2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: június  •  Nap: 12
16 találat
[1]

910. június 12.

A magyarok Augsburgnál legyőzik IV. ( Gyermek ) Lajos keleti frank király seregét

[2]

1318. június 12.

Először tűnik fel oklevélben a jász népnév

[3]

1891. június 12.

Megszületett Fekete Lajos turkológus

A tardosi születésű történész 1938-ig az Országos Levéltárban dolgozott, majd 1938-1966 között a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karának török filológia tanszékén tanított. Az orientalisztika világszerte ismert tudósa volt. Feldolgozta a török hódoltság korának dokumentumait és összegyűjtötte az egykori budai török levéltár anyagát. Szakmunkái máig pótolhatatlan kézikönyvek. A Kossuth-díjjal 1956-ban tüntették ki, 1961-ben az MTA rendes tagjává választották. Budapesten hunyt el 1969. május 16-án. Főbb művei: Budapest a török korban (1944); Budai török számadáskönyvek 1550-1580. (1962, társszerző: Káldy-Nagy Gyula); A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírása (1968)

[4]

1898. június 12.

A Fülöp-szigeteken véget ér a spanyol gyarmatosítás

A fülöp-szigeteki lakosság ausztronézek és indonézek keveredéséből alakult ki. Feudális állam csak Cebu, Luzon és Sulu szigetén jött létre, másutt ősközösségi viszonyok közt éltek. Az iszlám a 16. században terjedt el. 1521-ben a portugál Magellán volt az első európai, aki földkörüli útján a szigetvilágban kikötött, s itt, Cebun halt meg egy bennszülöttekkel vívott csatában. Ruy Lopez de Villalobos 1543-ban nevezte el a szigeteket II. Fülöp spanyol királyról. A spanyolok 1565-ben kezdték a gyarmatosítást, Manilát 1571-ben alapították. Csak kevés spanyol települt be, az uralkodó réteg a kevertvérűekből alakult ki. A spanyol gyarmatosítás ellen 1896-ban nemzeti függetlenségi harc kezdődött. Ehhez csatlakozott a liberális nagybirtokosság és a polgárság is, amely 1897-ben magához ragadta a hatalmat. A spanyol-amerikai háború kitörése után - az Egyesült Államok segítségében reménykedve - a vezető réteg ismét fegyvert fogott a spanyolok ellen, majd 1898. június 12-én kikiáltották az ország függetlenségét. A szigetek a spanyol-amerikai háború után húszmillió dollárért kerültek az amerikaiakhoz, akik brutális, hatéves háborúban (1899-1905) verték le a filippinók felkelését. A Fülöp-szigetek újabb lázadások után 1934-ben kapott autonómiát. 1941 decemberében a japánok szállták meg a szigeteket, őket csak 1945-ben verték ki a partraszálló amerikaiak. 1946. július 4-én kimondták a függetlenséget, de erős maradt az amerikai befolyás.

[5]

1906. június 12.

Megszületett Németh János olimpiai bajnok vízilabdázó

Budapesten született. A Nemzeti SC-ben úszóként kezdte, de már ott is, majd az UTE és az FTC csatáraként vízilabdázott. 1929-1939 között 105 alkalommal volt válogatott és sokszoros gólkirály. Az UTE együttesében 1930-1939 között sorozatban tízszeres országos bajnok, 1944-ben pedig az FTC csapatában szerzett bajnoki aranyérmet. 1929-ben úszóválogatott is volt. Azon kevés magyar sportemberek egyike, aki minden világversenyéről aranyérmesként tért haza. Az 1932-es Los Angeles-i és az 1936-os berlini olimpián aranyérmet nyert a magyar vízilabdaválogatottban, valamint 1931-ben, 1934-ben és 1938-ban Európa-bajnok lett. Szövetségi kapitánya volt az 1948. évi londoni olimpián ezüstérmet szerzett magyar együttesnek, de a második helyezés után menesztették, s az újpesti kórház gondnokaként is felmondó levelet kapott. Később a VTSK, a fővárosi sportegyesület vezetője lett. 1956-ban Spanyolországba távozott, ahol úszóoktatóként működött. Vízilabdázó pályafutásáról könyvet írt, amely 1981-ben Chicagóban jelent meg magyar nyelven. Az 1980-as években többször járt Magyarországon. Madridban érte a halál 1988. március 5-én, de végakaratának megfelelően a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

[6]

1911. június 12.

