Hónap: május • Nap: 14
1147. május 14.
Konrád császár és a német keresztesek útnak indulnak Regensburgból
1610. május 14.
Francois Ravillac megöli IV. Henriket
A fanatikus katolikus François Ravaillac a nyílt utcán meggyilkolja IV. Henriket, Franciaország és Navarra királyát. IV. Henrik 1609-től újból a Habsburg-ellenes francia politikát folytatta a jülich-kleve-i örökösödési vita kapcsán, amelyet II. Rudolf a maga javára akart eldönteni. IV. Henrik hadjáratot tervezett II. Rudolf és Spanyolország ellen; csökkenteni akarta befolyásukat. Uralkodása alatt az állami pénzügyek rendezésére törekedett. A hugenotta háborúk hatását a központi királyi hatalom megerősítésével próbálta ellensúlyozni. A nantes-i ediktummal (1598. V. 13.) úrrá lett a vallási ellentéteken (1572. VIII. 23-24., 1594. II. 27.).
1796. május 14.
Feltalálják a himlő elleni védőoltást
Edward Jenner, angol vidéki orvos felfedezi, hogy a tehénhimlőnyirok a valódi himlőt semlegesíti, és először próbál ki himlő elleni védőoltást. Jennernek feltűnt, hogy a veszélytelen tehénhimlőben megbetegedő fejőlányok a valódi, rettegett, általában halálos kimenetelű és igen elterjedt himlővel szemben védettek maradnak. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy a tehénhimlő `immunizálja` a valódi himlőt, ezért beolt egy fiút, egy tehénhimlőben szenvedő beteg fertőző szérumával. A fiú elkapja a tehénhimlőt, a valódi himlővel szemben azonban immunis, védett marad. Jenner úttörő jellegű felfedezése, amelyet 1798-ban nyilvánosságra is hoz, nem talál rögtön elismerésre, mégis megteremti egy új tudományág, az immunológia alapjait. Az elkövetkező évtizedekben különböző országokban kezdik el a kötelező oltások bevezetését, előbb csak járvány idején és a hadseregben, később általánosan, különös tekintettel a gyerekekre. Korábban az európai orvosok egy, a XVIII. század elején Isztambulban alkalmazott módszer nyomán himlőbetegek sebváladékának beoltásával kísérleteztek. Európában a VI. század óta pusztítanak himlőjárványok. 1676-ban sikerült megkülönböztetni a himlőt más fertőző megbetegedésektől. Kínában és Indiában a himlő bizonyíthatóan i.e. 1000-től terjedt el; akkoriban ott az oltás primitív formáit ismerték.
1811. május 14.
Paraguay kikiáltja függetlenségét
A spanyol gyarmati uralommal és az argentin bekebelezési törekvésekkel szembeni katonai győzelem után a dél-amerikai ország 1811-ben kikiáltotta függetlenségét. Ezután, 1864-70 között Brazíliával, Argentínával és Uruguay-jal vívott háborúban elvesztette lakosságának és területének nagy részét, az 1930-as években azonban megszerezte Bolíviától Chacót. 1954 októberében államcsínnyel hatalomra jutott Alfred Stroessner, akinek 34 éves diktatúrája a korrupción és az intézményesített terroron alapult. Az országban állandósult az ostromállapot, több ezer embert meggyilkoltak vagy nyomuk veszett. Mintegy kétmillió paraguayi keresett külföldön menedéket. A rendszer néhány tucat földbirtokos család és néhány gátlástalan külföldi befektető érdekeit szolgálta. 300 ezer parasztcsaládnak nem jutott földtulajdon, a lakosság 40 százaléka írástudatlan, 30 százaléka munkanélküli volt. A diktatúra bukásakor, 1989 februárjában kitűnt, hogy a Stroessner-kormány letartóztatott 12 tagja összesen mintegy kétmilliárd dollárt helyezett el svájci bankszámlákon: ez az összeg megfelelt a dél-amerikai állam akkori külföldi adósságállományának. 1992-ben új alkotmányt fogadtak el, majd 1993 májusában megtartották az ország függetlenné válása óta az első demokratikusnak nevezhető általános választásokat. Ekkor a Colorado Párt jelöltje, a magyar családi gyökerekkel rendelkező Juan Carlos Wasmosy szerezte meg az államfői tisztséget, aki 1998-ig volt hatalmon.
