2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: április  •  Nap: 09
18 találat
[1]

1319. április 9.

I. Károly vámmentességet adományoz Kassa polgárainak

[2]

1438. április 9.

A keleti egyház engedményekre törekszik

Jenő pápa megnyitja Ferrarában az egyesülési zsinatot, amelyen több mint 70 püspök, a bizánci császár, VIII. János, a konstantinápolyi pátriárka, továbbá orosz és keleti pátriárkák, egyházfejedelmek vesznek részt. Fő célja a keleti egyházakkal való unió megteremtése. Az egyesülés iránti igény a görögöktől indul el, akik Európa katolikus uralkodóitól katonai segítséget várnak a feltartóztathatatlanul előrenyomuló török ellen. A görögök hajlandók messzemenő engedményeket tenni. Készek arra, hogy - az ortodox hívők ellenállása dacára - elismerjék Róma elsőbbségét és a Szentháromság nyugati értelmezését, jóváhagyják. Megegyeznek a Karoling-kor óta mindig vitatott, a katolikus `Hiszekegy`-ben szereplő `filioque` kiegészítésében, azaz, hogy a Szentlélek az Atyától és a Fiútól származik. Időközben IV. Jenő pápa kénytelen pénzügyi nehézségek miatt a zsinatot Firenzébe áthelyezni (1439. I. 16.). Ott 1439. július 6-án kihirdetik a római és görög egyház egységét latin és görög nyelven.

[3]

1514. április 9.

Bakócz Tamás esztergomi érsek Budán kihirdeti a pápai bullát

[4]

1563. április 9.

Erdélyben szétszakad a protestáns egyház

Az erdélyi országgyűlés végzése értelmében tartott nagyenyedi protestáns zsinaton meghiusúl a lutheri, illetve helvét irányzat tanításainak egyeztetése: a két felekezet egyházszervezetileg elválik egymástól.

[5]

1609. április 9.

Megszületik a független Hollandia

A 16. század második felében a spanyol birodalomhoz tartozó Németalföld protestáns kézművesek és iparosok által lakott városaiban egyre erőteljesebb elégedetlenség bontakozott ki a spanyol megszállás, a spanyol király elvakultan katolikus helytartóival szemben. Az Orániai Vilmos vezette szabadságharc küzdelmeiben, 1585-ben megszületett az északi egyesült tartományok (Hollandia) függetlensége, míg a déli területeken (Belgium) megerősödött a spanyol hatalom. Az erősödő hollandiai polgári fejlődés bázisán modern hadsereg keletkezett, s így a hollandok egyedül is sikerrel vették fel a harcot a komoly pénzügyi válsággal küzdő Spanyol Királysággal. A két éven át tartó alkudozások eredményeként 1609. április 9-én aláírt, 12 évre szóló (bergen-op-zoom-i) fegyverszüneti egyezményben Németalföld helytartója, (VII.) Albert herceg elismerte az északi tartományok (Hollandia) elszakadását. A Habsburgok spanyol ága ezzel súlyos tekintélyveszteséget szenvedett az európai politikai színlapon.

[6]

1626. április 9.

