2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: március  •  Nap: 07
17 találat
[1]

1392. március 7.

Zsigmond király átalakítja az ország vezetését

A 19 évesen trónra került Zsigmond kényszerhelyzetében drága árat fizetett párthívei jóindulatáért. I. (Nagy) Lajos halálakor még az ország váruradalmainak fele, mintegy 150 vár volt a királyé. Zsigmond uralkodásának első évtizedében, 1387-96 között ennek több mint a fele, kb. 80 jutott magánkézre, örökadomány vagy zálogbirtok formájában. Az eladományozások következtében véglegesen átrendeződött az ország birtokstruktúrája. A királyi birtok elvesztette az Anjouk alatt kialakult egyeduralmát, helyét az arisztokrata nagybirtok vette át. 1396-ban a harminc leggazdagabb család az ország várainak közel felével rendelkezett, közülük az első tíz família tíz év alatt megduplázta várai számát. A nagyon gazdag Lackfiak ugyan csak egy váruradalmat kaptak, de a Kanizsaiak már hármat, a Bebekek négyet, a Garaiak ötöt, a Rátót rokonság pedig élén Jolsvai Leusták udvarmesterrel, 9 váruradalomra tette rá a kezét. A Vas megyei ispán kormányzása alá 1382-ben 7 királyi vár tartozott, 1392-re már valamennyi magánkézen volt. A várakkal járó falvak, mezővárosok, földterületek jelentős gazdasági értéket képviseltek. A vagyonszerzésben élen járó arisztokrata családok egyben a politikai hatalmat is kezükben tartották. Ekkor indultak el a rendi elkülönülés útján, amely a 15. század végére jogilag is elválasztotta őket a nemesség többi rétegétől. A királyi birtokállomány vészes megfogyatkozása, ugyanakkor Zsigmond helyzetének erősödése 1392-ben politikai fordulathoz vezetett. Zsigmond tavasszal eltávolította a Losonci rokonságot az ország vezetéséből, ősszel pedig leváltotta a nádori méltóságból Lackfi István. Az eddig bőkezűen adományozott királyi birtokok a továbbiakban a király új híveinek jutottak, vagy zálogbirtokosok kezére kerültek. A megváltozott királyi birtokpolitika következtében 1397-1437 között lecsökkent a magánkézre jutott várak aránya.

[2]

1528. március 7.

I. Ferdinánd távolléte idejére Báthori István nádort magyarországi helytartóvá nevezi ki

[3]

1608. március 7.

Az erdélyi országgyűlés fejedelemmé választja Báthori Gábort

[4]

1849. március 7.

A honvédelmi bizottság tábornokká nevezi ki Aulich Lajos ezredest

[5]

1857. március 7.

Megszületett Julius Wagner-Jauregg osztrák pszichiáter

A welsi születésű idegorvos a bécsi egyetem elmekórtani tanszékének munkatársa, majd a grazi egyetem pszichiátria- és neurológia-professzora volt. 1893-1928 között a bécsi egyetem ideg- és elmegyógyászati klinikáját vezette. Foglalkozott a pajzsmirigy élet- és kórtanával, a golyva jódkészítményekkel való megelőzésével, törvényszéki pszichiátriával. Már a XIX. század végén tanulmányozta a lázas betegségek hatását a pszichózisokra, de kísérletei csak 1917-ben vezettek eredményre. Felfedezte, hogy bizonyos idegrendszeri betegségekben szenvedők állapota látványosan javul lázas fertőzés átvészelése után, ezért szándékosan maláriafertőzést váltott ki egyes, általános bénulásban lévő pácienseinél, akik ennek hatására sokkal jobban lettek. 1927-ben `a maláriaoltás terápiás felfedezéséért a paralízis progresszíva kezelésében` indoklással orvostudományi (fiziológiai) Nobel-díjat kapott. A paralízis progresszíva, amely az előrehaladott szifilisz következménye, az ő kutatási eredményei előtt gyógyíthatatlan volt, s kidolgozott eljárása általános elismerést váltott ki. Az ő híres jelszava volt: `A rosszat rosszal kell kiűzni`. Bécsben hunyt el 1940. szeptember 27-én.

[6]

1872. március 7.