1821. május 14.
Megszületett Zsigmondy Vilmos bányamérnök
Pozsonyban született, tanulmányait a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián végezte, majd a kincstári bányaigazgatóságon dolgozott. Az 1848-49-es szabadságharc alatt - Szlávy Józseffel - a resicai vas- és acélművek üzemét teljesen átállította a honvédség felfegyverzéséhez szükséges fegyver- és lőszeranyag gyártására. Ezért Olmütz várában raboskodott, ahonnan 1850-ben szabadult, ezután az Anna-völgyi szénbányát irányította, majd 1860-ban bányaügynöki irodát nyitott Pesten. Ekkor kezdett hévforrásokkal foglalkozni. A magyarországi geotermikus kutatások úttörője volt; nevét elsősorban sikeres artézi kútfúrásai tették ismertté. 1868-ban kezdte meg a városligeti kút fúrását, amely elkészülte nyomán 970 méter mélységből 74 Celsius fokos termálvizet szolgáltatott. 1879-ben a Petrozsényban végzett fúrások nyomán gazdag kőszéntelepet tárt fel. Kutatásainak földtani és hidrológiai tanulságairól cikkekben, tanulmányokban számolt be. Budapesten halt meg 1888. december 21-én.
1860. május 14.
Meghal Ludwig Bechstein
58 éves korában hal meg Meiningenben a német író és mesegyűjtő, Ludwig Bechstein. Számos német, főleg frank és thüringiai mese és monda gyűjtője 1818-tól gyógyszerészetet tanul, 10 évvel később pedig „Szonettkoszorúi”-ért elnyeri a szász-meiningeni Bernhards herceg ösztöndíját, amely lehetővé teszi számára, hogy filozófiát, történelmet és irodalomtudományt tanuljon. 1831-ben a meiningeni könyvtárban alkalmazzák először könyvtárosként. Új munkája lehetőséget nyújt arra, hogy kedvenc tevékenységével, a monda- és mesegyűjtéssel foglalkozzon. Bechstein gyűjtéseinek eredményét több kötetben foglalja össze: „Thüringia mondakincse és mondakörei” (1835-1838), „Német mesekönyv” (1846) és „Új német mesekönyv” (1855). Saját irodalmi működése – Bechstein verseket és elbeszéléseket írt többek között – elhalványul gyűjtőmunkája mellett. A német mesék első gyűjtői a rendkívül sokoldalú nyelvész és irodalmár, valamint néprajz- és mitológiakutató Grimm-testvérek, Jacob és Wilhelm voltak.
1866. május 14.
Meghal Weber Henrik festő
A reformkor kiváló arcképfestője Pesten született 1818. május 24-én. 1840-ben tűnt fel Gyermekszoba című képével, majd két évig a müncheni akadémián tanult. Hazatérése után főként történelmi képeket és arcképeket festett. A magyar biedermeier festészet egyik legnagyobb alakja volt. Legsikeresebb képe a Hunyadi János halála, a Mátyás király és Szép Ilonka, a valamint a Salamon király a börtönben. Nagy hatással volt kortársaira, az ő tanítványai közé tartozott Lotz Károly is.
1875. május 14.