Meghal Francis Bacon

Londonban született 1561. január 22-én. Jogot végzett, 1582-ben avatták ügyvéddé, majd a királynő tanácsosa lett. 1584-től képviselő volt, első fontos írása, Az anglikán egyház ellentmondásaival foglalkozó irat. Erzsébet királynő feltétlen híveként az Essex elleni per koronaügyészi teendőitől sem riadt vissza. 1603-ban lovaggá ütötték, az ír ügyekkel és az egyház megbékéltetésével foglalkozott. 1604-ben a skót uniós tárgyalások egyik megbízottja volt, 1607-ben államügyész-helyettesnek nevezték ki. Rokona, Robert Cecil Bacon 1612-es halála után ő lett a legfőbb államügyész. 1617-ben lordpecsétőr, 1618-21 között lordkancellár (legfelsőbb bíró), Verulam bárója, majd Saint Albans vikomtja lett. I. Jakab iránti hűsége első számú kegyenccé tette. 1621-ben megvesztegetési vádakat hoztak fel ellene. Beismerte az ajándékok elfogadását, s lemondott, hogy lecsillapítsa ellenségeit, mégis 40 ezer font bírságra, életfogytiglani börtönre ítélték, eltiltották a hivataltól, s kizárták a parlamentből. I. Jakab azonban hamar szabadon bocsáttatta, ezután irodalmi munkákkal foglalkozott. A király számára megírta a törvények kivonatát, Nagy-Britannia történetét és a Tudor-uralkodók életrajzait, valamint memorandumokat az uzsoráról, egy spanyol háború kilátásairól, az oktatás reformjáról.
1625-ben jelent meg az Esszék, avagy tanácsok az okos és erkölcsös életre. További fontos művei: A régiek bölcsessége, s Az új Atlantisz című tudományos utópiája. Befejezetlenül maradt természettudományos összefoglaló műve, Instauratio Magna (Nagy Megújítás) címmel, melynek első része: A tudomány haladása először 1605-ben jelent meg. Hasonló munkába Arisztotelész óta senki sem fogott. A második mű, az 1620-as Novum Organum (Új Módszer), amely a tapasztalaton alapuló vizsgálati módszereket tartalmazta. A további részekben a természeti jelenségek magyarázatával, a rendszer gyakorlati példákkal történő kidolgozásával, a kor természettudományos ismereteinek elemeivel, s egy új filozófiával vagy tudománnyal, foglalkozott volna. Gondolkodásának középpontjában az észlelőtől független, objektíve létező anyagi világ állt. A Novum Organum-ban lerakta az újkori materialista filozófia alapjait, s ezzel a modern kísérleti tudomány ősatyjává vált. Rendszere a reneszánsz skolasztika-ellenes természetfilozófiája és a korai felvilágosodás módszertani-ismeretelméleti törekvései közti átmenet. Az új Atlantisz gondolatai szerint a tudomány és technika fejlődése révén lehet eljutni a tudósok vezette társadalomba, melyben a szükségletek kielégítése mellett megvalósul a társadalmi béke. Nagy hatást gyakorolt a XVII. századi magyar protestáns művelődésre is, igazi magyarországi kultusza 1848 után bontakozott ki.

[7]

1682. április 9.

Az első európai végighajózza a Mississippit

René Robert Cavalier de La Salle francia felfedező volt az első európai, aki a Mississippi-folyón végighajózott a Mexikói-öbölig. Útja során a folyó mindkét partját birtokba veszi Franciaország számára és a területet Louisianának nevezi el. Franciaországnak eddig kevés gyarmata volt Amerikában, elsősorban északon (Kanadában). A francia gyarmatpolitikában az állam nagyobb szerepet játszik, mint például Anglia vagy Hollandia esetében. A francia gyarmatokat pénzzel, katonákkal és közhivatalnokokkal támogatják. Franciaországot elsősorban az Indiába vezető tengeri átjárók és az indiánokkal folytatott szőrmekereskedelem érdekli. Az északon fekvő területek éghajlata igen hűvös és a föld terméketlen. A telepesek nem földműveléssel, hanem inkább kereskedelemmel, prémvadászattal, halászattal és nemesércek keresésével foglalkoznak.

[8]

1787. április 9.

Államcsőd fenyeget Franciaországban

Az előkelők gyűlése arra kényszeríti XVI. Lajos királyt, hogy a pénzügyek miniszterét, Charles Alexandre de Calonne-t elbocsássa. Utódja Toulouse érseke, Étienne Charles de Loménie de Brienne. Calonne, aki 1782 óta viselte hivatalát, nem tudott megoldást találni az állam adósságaira. Franciaországot államcsőd fenyegeti. Az évi deficit eléri a 112 millió frankot. Végül Calonne arra is kísérletet tett, hogy leszámítoló pénztárat alapítson, de sikertelenül. Mivel a nemesek és az udvari körök ellenállásán minden reformkísérlete s parlamenti reformterve is megbukott, a király összehívta az előkelők gyűlését. Az előkelők gyűlése – melynek tagjai az ország tekintélyes polgárai, főpapok, nemesek, magas rangú tisztségviselők voltak – korlátozta a parlament szerepét. 1787 elején a gyűlés minden segítséget megtagadott a miniszter adóreformjától, és követelte a valós pénzügyi helyzet feltárását. Calonne határozottan visszautasította a részletes jelentés beterjesztését. A deficit nagyságát 125 millió frankban nevezte meg, és nyilvánosságra hozta reformterveit. Ez vezetett bukásához, melyben a fő szerepet Loménie de Brienne játszotta. A király 1787 májusában feloszlatta az előkelők gyűlését anélkül, hogy az bármilyen eredményt hozott volna. 1788-ban az államkassza csődöt jelentett. Az, hogy képtelenek voltak a pénzügyi reformokat bevezetni, csak szította a király- és kormányellenes hangulatot. Maga a királyi udvar hatalmas összegeket fordított luxuskiadásaira, s az udvari nemesek járadékainak kifizetésére.