Megszületett Milovan Gyilasz jugoszláv író és politikus

Joszif Broz Tito államfő alvezére a montenegrói Podbistében látta meg a napvilágot. 1929-ben iratkozott be a belgrádi egyetem bölcsészkarára, s már ekkor elkötelezte magát a baloldali politika mellett. 1932-ben belépett a Jugoszláv Kommunista Pártba (JKP) és az egyetemi szervezet titkára lett. Letartóztatása után három évi börtönre ítélték. 1937-ben Joszif Tito került a JKP élére és Gyilasz rövidesen tagja lett a legszűkebb pártvezetésnek is. Tevékenyen részt vett a németek elleni partizánháborúban, és a háború után miniszteri tárcát kapott az első jugoszláv kormányban. 1948-ban a párt titkárává választották, a párt egyik fő ideológusának számított. Az önálló jugoszláv út és a reformok híve volt. 1953-ban az elmaradt reformok okán a pártlapban, a Borbában bírálni kezdte a pártvezetést, amiért 1954-ben kizárták a Központi Bizottságból. Két hónappal később kilépett a pártból. 1955-ben három évi felfüggesztett börtönre ítélték a New York Times-nak adott, Jugoszláviát bíráló interjúja miatt, majd 1956-ban letartóztatták és három évi börtönnel sújtották, mert elítélte a magyar forradalom szovjet leverését, illetve az ezzel kapcsolatos jugoszláv magatartást. Még börtönben ült, amikor újabb hét évet szabtak ki rá az Egyesült Államokban megjelent könyve, Az új osztály miatt. Az ítélettel együtt minden kitüntetésétől is megfosztották. 1961-ben feltételesen szabadlábra helyezték, de 1962-ben újból bebörtönözték, ezúttal Találkozások Sztálinnal című könyvéért. 1966-ban került újból szabadlábra, de csak 1992-ben rehabilitálták. Összesen kilenc évet ült börtönben az az írópolitikus, aki karrierje csúcsán Joszif Broz Tito kommunista párt- ás állami vezető egyik legismertebb és legbefolyásosabb alvezérének számított. Életének utolsó éveire esett a jugoszláv mozaik-állam szétesése. Utolsó megnyilatkozásaiban elítélte a Balkánon alkalmazott fasiszta módszereket és kizártnak tartotta `Nagy-Szerbia` létrehozását. 1995. április 20-án halt meg Belgrádban.

[7]

1913. június 12.

Megnyitják Budapesten a Széchenyi-fürdőt

[8]

1916. június 12.

Meghal Zsigmondy Béla, számos híd építője

Pesten született 1848. március 7-én. Mérnöki diplomáját a zürichi műegyetemen szerezte. Hazatérve nagybátyjával, Zsigmondy Vilmos mérnökkel társult. Ő létesítette a legtöbb alföldi város artézi kútját, s külön érdeme, hogy az 500 méternél nagyobb mélységben végzett fúrásoknál fellépő nehézségeket új technikával az általa először alkalmazott sodronykötéllel és a már használatban volt eszközök átalakításával küzdötte le. 1894-től főleg hídépítéssel foglalkozott. Az ő vezetésével készült a Ferenc József-híd - a mai Szabadság-híd -, a margitszigeti Duna-híd, a komáromi Kis-Duna-híd és a csongrádi Tisza-híd.

[9]

1924. június 12.

Megszületik George Bush, az Egyesült Államok leendő 41. elnöke

[10]

1948. június 12.