Megjelennek a polgári adófajták Magyarországon
Az 1870-es évek közepén először jelentkező nagy államháztartási mérleghiány pótlására, fedezésére forrásokat kellett találnia a kormányzatnak. 1875 során került bevezetésre Magyarországon a legtöbb polgári adófajta. Az egyenes adók közül a föld- (1875:VII.tc.), ház- (1875.XXIII.tc. az 1868.XXII.tc. időbeli hatályának meghosszabbításáról), kereseti- (1875:XXIX.tc.), tőkekamat-, járadékadó (1875:XXII.tc.). 1885-ben rögzítik még a vadászati és a vadászatra használt fegyverek utáni, a cselédtartás, a játékhelyiségek fenntartása, kocsi és ló tartása után fizetendő adót, az indirekt adók közül pedig a már korábban bevezetett cukor és sör fogyasztási adója után, a bor- és húsfogyasztás adóját is. A vállalkozási szférában két új adó jelent meg, egyrészt a vasúti és gőzhajózási szállítás után fizetendő adó, másrészt a bányaadó. Az állami bevételek fokozására módosították az illetékek rendszerét is. A bevétel szempontjából legdinamikusabban fejlődőnek a házadó, a kereseti adó és az általános jövedelmi pótadó bizonyult.
1892. május 14.
Wekerle Sándor pénzügyminiszter beterjeszti a képviselő házban a valuta reformot
1907. május 14.
Először választanak Ausztriában az általános választójog alapján
1915. május 14.
Elindul a német flottaprogram
A brit hadügyminiszterrel, Richard Burdon Haldane-nel folytatott 1912. februári tárgyalások kudarca után a birodalmi gyűlés új fegyverkezési programot hirdet meg: 1920-ig 41 csatahajót és cirkálót kell megépíteni. Haldane eredménytelen tárgyalásokat folytatott Theobald von Bethmann Hollweg kancellárral. Haldane csak akkor lett volna hajlandó szövetséget kötni, ha a németek csökkentik, vagy legalább lassítják flottájuk felfegyverzését. Amikor ebbe a haditengerészet vezetése nem egyezett bele, a császár és a kancellár azt ajánlotta az angoloknak, hogy kössenek semlegességi szerződést. Haldane ezzel a javaslattal tér haza. A brit kormány csak arra az esetre volt hajlandó semlegességét garantálni, ha Németországot éri támadás. Ezt azonban a berlini kormány kevésnek találta: ragaszkodott ahhoz, hogy a semlegesség kinyilvánítása minden olyan esetre vonatkozzon, amikor a német birodalom háborús konfliktusba keveredik.
1931. május 14.
Megszületett Huszárik Zoltán filmrendező
Parasztcsaládból származott, kétéves volt, amikor apja meghalt. Az aszódi gimnáziumban érettségizve sikerrel pályázott a szegedi orvosi karra, a Képző- és Iparművészeti Főiskolára, s a Színművészeti Főiskola filmrendezői szakára; a három hely közül a legutóbbit választotta. A kuláktörvény miatt 1952-ben eltávolították a főiskoláról, ezután 1957-ig pályamunkás, olajbányász, szülőfalujában földműves, dekoratőr, biztosítási ügynök, szobafestő, művészeti előadó, 1957-től a Hunnia filmgyárban ügyelő. 1959-ben folytathatta tanulmányait a főiskolán, 1961-ben szerzett filmrendezői oklevelet. Asszisztensi státuszt kapott a filmgyárban, de mellette festett, grafikákat és könyvillusztrációkat készített. Pályáját rövidfilmekkel kezdte. Már kisfilmjeiben is feltűnt a sajátosan rá jellemző filmnyelv, közülük az Elégia (1965) nagy sikert aratott. A piacere című rövidfilmje számos nemzetközi fesztiválon kapott díjat. Első játékfilmje a Krúdy Gyula világát szuverén módon, mégis hitelesen bemutató Szindbád (1971), amely a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása Latinovits ihletett megformálásában. Második játékfilmjének főszerepét is a színészkirálynak szánta, de Latinovits halála miatt egy bolgár színészre osztotta. A Csontváryban (1979) Huszárik kivételes érzékkel komponálta eggyé a festőgéniusz és az őt alakító színész sorsát. Nem sokkal élte túl e filmjét, 1981. október 14-én halt meg. Maradandó alkotásokkal írta be nevét a magyar filmtörténetbe. 1971-ben Balázs Béla-díjjal, 1978-ban érdemes művész címmel tüntették ki. A Kossuth-díjat 1990-ben (posztumusz) kapta meg. Nagy Anna színésznőtől született lánya, Huszárik Kata színésznő lett.