[9]

1821. április 9.

Megszületett Charles Baudelaire francia költő

20 éves korában a párizsi diáknegyedben élt, kávéházakba és mulatókba járt, és megvetette a polgári létet. Mostohaapja parancsára 1841-ben Indiába hajózott, s elkezdte olvasni Balzac összes regényét. Ezután Réunion szigetén kiszállt, s hazatért. E tengeri utazás élete nagy és meghatározó élménye lett. Előhívta romantikus hajlamait, átitatta az egzotikum, a messzeség nosztalgiájával, a trópusi tájak érzékiségével és színeivel. Egyetlen verseskötete, a Fleurs du Mal, A romlás virágai 1857-ben jelent meg. Számos verse dolgozza fel útjának élményeit és motívumait: Exotikus illat, Messze innen, Egy malabár nőhöz, Egy Kreol hölgyhöz, Az albatrosz, Az ember és a tenger, Előző életem, Útra-hívás. Múzsája, a mulatt Jeanne Duval (a Fekete Vénusz) is a déli tengerekre emlékeztette. A kötet záró darabja, Az utazás, amelyet így fejezett be: `Vár reánk az Árnyak Óceánja`. A kötetet azonban nem aratott osztatlan sikert, istengyalázónak és erkölcstelennek bélyegezték, s a bíróság `a közerkölcs megsértéséért` pénzbüntetésre ítélte a szerzőt és a kiadót, s kötelezte őket hét vers kivételére. Baudelaire-t megviselte a kötet kedvezőtlen fogadtatása, ám írói pályája nem tört meg. Életében folyton a változást, az újat kereste, s ha megtalálta, már nem érdekelte, vagy épp meggyűlölte azt. Ezt mutatta polgárpukkasztó öltözködése, viselkedése és szövegei. Csak távoli ideálokért rajongott, a beteljesülés csömört és bűntudatot keltett benne. `A romlás virágai gazdag, szép és igaz könyv, bátor, eredeti, pontos, egyszerre értelmi és érzéki` - írta Szabó Lőrinc. A kötet magasan kortársai fölé emelte költőjét, direkt vagy közvetve mindenre hatott, ami utána történt, s a francia lírát Baudelaire-előtti és utáni költészetre osztotta. A francia fővárosban hunyt el 1867. augusztus 31-én. A magyar költők is tanultak tőle, főleg Ady és a nyugatosok. A könyvet Babits, Tóth Árpád és Szabó Lőrinc fordította magyarra, máig érvényesen.

[10]

1851. április 9.

Megszületett Basch Gyula festő

A budapesti születésű művész a zürichi műegyetemi tanulmányai mellett Münchenben (1864-66) és Párizsban (1873-74) tanult festészetet. Budapesten mérnökként dolgozott (1874-84), majd tanulmányúton járt Németországban, Olaszországban és Hollandiában. Főleg arc- és zsánerképeket, s bibliai tárgyú kompozíciókat festett, melyeket 1884-től állított ki. Tagja volt a millenniumi kiállítás zsűrijének; elnöke a Magyar Képzőművészek Egyesületének (1899-1900), majd az Országos Képzőművészeti Tanácsnak (1909-11). Az első világháború után abbahagyta a festészetet, 1920-tól Badenben, a Lakatos-szanatóriumban élt. 1928-ban a Nemzeti Szalonban emlékkiállítást rendeztek műveiből. Több művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. Baden-ben halt meg 1928. január 2-án.