Megalakul a Magyar Dolgozók Pártja

A polgári ellenzék felszámolásával egy időben, 1947 őszén az Magyar Kommunista Párt vezetői elhatározták, hogy változásokat hajtanak végre az Szociáldemokrata Pártban is. 1947 novemberében, majd decemberében rávették az SZDP Fővárosi Végrehajtó Bizottságát, hogy határozottan ítélje el saját pártja jobbszárnyát, és nyilvánítson bizalmatlanságot néhány jobboldalinak minősített szociáldemokrata vezetővel szemben. A Szociáldemokrata Párt 1948. február 18-i összvezetőségi ülésén, Marosán György elítélte és megbélyegezte a párt `jobboldali vezetői`-nek `egységbontó és munkásáruló` politikáját. Ezután bejelentette Kéthly Anna, Szeder Ferenc, Szélig Imre, Bán Antal és mások `lemondását` a pártvezetőségi tagságról. 1948 január-februárjában valóságos "földcsuszamlás" következett be az SZDP-ben: több tízezren kérték átvételüket a Kommunista Pártba. Ekkor az MKP Politikai Bizottsága tagfelvételi zárlatot rendelet el. Az SZDP 1948. március elején megválasztott új vezetősége kommunista nyomásra tovább folytatta a tisztogatási akciót. Tízezreket zártak ki a pártból. A két munkáspárt egyesülésének előkészítésére közös Politikai Bizottságot és közös Szervező Bizottságot hoztak létre. A két munkáspárt Magyar Dolgozók Pártja néven, június 12-én egyesült. Valójában a Szociáldemokrata Párt "baloldala" beolvadt a Kommunista Pártba. Az új párt elnöke a volt szociáldemokrata Szakasits Árpád, főtitkára a kommunista Rákosi Mátyás, főtitkárhelyettesei pedig Farkas Mihály, Kádár János és Marosán György lettek.

[11]

1964. június 12.

Nelson Mandelát életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik

[12]

1984. június 12.

II. János Pál pápa Svájcba érkezik

II. János Pál pápa hatnapos látogatásra Svájcba érkezik. A hívekkel való személyes találkozásokon túl, a pápa megbeszéléseket kíván folytatni a svájci kormánnyal, a zsidó és a protestáns szervezetek képviselőivel, valamint ifjúsági és külföldi csoportokkal. Nemzetközi teológiai jelentőségű a pápa látogatása Genfben az Egyházak Világtanácsánál, amelyhez több mint 300 nem katolikus egyház tartozik a világ minden részéből. Az Egyházak Világtanácsának és a Vatikánnak a közös nyilatkozatában méltatják a katolikus és a nem katolikus keresztények egységére való törekvést. A pápa részvételével rendezett istentiszteleteken és eucharisztikus ünnepségeken több mint 10 000 ember vesz részt. Svájci kritikusok szerint a római katolikus egyház fejének látogatása veszélyezteti a fele-fele részben katolikusok és protestánsok lakta Svájcban az ökumenikus egyensúlyt. A pápa ez év májusában már tett egy látogatást Kelet-Ázsiában, hogy ebben a térségben is hangsúlyozza a katolikus egyház jelenlétét. Első állomása akkor Dél-Korea volt.

[13]

1985. június 12.

