2019. tél: Fagyos téli ütközetek

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: január  •  Nap: 25
43 találat
[1]

98. január 25.

Meghal Marcus Cocceius Nerva római császár

Az előkelő családból származó Nerva Narnia (ma: Narni) umbriai városában született 32 körül, családja a Római Köztársaság korának legvégén bukkant fel a politika élvonalában. 96 decemberében, Domitianus meggyilkolásakor a nép és a hadsereg császárnak kiáltotta ki Nervát, aki felszámolta a besúgók rendszerét, hazaengedte a száműzötteket, megszüntette a felségsértési pereket, amnesztiát adott a politikai elítélteknek. Minderre szükség volt, hogy a nép bizalmát helyreállítsa a császárság intézményében. A császár rövid uralkodása nem volt túlzottan eseménydús. Többször próbálkozott korlátozott mértékű földosztással, ám kevés sikerrel. Továbbra is fenntartotta a szegényebb rómaiak gabonaellátását, olykor pénzt is osztott. Egyúttal csökkentette az állami kiadásokat, amikor korlátozta a játékok és rendezvények számát. Mivel gyermektelen volt, kénytelen volt örökbe fogadni kiszemelt utódját, Marcus Ulpius Traianus, Germania katonai parancsnoka, aki épp a Rajna vidékén hadakozott. Az örökösödést a Caesar és Germanicus címek, valamint tribunusi hatalom megadásával pecsételte meg. 98-ban Nerva és Traianus közösen viselték a consuli rangot, azonban az idős uralkodó január 25-én hirtelen elhunyt.

[2]

1454. január 25.

A budai országgyűlés határozatokat hoz a törökök ellen

A budai országgyűlés a király távollétében intézkedéseket hoz az oszmánok elleni háború szervezéséről. Elrendelték a nemesség fejenkénti felkelését, a telekkatonaság fellállítását. Ennek értelmében 100 jobbágyporta után 4 lovast és 2 gyalogos íjászt kellett kiállítani. A sereg vezéréül egy évre Hunyadi Jánost tették meg.

[3]

1461. január 25.

Mátyás király házassági megállapodást köt

I. Mátyás Trencsénben megállapodik Podjebrád György cseh királlyal jegyese, Podjebrád Katalin Magyarországra jövetelében és a jegyajándékokban. A szerződés értelmében a magyar király kötelezte magát, hogy május 1-jére Magyarországra hozza ekkor már 11 éves aráját, és két év múlva elhálja vele a házasságot, illetve korábban is, ha a király anyja, valamint a főpapok és főurak a menyasszonyt alkalmasnak tartják. Mátyás megszabta továbbá a királyné jövedelmét, és vállalta, hogy átadja neki a királynéi birtokokat.

[4]

1483. január 25.

Mátyás király megerősíti az újonnan visszafoglalt Kőszeg város kiváltságait

Az adománylevélben a polgároknak öt évre vámmentességet biztosított, és elrendelte, hogy ötévi adójukat a bástyák felépítésére fordítsák.

[5]

1486. január 25.

Kiadják az első nyomtatott törvénykönyvet

A Bécs elfoglalása után hazatérő Mátyás 1485 karácsonyára összehívott országgyűlés végén törvénykönyvet bocsátott ki. Politikai célja az volt, hogy Corvin János öröklését a főurak és a köznemesség is elfogadják. A törvénykönyv részletesen szabályozta a perjogot, kiterjesztette a vármegyék bírói hatáskörét. Az ispánok ezután csak megyebéli illetőségű nemest választhattak maguk mellé alispánul. Eltiltotta a jobbágyok erőszakos költöztetését. Elrendelte, hogy az egyházi tized ügyében indított pereket ne Rómában, hanem a királyi udvarban tárgyalják. Ez volt az első, nyomtatásban is megjelent magyar törvénykönyv: két évvel később Lipcsében jelent meg. Az országgyűlés Szapolyai Imrét választotta nádorrá, akitől a király Corvin János támogatását várta.

[6]

1533. január 25.

VIII. Henrik és Boleyn Anna titokban házasságot köt

[7]

1556. január 25.

