöki Kar június 7-én tartott konferenciáján úgy határozott, hogy mindazok magukra vonják az exkommunikációt (kiközösítést), akik az államosítási törvényre szavaznak, vagy annak végrehajtásában közreműködnek. A törvény értelmében összesen 6505 nem állami iskola került állami tulajdonba.

[12]

1956. június 16.

Meghal Hajnal István történész

Nagykikindán született 1892. július 3-án. 1914-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a budapesti tudományegyetemen, majd az I. világháborúban harcolt. 1919-től a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának tisztviselője, majd az Országos Levéltár allevéltárnoka, 1922-től az Esterházy-család főlevéltárosa volt, s tanított a budapesti tudományegyetemen. Munkáiban főleg az összehasonlító írástörténet problémáival, a technikai fejlődés és a társadalom összefüggéseivel, a szociológia és a történettudomány kapcsolatával, valamint a magyar politikatörténet egyes kérdéseivel foglalkozott. Egy sajátos történelemszemlélet alapjait rakta le, amely a szociológia és a történelem szintézisét tűzte ki célul. A Széchenyi-díjat posztumusz kapta 1990-ben.

[13]

1958. június 16.

Kivégzik Nagy Imrét

1958. június 16-án hajnali öt órakor, napkeltekor, Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst kivezették zárkáikból, s ama tucatnál alig több lépés megtétele után ott álltak az előzőleg elhelyezett három akasztófa előtt, ahol az este ítéletet hirdető bíró, dr. Bimbó István ismét felolvasta az ítéletet. Jelen volt dr. Doktor János ügyész, dr. Balogh János fogalmazó, két orvos (dr. Kelemen Endre bírósági- és dr. Szabó Ernő börtönorvos), Tihanyi Miklós börtönparancsnok, az ítéletvégrehajtó és két segédje.

A felolvasás nem tartott tovább néhány percnél ("az ítéletet, bizonyára, elhadarta" ); tudjuk, hogy a bíró eztán felszólította az ítéletvégrehajtót, "teljesítse kötelességét". Bitóként egyenes, négyzetes keresztmetszetű faoszlopot használtak. Valamennyi oldala mellé faéket vertek, így állították függőlegesre, így szilárdították meg az aknában; felül pedig általvetették rajta a kötelet. A halálraítélt két csuklóját bal combjához kötötték, fejére csatolták az úgynevezett állazót, egy szíjszerkezetet, ami letapasztotta száját és állának mozgást nem engedett, úgyhogy kiáltozása nem verhette föl a börtönudvar csendjét. A bitó alatt zsámolyra állították az elítéltet, majd nyakába akasztották a hurkot. Ekkor a hóhérsegédek a bitó megett meghúzták a csigasoron áthaladó kötelet, miközben a főhóhér kirúgta áldozata lába alól a zsámolyt és kemény mozdulattal oldalt fordítva az elítélt állát, elszakította fejét gerincoszlopától és ezzel élete fonalát is.

A jegyzőkönyv szerint Nagy Imre kivégzésére elsőként került sor, 5 óra 9 perckor; hét perccel később, miközben előbb Maléter Pált, majd Gimes Miklóst is kivégezték, "az orvosok jelentik, hogy Nagy Imre elítélt szíve 5 óra 16 perckor megszünt dobogni." Félóra után az orvosok a halál beálltát ismételten megállapították. A korpuszt koporsóba tették és a börtön sétálóudvarán ásták el, jeltelenül, s a betemetett gödörre ócska bútorokat, limlomot hánytak. 1961. február 24-én titokban kiásták a koporsókat, köréjük kátránypapírt drótoztak és átvitték a szomszédos újköztemető 301-es parcellájában, ahol hamis nevek alatt (Nagy Imrét "Borbíró Piroska" fedőnéven) jeltelen sírba ismét elásták. 1989 tavaszán többhónapos nyomozás után a sírok helyét felderítették, a maradványokat exhumálták, majd még az évben, június 16-án egésznapos gyászszertartás után ünnepélyesen eltemették ugyanarra a helyre, ahol 1961 óta nyugodott.

[14]

1977. június 16.

Leonyid Brezsnyevet választják a Szovjetunió államfőjének

[15]

1989. június 16.

Nagy Imre újratemetése: egy ország szembenéz a múltjával

Pontosan 31 évvel azután, hogy Nagy Imrét az 1956-os forradalom magyar miniszterelnökét s a szabadságharc vezetőjét `hazaárulóként` kivégezték, a legnagyobb tiszteletadás közepette újra eltemették. Rehabilitálása a múlttal való szakítás fontos lépcsőfoka, és szimbólumként bizonyítja a kommunista párt és kormány reformkészségét. Miután Nagy Imre holttestét a budapesti központi temető elhanyagolt sarkában exhumálták, a Hősök terén tartott gyászszertartáson kb. 300 000 ember vett részt. Az egykori miniszterelnök koporsója mellett további négy koporsót állítottak fel. Ezekben olyan társai nyugszanak, akiket szintén 1958. június 16-án végeztek ki. Egy hatodik, üres koporsó jelképezi azokat a kevésbé neves felkelőket, akiket az 1956 utáni időszakban ítéltek el és öltek meg. A tizenegy órás ünnepséget a Magyar Televízió egyenes adásban közvetítette. A szertartások kezdetén megszólalt az ország összes harangja. Egy percre mindenütt megállt a munka. A kormányzó Magyar Szocialista Munkáspárt kivételével az összes politikai és társadalmi szervezet hivatalosan részt vett a gyászszertartáson. Jelen voltak magas rangú MSZMP-tagok is, mivel Németh Miklós államfő és Pozsgay Imre államminiszter tagja volt a Nagy Imre koporsója mellett álló díszőrségnek. Mindeddig az 1956-os eseményeket "ellenforradalomnak" nevezte a hatalom, most azonban az MSZMP-n belül is teret nyer a "népfelkelés" definíció. Az új értékelés alapjaiban kérdőjelezi meg az eddigi párturalmat, amely 1956 ellenforradalmi megbélyegzésén alapult. Az MSZMP februárban beleegyezett a többpártrendszer megvalósításába, és lengyel mintára tárgyalásokat kezdett az ellenzéki szervezetekkel.

[16]

2001. június 16.

A svédországi Göteborgban az EU csúcsértekezletén az Európai Tanács első ízben tűz ki csatlakozási dátumot

Megfogalmazzák azt a célt, hogy a legfelkészültebb tagjelöltek már `tagországként` vegyenek részt a 2004-es európai parlamenti választásokon. Először rögzítik azt a célt is, hogy 2002 végén le kell zárni a csatlakozási tárgyalásokat azokkal a tagjelöltekkel, amelyek addigra készen állnak erre.

Bezár