Portugália és Spanyolország az Európai Közösség tagjai lesznek

Lisszabonban és Madridban egymás után szerződéseket írnak alá Portugáliának, illetve Spanyolországnak az Európai Közösséghez való csatlakozásáról. A két ibériai állam csatlakozása 1986. január 1-jén lép hatályba. 1985. július 1-jétől Spanyolország és Portugália képviselői részt vehetnek egyes EK-üléseken. A két új tagnak a Közösség agrárpiacában való teljes integrálódása azonban csak tíz éven belül történik majd meg. Nagy-Britannia, Dánia és Írország 1973-as és Görögország 1981-es csatlakozása után ez az EK harmadik bővítése. Az Európai Közösség állampolgárainak száma ezzel 270 millióról 320 millióra nőtt. A világ népességének ez mindössze 6,7 százaléka, de a világgazdaság teljesítményének egynegyedét ezek az országok nyújtják. Az Európai Közösség dél felé való kiterjesztését sokfelé történelmi lépésnek tekintik az összeurópai egyesülés útján. Mindamellett nem lebecsülendő az ezzel járó kockázat: a krónikus európai betegség - az agrárszektor egyre növekvő fölöslege - könnyen még súlyosabbá válhat, mivel az ibériai országok csatlakozásával a Közösség mezőgazdasági területe 35 százalékkal növekszik. A fenyegető érdekellentétek, elsősorban a konkurens déli termelők között vannak, a francia parasztoknak az új társak elleni tiltakozása során is, a déli terjeszkedés előterébe kerültek: az olívaolaj, a bor és a zöldségfélék termelési kvótái, amelyeket a kínálók kettővel megnövekedett száma között kell elosztani. Portugália és Spanyolország nagy reményeket fűz az EK-tagsághoz. Különösen Portugáliának van nagy szüksége a gazdasági újrakezdésre; az erősen eladósodott ország a föld nem elég racionális hasznosítása és rossz gazdálkodás miatt a takarmány és élelmiszer felét kénytelen importálni, jóllehet a népesség 30 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. Az erősebben iparosodott Spanyolországnak főleg a növekvő munkanélküliség ellen kell harcolnia. Ennek egyik oka az, hogy az EK-hoz való csatlakozás miatt a spanyol ipar struktúráját ehhez kell igazítani, s a szocialista kormány ezt könyörtelen takarékosságra épülő gazdaságpolitikával vezette be. Azóta mintegy 680 000 munkahely szűnt meg.

[14]

1990. június 12.

Oroszország is elszakad a Szovjetuniótól

Az orosz parlament 1990. június 12-én kikiáltotta az ország függetlenségét, a Szovjetuniótól való elszakadást. Az orosz államiság alapjait a keleti szláv törzsek összefogása teremtette meg a 7-9. század folyamán. A novgorodi dinasztiaalapító varég zsoldosvezér, Rurik egyik utóda, Oleg 882-ben elfoglalta Kijevet is, s az ún. Kijevi Rusz (melyből az ország későbbi elnevezése is származik) kelet-európai nagyhatalommá lett. A kereszténységet Vlagyimir nagyfejedelem vette fel 988-ban. A 12. század közepétől a feudális széttagoltság és a külső hódítások időszaka (tatárjárás) következett. Kijevvel szemben az északibb Moszkva került centrális helyzetbe: a 15. századtól innen indult ki az új központi hatalom megteremtése. III. Iván beházasodott a bizánci császári családba, használni kezdte a cári címet, s a "harmadik Róma" uralkodójaként minden ortodox védelmezőjének tekintette magát.
1598-ban kihalt a Rurik-dinasztia, majd 1613-tól bő 300 évre a Romanovok következtek: politikai cselszövéssel, háborúkkal, hódításokkal és szerződésekkel ők építették ki azt a hatalmas birodalmat, amely nagyságából fakadó erejénél fogva világpolitikai tényező lett, az egyes területek közti óriási fejlettségbeli különbségek, s az időnként fellángoló modernizálódási törekvések kudarca ellenére. 1917-ben véget ért a cárok uralma, ám az Oroszország vezette birodalom nemcsak fennmaradt, de gyarapodott is immár egy új ideológia, a szocializmus-kommunizmus jegyében, amely újabb, rettentő áldozatokat követelő kísérletet tett a történelmi elmaradottság felszámolására. A végkifejlet ismeretes: az 1922. december 27-én létrehozott Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Szovjetunió 1991 decemberére látványosan szétesett. Az orosz parlament 1990. június 12-én kikiáltotta az ország függetlenségét, a Szovjetuniótól való elszakadást. 1991. december 25-én Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaságról Orosz(országi) Föderációra változtatták a hivatalos elnevezését. Ezután Moszkva vezetésével jött létre a volt szovjet utódállamot tömörítő Független Államok Közössége.

[15]

1991. június 12.

Borisz Jelcint Oroszország elnökévé választják

[16]

2001. június 12.

Luxembourgban ideiglenesen lezárják a munkaerő és a tőke szabad áramlásával, valamint az adózással foglalkozó joganyagfejezetet is.

Ezzel 22-re nő a lezárt fejezetek száma.

Bezár