Törvénybe iktatják a végvárrendszer építését

Az 1550-es években mind az uralkodó, mind a rendek felismerték, hogy a hódítókkal szemben tartós védelemre kell berendezkedni. Ehhez nélkülözhetetlen volt a hadszervezet korszerűsítése és a helyi kezdeményezéseket jóval meghaladó, az ország egész területét átfogó végvári rendszer kiépítése, mindehhez pedig megfelelő, állandó létszámú katonaság és fegyverzet. A kincstár rendszeres magyarországi jövedelmeiből ezeket a kiadásokat fedezni nem tudta, így a védelemben érdekelt Habsburg-országokhoz és tartományokhoz, a birodalmi rendekhez fordultak. Ezenkívül az uralkodó rendszeres adómegajánlásra kérte a magyar országgyűléseket is. A kérés jogosságát már az 1550. évi országgyűlés elismerte, de az erődítésekhez szükséges közmunka-kötelezettséget csak az 1556. januári tanácskozás iktatta törvénybe. A következő évtizedekben meghatározó elemként épültek az ország védelmi rendszerébe azok az erődítmények, amelyeket az egyes főurak saját váraikból alakítottak ki.

[8]

1586. január 25.

Meghal ifj. Lucas Cranach festő

Az idősebb Lucas Cranach fiaként Wittenberg-ben született. Atyja halála után örökölte annak műhelyét és wittenbergi polgármesterségét. Főként arcképeket festett a reformáció szellemében. Ismertek oltárképei is. Legismertebb művei: a Dessaui oltár, a Kembergi oltár, valamint a Megváltás-epitáfium (a halottak tiszteletére készült díszes festmény). Weimar-ban hunyt el.

[9]

1627. január 25.

Megszületett Robert Boyle ír fizikus és kémikus

[10]

1736. január 25.

Megszületett Joseph Louis Lagrange francia matematikus

A torinói születésű tudósnak Kiemelkedő jelentőségűek voltak tudományos eredményei a matematikai analízis, az algebra, a valószínűségszámítás és a mechanika területén. Megmagyarázta, hogy a Hold miért fordítja mindig ugyanazon oldalát a Föld felé. Részt vett a Torinói Akadémia alapításában, tagja volt a Francia Akadémiának, s közel húsz éven át igazgatta a Berlini Akadémiát. Napóleon sokra becsülte, s midőn császár lett, szenátorrá nevezte ki, grófi rangra emelte, s a Becsületrend tisztjévé tette. Párizsban halt meg 1813. április 10-én.

[11]

1759. január 25.

Megszületett Robert Burns skót költő

[12]

1798. január 25.

Megszületett id. Szász Károly jogász

A vízaknai születésű tudós Kolozsvárott volt joghallgató, 1817-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1821-től a nagyenyedi kollégium jogtanára volt. Nagy szerepet játszott az erdélyi reformmozgalmakban, ezért a kormány perbe fogta és 1839-ben a nagyenyedi kollégium természettudományi tanszékére helyezték át. 1848-ban mint erdélyi országgyűlési képviselőnek szerepe volt Erdély uniójának kimondásában, utóbb a pesti első nemzetgyűlés tagja. Az első felelős minisztériumban közoktatásügyi államtitkár, majd Eötvös József lemondása után a minisztérium vezetője Debrecenben is. Világos után ezért üldözték, később azonban kegyelmet kapott. 1851-től haláláig a marosvásárhelyi református kollégium tanáraként működött. Egy kortörténeti munkája (1831 esztendő történetei), valamint több jogi és nyelvtudományi tankönyve jelent meg. 1834-ben lett az MTA rendes tagja. Marosvásárhelyen hunyt el.

[13]

1826. január 25.