[11]

1861. április 9.

Meghal Vachott Sándor költő

Vahot Imre színműíró bátyja Gyöngyösön született 1818. november 17-én. A Kisfaludy Társaság alapító tagja, a reformkori eszmék lelkes harcosa, a Vörösmarty nyomdokain elindult költőnemzedék tehetséges képviselője volt. Könnyedén verselt, rímei jól csengenek, de költeményeiben kevés az eredetiség. 1843-ban Pozsonyban megismerkedett Petőfi Sándorral, 1848-ban pedig Kossuth Lajos egyik titkára lett. Emiatt a szabadságharc után bebörtönözték.

[12]

1865. április 9.

Véget ér az észak-amerikai polgárháború

Robert Edward Lee, a déli államok hadseregének főparancsnoka leteszi a fegyvert a délnyugat-virginiai Appomattoxnál, és kiszolgáltatja csapatait az északi sereg tábornokának, Ulysses S. Grant-nak. Négy év után befejeződik az észak-amerikai polgárháború, amelyben több mint félmillió ember vesztette életét. 1864 tavaszán Grant tábornok átvette a főparancsnokságot az uniós csapatok fölött és jelentős túlerővel behatolt délre. Jóllehet májusban csapatai 60 ezer embert vesztettek, a hadsereg folytatta az előrenyomulást Petersburg irányába, hogy annak bevétele után onnan biztosítsa Richmondhoz, a déliek fővárosához vezető utat. Lee tábornok csak 1862. április 6-án, amikor az uniós csapatok már elfoglalták a déliek központi területét, adta fel Petersburgot, illetve Richmondot, és indult nyugat felé. Egy héttel később Appomattoxnál a bíróság épülete előtt letette a fegyvert. Abraham Lincoln elnök már a háború alatt rendkívül enyhe feltételeket dolgozott ki az elszakadt államok újrafelvételére. A déli államok minden lakója – ha kész esküt tenni az északiakkal szembeni lojalitására – amnesztiát kap. Az egyes államok kormányai hivatalban maradhatnak, ha legalább az 1860-as választók egy tizede hűségesküt tesz, valamint elismerik a rabszolgák felszabadítását. Lincoln elnököt két héttel a déli államok kapitulációja előtt agyonlövi egy fajgyűlölő fanatikus. Utóda, Andrew Johnson elnök azonnal bejelenti, hogy Lincoln nyilatkozatait saját, háború utáni programjának tekinti. Ezzel azonban a kongresszus elkeseredett ellenállásába ütközik, amely kezdettől fogva szemben áll Lincoln enyhe békefeltételeivel. A kongresszus az egész déli társadalomszerkezet radikális átalakítását követeli. Johnson azonban a kongresszus ellenállása ellenére is megkezdi programja végrehajtását, ami kemény politikai összetűzésekhez vezet. A polgárháború utáni újjáépítés, az ún. rekonstrukció idején (1877-ig) a Republikánus Párt radikális szárnya megpróbálja gátlástalanul kihasználni az északi államok győzelmét, 1867-ben a kongresszus több rekonstrukciós törvényt bocsát ki, hogy a déli államok lakóinak politikai cselekvésszabadságát korlátozza.

[13]

1866. április 9.

Az USA kibocsátja a `Civil Rights Act`-et

Az Egyesült Államok kongresszusa kibocsátja a „Civil Rights Act”-et, amely az Egyesült Államokban született minden személynek megadja a polgári jogokat. A törvényből egyedül az indiánokat zárják ki, akiket minden jogi biztosítás nélkül rezervátumokba kényszerítenek. Mivel különösen a déli államokban kételyek merülnek fel az alkotmány jogszerűségével kapcsolatban, a kongresszus június 13-án kibocsátja a „14. Amendment”-et (kiegészítő törvényt), amelyben a polgári jogok megszerzésének feltételeit rögzíti.

[14]

1876. április 9.