Megszületett Piet Mondrian holland festő

Az amszterdami akadémián tanult. 1910-ben Párizsba költözött, itt alkotott képei a kubizmus jegyében születtek. Hamarosan az általánosabb érvényű formák felé közeledett, a geometrikus absztrakció egyik kezdeményezője és legjelentősebb művelője lett. 1914-ben visszatért Hollandiába, ahol egyik megalapítója volt a neoplaszticizmusnak nevezett művészi elven alapuló De Stijl mozgalomnak. Az 1920-as, 30-as évekbeli alkotásainak alapmotívumai az egymást derékszögben metsző fekete egyenesek. 1938-ban Londonba, 1940-ben New Yorkba költözött, s itt élt haláláig. Művészete - amelyet ő maga metafizikus realizmusnak nevezett - nemcsak a festészetre, hanem a modern építészetre és formatervezésre is hatást gyakorolt.

[7]

1906. március 7.

Megalakul a Magyarországi Független Szocialista Parasztpárt

Békéscsabán, Áchim L. András vezetésével megalakult a Magyarországi Független Szocialista Parasztpárt. Ezután március 25-én ez a Parasztpárt és a Magyarországi Független Szocialista Szövetség egyesült, és Magyarországi Független Szocialista Parasztszövetség néven működött. Az új párt többek között követelte a kötött birtokok államosítását, az általános választójogot és a szociálpolitikai reformok megalkotását.

[8]

1931. március 7.

Meghal Akseli Valdemar Gallen-Kallela finn festő

A finn népi-nemzeti festészet fő képviselője Pori-ban született 1865. május 26-án. 1884-ben lett a párizsi Julian Akadémia növendéke. Beutazta Európát, megfordult az Egyesült Államokban, végigjárta Afrikát. Az 1890-es évektől művészete a finnországi szecesszió vonulatát képviselte. Témája szinte kizárólag a finn népi mondakör volt (illusztrálta a Kalevalát). A párizsi világkiállítás finn pavilonjának díszítéséért arany- és ezüstérmet kapott. Tervezett plakátot, könyvborítót, népművészeti elemek alkalmazásával textilt, bútort, és kitűnt portréfestészetével is. Stockholmban érte a halál.

[9]

1931. március 7.

Meghal Theo van Doesburg holland festő

Utrecht-ben született 1883. augusztus 30-án. Írónak készült. 1913-ban kutatni kezdte az építészet és a festészet kapcsolatát, majd maga is festeni kezdett. Festészetében az 1910-es években eljutott a geometrikus absztrakcióhoz. Saját, több variációs lehetőséget megengedő, de még mindig absztrakt festészetét elementarizmusnak nevezte. 1917-ben a De Stijl című folyóirat egyik alapítója és fő ideológusa lett. Munkásságával hatást gyakorolt a weimari Bauhaus irányzatára is. Legnagyobb szabású munkája, a strasbourgi L'Aubett étterem díszítése, elpusztult. Davos-ban halt meg.

[10]

1932. március 7.

Meghal Aristide Briand francia politikus

Nantes-ban született 1862. március 28-án. Rövid ügyvédi és újságírói pályafutás után kapcsolódott be a politikai életbe. 1901-1905 között a Francia Szocialista Párt főtitkáraként tevékenykedett. 1905-ben a pártból kilépett, s a balközép erők domináns alakjaként haláláig meghatározó szerepet játszott az ország kormányzásában. 1909 és 1929 között, viszonylag rövid időszakokban, hatszor volt miniszterelnök, 1915 és 1932 között háromszor irányította a külügyeket, emellett kétszer volt belügy-, kultusz- és oktatási miniszter is. Az I. világháború után a francia biztonsági politika legfőbb képviselőjévé vált. A Nemzetek Szövetségében a leszerelés megindulásáért és a német-francia kiegyezésért lépett föl. Ennek a politikának a csúcspontját az 1925-ben megkötött locarnói szerződések jelentették, amiért 1926-ban G. Stresemann-nal megosztva Nobel-békedíjjal tüntették ki. Franciaország biztonságát az USA-val kötött kétoldalú szerződéssel próbálta meg elérni, amelynek eredményeként 1928-ban aláírták az - eredeti elképzeléseitől végül is eltérő - Briand-Kellogg-paktumot. 1929-ben a Nemzetek Szövetségében vetette fel először Páneurópa-tervezetét, amelyben a gazdasági és politikai határok fokozatos lebontásával létrejövő egységes Európa mellett szállt síkra.