Megszületett a magyar irodalom egyik legjelentősebb kritikusa

Gyulai Pál Kolozsvárott látta meg a napvilágot. 1854-ben jelent meg első irodalomtörténeti jelentőségű tanulmánya, a `Petőfi Sándor és lírai költészetünk`. Múlhatatlan érdeme, hogy elsőként ismerte fel Petőfi költői jelentőségét. (Egyébként felesége Szendrey Mária, Petőfi sógornője volt.) 1857-ben adta ki legjelentősebb szépirodalmi munkáját, az `Egy régi udvarház utolsó gazdája` című regényét, amely a magyar kritikai realizmus egyik első alkotása. A legmaradandóbbat mint irodalomtörténész és kritikus alkotta. Sajtó alá rendezte Petőfi, Vörösmarty, Madách és mások műveit. Korának vezető irodalompolitikusa, a Magyar Írók Segélyegyletének titkára, az MTA osztálytitkára, a Budapesti Szemle és az Olcsó Könyvtár szerkesztője, majd a Kisfaludy Társaság igazgatósági tagja, egyetemi tanár, és főrendiház tag volt. 1909. november 9-én halt meg Budapesten.

[14]

1849. január 25.

Perczel Mór tábornok csapatai Irsáig (Pest vm.) nyomulnak előre

[15]

1851. január 25.

Megszületett Arne Garborg

A norvég író ősi kisparasztcsaládból származott. Néptanító és újságszerkesztő, később írnok és állami revizor volt. 1887-től írásaiból, majd állami írói ösztöndíjából élt. Közben hónapokat töltött Németországban, Itáliában és Párizsban. Műveinek túlnyomó részét az ún. népi norvég nyelven (nynorsk) alkotta. 1877-ben alapította a Fedraheimen című folyóiratot, a népi norvég nyelv és szemlélet fontos fórumát. Első fontos irodalmi műve A szabadgondolkodó című regény volt. Remekműve a Parasztdiákok (1883) komor, korabelien `oroszos` könyv, a `lentiek` szemszögéből írt korrajz a fővárosról. Szigorú naturalista korszakának kiemelkedő termékei a Férfiak és az Elvált asszony lánya című regényei. Világszerte számon tartott műve a Fáradt emberek című regény. Munkásságát értékes nyelvvédelmi cikkekkel, hatalmas naplóval és hazájában korszakos Shakespeare, Homérosz és Rámájana fordításokkal zárta. 1924. január 14-én halt meg Hvalstad-ban. Olyan országos ünnepélyességgel temették, ahogyan előtte csak Ibsent és Bjornsont.

[16]

1852. január 25.

A belügyminiszter elrendeli, hogy külföldről csak engedélyezett, vagy átvizsgált könyvek hozhatók be

[17]

1855. január 25.

Meghal Dorothy Wordsworth angol író

[18]

1874. január 25.

Megszületett William Sommerset Maugham angol író

[19]

1882. január 25.

Megszületett Virginia Woolf angol írónő

[20]

1886. január 25.

Megszületett Wilhelm Furtwängler német karmester

Adolf Furtwängler régész fiaként Berlinben született. Münchenben tanult, s 1907-09 közt Felix Mottl karmester asszisztense lett. 1915-ben a Mannheimi Opera igazgatója, 1920-tól Richard Strauss utóda a Berlini Opera élén. 1922-től Arthur Nikisch utódaként a lipcsei Gewandhaus-hangversenyek, s a Berlini Filharmonikusok karmestere. 1930-tól a Bécsi Filharmonikusok, 1933-tól a berlini Staatsoper igazgatója. 1933-tól a Birodalmi Zenekamara elnöke is volt. 1934-ben politikai okokból visszavonult, mivel akadályozva érezte magát művészi és szervezői tevékenysége során. Ennek előzménye volt fellépése Hindemith érdekében. A következő évben folytatta tevékenységét, s Európa-szerte koncertezett a berlini zenekarral. A bayreuthi ünnepi játékokat is ő irányította. 1936-ban elfogadta a New York-i Filharmonikusok meghívását, de állítólagos náci kapcsolatai miatt le kellett mondania. Ugyanígy járt a Chicagói Szimfonikusoknál is. 1947-től a berlini és bécsi zenekarok mellett a Londoni filharmonikusokat vezényelte. Legnagyobb sikereit Mozart és Wagner operáinak, Beethoven, Schumann, Brahms és Bruckner szimfóniáinak kiváló tolmácsolásával aratta. Furtwängler a XX. század első felének kiemelkedő német karmestere volt. Interpretációja a mű egészének formai folyamatát emelte ki, a zene expresszív tartalmának kibontására törekedett, s ellenezte a történeti hűségű előadást. Zeneszerzőként is működött, három szimfóniát írt. 1954. november 30-án halt meg Ebersteinburg-ban. A II. világháború utáni igazoló eljárását Szabó István magyar rendező vitte filmre, Szembesítés címmel.