Megszületett Pauler Ákos filozófus

A két világháború közötti időszak egyik legkiemelkedőbb idealista gondolkodója Budapesten született. Határozott rendszeralkotásra törekedve, az ún. `tiszta logika` magyar képviselője volt. Érett műveinek világnézeti tartalma a vallásos (katolikus) jellegű objektív idealizmus. Műveiben nagyívű, teljességében összefüggő, a gondolkodás objektív törvényeit vizsgáló önálló rendszert épített ki, amely a teológia felé haladt: a hitet a lelki életben alapvetőbbnek tartotta a megismerésnél. Legjelentősebb műve Bevezetés a filozófiába címmel 1920-ban jelent meg. 1930-ban Corvin-koszorúval díjazták. Budapesten halt meg 1933. június 29-én.

[15]

1882. április 9.

Meghal Dante Gabriel Rossetti

54 éves korában Birchingtonban meghal Dante Gabriel Rossetti, a preraffaelisták művészeti egyesületének társalapítója. Ismertebb festményei „Beata Beatrix” (1863) és „Dantis Amor” (1859). A preraffaelisták társaságát 1848-ban Rossetti, William Holman Hunt és John Everest Millais, a királyi akadémia klasszicista stílusának ellensúlyozására alapították. Az akadémia bálványa az olasz reneszánsz festője, Raffaello. Rossetti és barátai ezért is Raffaello előtti stílusban festenek, főként vallásos motívumokat. A részleteket egy fénykép hűségével pontosan ábrázolják, a fényt és árnyékot hangsúlyozzák.

[16]

1917. április 9.

Csata kezdődik Arras mellett

[17]

1940. április 9.

Elindul a Weserübung-hadművelet

A „Weserübung”-hadművelettel megindul a német támadás az eddig semleges Dánia és Norvégia ellen. Június 10-én a német csapatok mindkét állam megszállását befejezik. Dánia és Norvégia megszállásának „Weserübung” fedőnevű tervét Adolf Hitler már régen előkészítette. Egy 1940. március 1-i idevágó utasítás szerint a „a skandináviai helyzet megköveteli, hogy minden előkészületet megtegyünk Dánia és Norvégia megszállására (Weserübung).” Így kívánja megelőzni a Skandinávia és a Keleti-tenger elleni brit támadásokat, biztosítani ércbázisukat Svédországban, s a haditengerészet és a légierő számára kibővíteni az Anglia elleni kiinduló állásokat. Időközben Nagy-Britannia is felismerte a norvég partok jelentőségét, s április 8-án, egy nappal a német hadivállalkozása előtt, hozzáfogott a norvég parti vizek elaknásításához. A német csapatok azonban megakadályozzák a briteket a partvidék megszállásában. VII. Hákon király, aki a támadók elől Nagy-Britanniába menekült, Londonból szervezi az ellenállást. A norvégiai partizánmozgalom egy akciója döntötte el a német atombomba sorsát.

[18]

1959. április 9.

Meghal Frank Lloyd Wright

csaknem 90 éves korában elhunyt Frank Lloyd Wright építész. Az Egyesült Államok elveszíti a XX. század első évtizedeinek egyik legbefolyásosabb és legkifejezőbb építészét. Az amerikai Wisconsin államban, 1869-ben született Wright a modern építészet úttörői közé tartozik. Több mint 300 magán és középületében az „organikus építészet” fogalmát realizálta, amely az építészet és a természet harmonikus kapcsolatának a kifejezése. Wright városrendezési tervei és vázlatai a táj adottságait és sajátosságait bevonják az építészeti elképzelésekbe. Ismert épületei az Oak Parkban, Chicago egyik elővárosában a prériházak stílusában épített lakóházak. Magasépületeinél követ, acélt, vasbetont és üveget használt építőanyagnak. Alighanem legismertebb épülete a New York-i Guggenheim Museum, egy körépület, amelynek belseje spirálszerűen emelkedő galéria (1956-1959). Ugyanabban az időben épül fel ugyancsak New Yorkban a Seagram-társaság székháza, amelyet építész kollégája, Ludwig Mies van der Rohe tervezett, aki Wright, Walter Gropius és Le Corbusier mellett a XX. század első felének legjelesebb építészei közé tartozik.