[11]

1935. március 7.

Hitler a demilitarizált Rajna-vidékre bevonulva felmondja az 1925. évi locarnói szerződést

[12]

1946. március 7.

A Baloldali Blokk pártjai tüntetést szerveznek a Hősök terére

Követelik a „reakciós elemek” eltávolítását az FKGP-ből. Dobi István és Ortutay Gyula kisgazdapárti politikusok a Baloldali Blokk követeléseit támogató nyilatkozatot tesznek közzé.

[13]

1947. március 7.

Megjelent a Tiszatáj folyóirat

Az irodalmi-művészeti folyóirat kezdetben főként szegedi és Szeged környéki írók műveit közölte és ápolta a város irodalmi hagyományait is. Kezdettől fogva szorgalmazta a szomszéd országok és az ott élő magyarság irodalmának és kultúrájának rendszeres bemutatását is. A lap megjelenése 1956 végétől 1957 őszéig szünetelt, majd ismét a szegedi hagyományok ápolása került előtérbe. Az 1970-80-as években számos ismert, neves szerző publikált a folyóiratban. Az 1986. júliusi számot `közléspolitikai hibák miatt` bezúzták, s a lap megjelenését a kormány Tájékoztatási Hivatala 1987 januárjáig szüneteltette, majd új szerkesztőséget nevezett ki. A betiltott számot közvetlenül a rendszerváltozás előtt, 1989 júliusában újra közzétették, s a letiltott szerkesztőséget visszahelyezték. 1992-ben a Tiszatáj folyóirat alapítványa és a Csongrád Megyei Közgyűlés díjat alapított, amelyet minden évben kiosztanak.

[14]

1953. március 7.

Az új szovjet vezetés programot ad ki

Az új szovjet vezetés korlátozott amnesztiát hirdet, az életszínvonal javítását, a könnyűipar, a mezőgazdaság fejlesztésének előtérbe helyezését ígéri, és a vezetés kollektivitását hangsúlyozza.

[15]

1957. március 7.

Először húznak lottószámokat Magyarországon

A pénzügyminiszter 4/1957. számú (január 17.) rendeletében bízta meg az Országos Takarékpénztárt a magyar lottó megszervezésével. Az első húzást 1957. március 7-én rendezték. A kialakított szabályzat szerint a 90 szám közül kihúzott 5 szám alapján a fogadók 2, 3, 4, illetve 5 találatot érhetnek el. A befolyt összeg 40 százaléka a költségvetésé lett és 60 százaléka a nyereségalapba került. A nyereség összege az egyes nyerőosztályokon belül a nyertes szelvények számától függ. Az 1 milliós `álomhatárt` viszonylag hamar, 1959-ben lépte át az öttalálatos, a 2 milliósra 1964-ig kellett várni, 5 millió forintos nyereményt pedig először 1986-ban fizettek ki. 10 milliót 1989-ben ért az ötös, a 100 milliós álomhatár éve 1992, az 500 milliósé 1994 volt, az 1 milliárd forintos nyeremény 1999-ben talált gazdára. Az eddigi rekordnyereményt 2003 novemberében érték el, amikor 5 milliárd 92 millió forintot ért az egyetlen öttalálatos szelvény.

[16]

1957. március 7.

Megjelent a Figyelő című gazdaságpolitikai lap

A Gazdasági Figyelőt fiatal közgazdászok indították, akik a haladó gazdasági gondolatoknak akartak hangot adni. Az újságot 1958 januárján keresztelték át Figyelővé és akkor tért át a heti megjelenésre. Kiadójának ismertetése szerint a Figyelő legfőbb értékei a szakmai pontosság és hitelesség; `a lap piacpárti, politikailag semleges, gazdaságilag liberális irányvonalat követ`. 2005 szeptemberében jelent meg a 2500. lapszám. Újságírói számos szakmai díjban részesültek, s a lap 2006-ban az `Alkotóközösségek` kategóriában elnyerte a magyar Pulitzer-díjat.

[17]

1994. március 7.

Brüsszelben megalakul a Magyarország és az Európai Unió közötti Társulási Tanács.

Bezár