[21]

1896. január 25.

Meghal Frederick Leighton angol festő

A Raffaello előtti olasz művészetet mintaképének tekintő angol festészeti iskola képviselőivel szemben az előkelő, akadémikus klasszicizmus képviselője volt. Ő az első festő, aki megkapta a lord rangot. Bibliai, antik és történeti tárgyú képei, dekoratív freskói igen népszerűek voltak. 1878-tól a Royal Academy elnöki tisztjét töltötte be.

[22]

1908. január 25.

Meghal Mihail Csigorin orosz elméleti matematikus

Az orosz sakkiskola megalapítója Gatcsinában látta meg a napvilágot 1850. november 12-én. Tudományos munkássága során több matematikai művet írt. Sakkozóként szaklapokat szerkesztett és adott ki. 1889-ben és 1892-ben is bejutott a sakkvilágbajnoki döntőbe, de az osztrák Steinitz ellenében mindkétszer alulmaradt, második lett. Számos nemzetközi versenyen győzött. Emlékére sakkversenyeket rendeztek a Szovjetunióban. 1990-ben nagy feltűnést keltett, amikor a szovjet világbajnok Garri Kaszparov Lyonban az Anatolij Karpov elleni világbajnoki párosmérkőzésen a világbajnoki döntőn utoljára Csigorin által 1892-ben alkalmazott megnyitást vetette be.

[23]

1917. január 25.

Az USA megveszi a Virgin Szigeteket

Az USA 25 millió dollárért megveszi a Dán Nyugat-Indiai Szigeteket, mai nevén: Virgin Szigeteket.

[24]

1918. január 25.

Oroszországban kikiáltják a Szovjetköztársaságot

A Munkás- és Katonaküldöttek III. Oroszországi Szovjetkongresszusa kikiáltja az Oroszországi Föderatív Szocialista Szovjetköztársaságot (RSZFSZR). Oroszországot Szovjetköztársaságnak nyilvánítják, amely nemzeti szovjetköztársaságok föderációjából áll, s a hatalmat átadják a munkás-, katona- és parasztküldöttek szovjetjeinek. A kiáltvány részét képezi a kongresszus elé terjesztett és elfogadott okmánynak `a dolgozó és kizsákmányolt nép jogairól szóló deklarációnak`. A deklaráció terve veszi az osztálytársadalom megszüntetését, a szocializmus felépítését s a kizsákmányoló osztálynak az állam vezetéséből való kiiktatását. Megerősíti a földmagántulajdon társadalmasításáról és a bankok államosításáról szóló dekrétumokat. A deklarációt elfogadja a parasztküldöttek szovjetkongresszusa is, amely egyesült a munkás- és katonaküldöttek kongresszusával (I.13/26.). A bolsevikok soraiból kerül ki a munkás- és katonaküldöttek több mint 60, a parasztküldöttek 45%-a. A deklaráció alapelveit 1918. június 10-én felveszik az alkotmányba is. A bolsevikok 1918 eleji politikai intézkedései arra összpontosulnak, hogy terveket dolgozzanak ki a legfontosabb ipari üzemek villamosítására és hogy kampány indítsanak az írás-olvasás tanítására.

[25]

1918. január 25.

Lemond Wekerle Sándor miniszterelnök

Megalakul a 48-as alkotmánypárt - Wekerle Sándor megkísérli egyesíteni a dualizmushoz hű pártokat.