1935. május 14.
Öngyilkos lesz Magnus Hirschfeld
A nemzetiszocializmus elől Franciaországba menekült Magnus Hirschfeld német idegorvos, a szexuális élet kutatója, a Cote d’Azurön, Nizzában öngyilkos lesz. Hirschfeld, a szexuális élettel foglalkozó korszerű tudomány megalapozója, 1918 óta vezette a berlini Szexuáltudományi Intézetet. Kutatásai többek között a társadalom-egészségügyi kérdésekre is irányultak. Hirschfeld síkraszállt az előítéletmentes nemi felvilágosításért, és türelmes hozzáállást követelt eltérő szexuális magatartások, így a homoszexualitás iránt. Hirschfeld legjelentősebb könyve, „A világháború erkölcstörténete” a szexualitás társadalomra kifejtett hatását kutatja.
1938. május 14.
Imrédy Béla lett a miniszterelnök
1946. május 14.
A magyar parlament becikkelyezi a csehszlovák-magyar lakosságcseréről szóló egyezményt
A megállapodást 1946. február 27-én írták alá Budapesten. Ezt a tiszta szláv állam megteremtésén fáradozó csehszlovák kormány kényszerítette ki, a nagyhatalmak hathatós támogatásával. Az egyezmény értelmében a csehszlovákiai hatóságok, annyi magyart telepíthettek ki, amennyi szlovák önként távozott Magyarországról. A Csehszlovákiával lebonyolított lakosságcsere keretében 1948 áprilisáig Magyarországra került mintegy 70 ezer, s a már korábban érkezett 30 ezer magyar.
1948. május 14.
Létrejön Izrael Állam
Miután az utolsó brit csapatok is kivonultak, és lejárt a palesztinai brit mandátum, a zsidó Nemzeti Tanács David Ben Gurion elnökletével kihirdeti az önálló Izrael Állam megalakulását, bár határait még nem állapítják meg pontosan. Egy nappal később megint kiújulnak a harcok az arabok és a zsidók között. A parlamenti (Kneszet) választásokból a szocialista Izraeli Munkáspárt (Mapai Párt) kerül ki győztesen. Ben Gurion lesz a miniszterelnök, Chaim Weizmann pedig az önálló Izrael első államelnöke. Röviddel az Izrael önállóságáról szóló nyilatkozat után az arab csapatok zsidó településeket támadnak meg. Az izraeli kormány a Haganát, a katonasághoz hasonló titkos szervezetet törvényes katonai szervvé nyilvánítja. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának közvetítési kísérletei a palesztinai kérdésben eleinte sikertelenek maradnak - szeptember 17-én zsidó terroristák agyonlövik Folke Bernadotte grófot, a svéd ENSZ-megbízottat. Az izraeli-egyiptomi küldöttség párizsi titkos tárgyalásai, melyek Izrael megalakulása után újra megindultak, októberben zátonyra futnak, mivel Izrael vonakodik lemondani a megszállt arab területekről. Csak 1949. február 24. és július 20. között kerül sor az Arab Liga és Izrael által megszállt területek elismerése alapján négy egyezmény megkötésére. A Gázai-övezet egyiptomi fennhatóság alatt marad, Transzjordánia Jordánia nyugati területének egy részét kapja. Jóváhagyják Jeruzsálem kettéosztását (1947. XI. 29.).
1955. május 14.