A király ismét Wekerle Sándort nevezi ki miniszterelnökké. A kormány tagjai:

  • belügy: Tóth János;
  • vallás- és közoktatásügy: Apponyi Albert gr.;
  • igazságügy: Vázsonyi Vilmos;
  • honvédelem: Szurmay Sándor br.;
  • pénzügy: Wekerle Sándor miniszterelnök;
  • kereskedelemügy: Szterényi József;
  • földművelésügy: Wekerle Sándor miniszterelnök;
  • népegészségügy: Esterházy Móric gr.;
  • átmenetgazdaság: Földes Béla;
  • közélelmezés: Windischgaetz Lajos hg.;
  • horvát-szlavón-dalmát miniszter: Unkelhausser Károly;
  • a király személye körüli miniszter: Zichy Aladár gr.

    [26]

    1920. január 25.

    Nemzetgyűlési választásokat tartanak

    A választásra jogosultak száma 3133094, leszavazott a jogosultak 80,8%-a.

    A mandátumok megoszlása:

    • Országos Kisgazda és Földműves Párt:77;
    • Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja:76;
    • Keresztényszocialista Gazdasági Párt:1;
    • Nemzeti Demokrata Polgári Párt:6;
    • Pártonkívüli:3

      [27]

      1924. január 25.

      Franciaország és Csehszlovákia Párizsban szövetségi és barátsági szerződést köt

      Ennek lényege, hogy egyetértésben lépnek fel minden, a status quót sértő megmozdulással szemben.

      [28]

      1924. január 25.

      Megrendezik az első téli olimpiai játékokat

      A franciaországi Chamonix-ban első ízben rendezték meg a téli olimpiai játékokat. 16 országból mintegy 300 résztvevő, 5 sportágban, 14 versenyt bonyolított le. A játékok műsorán a jégkorong és műkorcsolya mellett megjelentek az északi síversenyek, a gyorskorcsolyázás és a bob. Az éremtáblázat élén - 4 arany, 7 ezüst és 6 bronzéremmel - az északi sísport szülőhazája Norvégia végzett, megelőzve Finnországot és Ausztriát.

      [29]

      1928. január 25.

      Megszületett Edward Shevardnadze grúz származású szovjet politikus

      Eduard Amvroszijevics Sevarnadze Mamatiban látta meg a napvilágot. 1951-ben elvégezte a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottsága mellett működő pártiskolát, majd 1959-ben Kutaisziban a Pedagógiai Főiskola történelem karán kapott tanári diplomát. Húsz évesen lett a kommunista párt tagja, s 1972-ben már ő volt a Grúz Kommunista Párt első titkára. Korábban belügyminiszterként működött. 1974-ben bekerült a szovjet Legfelsőbb Tanácsba, 1976 márciusában pedig a szovjet kommunista párt (SZKP) Központi Bizottságába, 1978-ban megválasztották az SZKP Politikai Bizottságának póttagjává, 1985-ben rendes tagjává. Azután vált világszerte ismertté , hogy 1985-ben Mihail Gorbacsov szovjet pártvezető, a kommunizmus bukásához vezető peresztrojka szülőatyja a szovjet külügyminiszteri posztot bízta rá. A peresztrojka melletti elkötelezettsége olyan `áttöréseket` eredményezett, mint az afganisztáni kivonulás, Kelet-Európa `szabadon engedése` (majd a változások nyomán bekövetkező fokozatos szovjet haderőcsökkentés), az egységes Németországhoz, továbbá Kínához, Japánhoz, de mindenekelőtt az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok új alapokra helyezése. Heves belpolitikai támadások érték, ezért 1990 decemberében lemondott. 1992 elejétől szülőföldje problémáira összpontosította figyelmét. A polgárháborús helyzetben azok oldalán állt, akik elűzték az önkényuralmi törekvésekkel vádolt Zviad Gamszahurdia államfőt. 1992 márciusában hazatért, majd kinevezték a legfelsőbb államhatalmi szerv, az Államtanács elnökévé. Ősszel a grúz parlament elnöke lett. 1992 novemberében Grúzia államfőjévé választották. 1992 végén megkeresztelkedett és felvette a Georgiosz keresztnevet. 2000-ben újabb öt éves elnöki mandátumot kapott. Az 1990-es években két merényletet is túlélt. 2003 novemberében lemondott, miután kiderült, hogy a parlamenti választásokon súlyos csalásokat követtek el.

      [30]

      1938. január 25.

      Megszületett Vlagyimir Viszockij orosz kültő, színész és dalszerző

      Viszockij Moszkvában látta meg a napvilágot. Már életében legendává vált, mert abban a korban szólt mindennapi gondokról nem mindennapi módon, amikor ezért nem járt elismerés. Alaptémája volt Oroszország, a haza, a szabadság szeretete. A Brezsnyev-korszak ünnepelt fenegyereke volt. Karcos, rekedt hangjával, szókimondó dalaival magával ragadta a közönséget és magára haragította a hatóságokat, akik árgus szemekkel figyelték tevékenységét. 1964-ben került a Taganka színházba, ahol Jurij Ljubimovval formálták meg a színháztörténet egyik legjobb Hamlet-előadását. Tíz éven át, egészen 1980. július 25-én bekövetkezett haláláig játszotta a Hamletet. Felejthetetlen alakítást nyújtott még a Pugacsovban, a Bűn és bűnhődésben, a Galileiben és a nem Ljubomov által rendezett Cseresnyéskertben is. Vagy két tucat filmben is szerepelt. A találkozó helyét megváltoztatni tilos (Magyarországon a Fekete macska bandája címen ment) című négyrészes tévéfilmben vált az egész országban ismertté. Életében megpróbálták fellépéseit, lemezkiadásait megakadályozni, agyonhallgatni. Halála után kapott állami díjat, s a glasznoszty idején jelenhettek csak meg hivatalosan versei, dalai, s a róla írt könyvek, köztük Marina Vlady francia színésznőé is, aki 13 éven át felesége és társa volt.

      [31]

      1939. január 25.

      A képviselőház ülésén Peyer Károly szociáldemokrata képviselő interpellációt nyújt be a növekvő munkanélküliség ügyében

      [32]

      1943. január 25.

      Voronyezst visszafoglalják a szovjet csapatok

      A szovjet hadsereg 1943. január közepén indított támadást a Don felső szakaszánál. Ennek során január 12. és február 2. között a szovjet csapatok több mint 100 kilométert nyomultak előre. A hadműveletek során csaknem teljesen megsemmisült a 2. magyar hadsereg.

      [33]

      1947. január 25.

      Meghal Al Capone amerikai gengszter

      [34]

      1949. január 25.

      Megalakul a KGST

      Ezen a napon Sztálin személyes kezdeményezésére, a Marshall-terv ellensúlyozására komolyabb előkészítő tárgyalások nélkül alakult meg Varsóban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. (Az elnevezés is Sztálintól számított.) Alapító tagjai: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió. Az 1950-es évek közepéig érdemi tevékenységet nem fejt ki, még elfogadott alapokmánya sincs. 1959 decemberében kezdődik meg a szovjet tábor országainak gazdasági együttműködése, elfogadják a KGST alapokmányát, meghatározzák szervezeti felépítését és működését. Az 1960-as években már bizonyos eredményeket ér el a Szovjetunió és a szocialista országok termelési és kereskedelmi együttműködésében. Az 1970-es években kibontakozó olajválság és olajárrobbanás teljesen szétzilálja ezt az együttműködést. Világossá válik, hogy a világpiacon az amúgy is elmaradott technológiára és gazdasági bázisra épülő KGST versenyképtelen. 1991. június 28-án budapesti ülésén feloszlatják.

      [35]

      1971. január 25.

      Az amerikai bíróság Charles Mansont és társait bűnösnek találta Sharon Tate színésznő és négy másik ember meggyilkolásában

      [36]

      1971. január 25.