Létrejön a Varsói Szerződés
Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió miniszterelnökei Varsóban tanácskoztak. A megbeszélések utolsó napján barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt írtak alá. Egyesített fegyveres erőket hoztak létre. A Varsói Szerződés közvetlen előzménye az NSZK felvétele a NATO-ba május 9-én, az időzítés fő oka azonban az, hogy az osztrák semlegességet kimondó államszerződés aláírásával megszűnt a szovjet csapatok romániai és magyarországi állomásozásának jogi alapja, a szárazföldi összeköttetés biztosítása a Szovjetunió és az ausztriai megszálló szovjet csapatok között. Az új szerződés - bár szövege nem foglalkozott a szovjet csapatok állomásoztatásával a szövetséges országokban - a `nyugati agresszorok elleni védelem` szükségességére hivatkozva megfelelő politikai keretet adott ehhez. A szerződés inkább volt a szocialista tábor Szovjetunióhoz való lojalitását biztosító politikai eszköz, mint a kelet-nyugati katonai konfrontáció eleme. Vezető testületei a Politikai Tanácskozó Testület és az Egyesült Fegyveres Erők Vezérkara.
1955. május 14.
Magyarország csatlakozik a Varsói Szerződéshez
Varsóban Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország az NDK, Románia és a Szovjetunió katonai szövetséget hoz létre Varsói Szerződés Néven. Ez a NATO-t hivatott ellensúlyozni, s az NSZK-nak a NATO-ba való felvétele (1955. V. 6.) után kötik meg. A Varsói szerződés arra kötelezi a tagállamokat, hogy kölcsönös konzultációkat folytatnak és a haderőket közös parancsnokság alá helyezik. Az egyesített parancsnokság élén szovjet tiszt áll.
1991. május 14.
Meghal Gerevich Aladár hétszeres olimpiai bajnok kardvívó
Minden idők legeredményesebb magyar olimpiai résztvevője Jászberényben született 1910. március 16-án. Első olimpiáján, 1932-ben Los Angelesben csapat-aranyérmet szerzett, majd 1960-ban Rómában szerepelt utoljára az aranyérmes csapatban. Hat olimpián összesen hétszer végzett az első helyen, (ebből egyszer egyéniben: 1948.), ezenkívül 1937-58 között kilenc világ- és öt Európa-bajnoki címmel is büszkélkedhetett. Összesen 34 országos bajnoki címet szerzett. 1937-71 között a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott. Korszerű kardvívás címmel könyvet is írt. Kiváló sportpályafutásának elismeréseként 1988-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Érdemrendjével tüntették ki, 1990-ben pedig megkapta a nemzetközi Fair Play-díjat. Fia, Pál szintén kardvívó, ötszörös világbajnok.
1991. május 14.
Meghal Csiang Csing, Mao Ce-tung felesége
A `vörös császárnő`-nek elkeresztelt, egykori sikeres színésznő Mao előtt kétszer is férjnél volt. 1936-ban az ún. `hosszú menetelés` után ismerkedett meg a kommunista vezérrel, aki a kedvéért harmadik feleségétől is elvált. Mao adta neki a Csiang Csing, azaz a `Kéklő Folyó` nevet (eredeti neve Lüan Su-meng volt). Csiang Csing először férje hivatalos szóvivője, majd a pártvezetőségen belül a kulturális ügyek irányítója lett. 1967-ben beválasztották a Kínai KP Központi Bizottságába, majd két évre rá a Politikai Bizottságba. Az 1966-1976-os `kulturális forradalom` idején üldözte az értelmiségieket, s az ifjú vörösgárdisták feltüzelésével tízezrek haláláért volt felelős. Ő adott parancsot 1976 áprilisában a Tienanmen téren zajlott kormányellenes tüntetés erőszakos leverésére. Mao 1976 szeptemberében bekövetkezett halála után alig egy hónappal a hatalomra törő asszonyt három társával, az ún. `négyek bandájának` tagjaként letartóztatták. Az 1980-1981-es perben Csiang Csing-et halálra ítélték, de két évre az ítélet végrehajtását felfüggesztették, majd a `jó magaviseletének` jutalmaként az ítéletet életfogytiglanra változtatták, 1984-től pekingi otthonában házi őrizetben tartották. Önkezével vetett véget életének.