      Puccsot hajtanak végre Ugandában

      Idi Amin vezérőrnagy a fegyveres erőkkel puccsot hajt végre Milton Obote ugandai köztársasági elnök ellen és február 5-én állam- és kormányfővé kiáltja ki magát. Obote az államcsíny idején Szingapúrban egy nemzetközösségi konferencián tartózkodik. Idi Amin azok közé tartozik, akik ellenzik Obote szocialista politikáját, azt, hogy 1970 májusában a kormány ellenőrzése alá vonta a gazdaságot. Az iparvállalatoknak, a bankoknak, a biztosítótársaságoknak és az ültetvényeknek tőkéjük 60 százalékát az államnak kellett átengedniük, ami elsősorban a külföldieket sújtotta. Obote híveit a puccs után rövid harcokban felmorzsolják. Idi Amin feloszlatja a parlamentet és betiltja a parlamenti pártokat. Hatalmát a hadseregre, a lakosság elleni terrorra alapozza.

      [37]

      1978. január 25.

      Meghal Palló Imre operaénekes

      Mátisfalván született 1891. október 23-án. 1917-től az Operaház tagja, 1934-től örökös tagja, 1957-59-ben igazgatója is volt. 1925-ben Pietro Mascagni világjáró társulatával bejárta a fél világot. Ő alakította hazánkban elsőként Falstaffot és Simon Boccanegrát. 1918-ban Bartók őt kérte fel A kékszakállú herceg vára prózai prológjának elmondására, s ő énekelt a Cantata profana ősbemutatóján. Kodály `a magyar népdalok mesterdalnoká`-nak nevezte és a Háry Jánosnak, valamint a Székelyfonó Kérőjének első alakításával tisztelte meg, s neki ajánlotta népdalgyűjteményének több füzetét. A Bánk bán minden férfi szerepét elénekelte, sőt a címszerepet az ő kedvéért még baritonra is átírták. Budapesten hunyt el.

      [38]

      1981. január 25.

      Halálra ítélnek négy kommunista vezetőt

      Pekingben 1980. november 20-án megkezdődött a `négyek bandá`-jának pere. A csoport a kínai kommunista párt vezetőségének legszélsőségesebb frakciója volt, amely Mao felesége, Csiang Csing köré tömörült. Ôk (Csiang Csingen kivül Csang Csun-csiao, Vang Hung-ven és Jao Ven-jüan) kezdeményezték a Mao által elindított `kulturális forradalom` legvadabb kilengéseit. Négy héttel Mao halála (1976. szeptember 9.) után letartóztatták és `ellenforradalmi felforgatás` vádjával 1981. január 25-én halálra ítélték őket, majd később az ítéletet életfogytiglanra változtatták. Csiang Csing esetében - kétévi próbaidő után - életfogytiglani szabadságvesztésre enyhítették a büntetést. A Mao-özvegy önkezével vetett véget életének 1991-ben, az `előkelő foglyoknak` fenntartott pekingi Csincseng fegyházban. Csang Csun-csiao volt miniszterelnök-helyettes 1983-ban már `csak` 18 évi börtönt kapott és 1998-ban egészségi állapotára való tekintettel szabadlábra helyezték. 2005-ben meghalt. Vang Hung-ven egykori pártelnök-helyettest később életfogytiglani börtönre ítélték, 1992-ben meghalt. Jao Ven-jüan, a `négyek bandájának` utolsó élő tagja, a Kínai Kommunista Párt egykori propagandafőnöke 1996-ban szabadult, húszévi börtön után. Csang Csun-csiao 2005. április 21-én hunyt el.

      [39]

      1983. január 25.

      II. János Pál pápa aláírja a Codex Iuris Canonicit

      A katolikus egyház életét, működését és szerkezetét a hitbeli tanítás mellett az egyház törvényei, a kánonok szabályozzák. A `Codex Iuris Canonici` (Kánonjogi Kódex), a katolikus egyház törvénykönyve X. Pius pápa kezdeményezésére készült el, és 1918. május 19-étől volt érvényben. Az egyházi törvénykönyv revízióját XXIII. János pápa 1959. január 25-én jelentette be hivatalosan, és a Codex reformált változatát II. János Pál 1983. január 25-én írta alá, majd február 3-án hirdették ki ünnepélyesen. Az új törvénykönyv csak a katolikusokra kötelező és tükrözi a világiak megnövekedett szerepét az egyházon belül.

      [40]

      1985. január 25.

      Dél-Afrika új háromkamarás parlamentet nyit meg

      Botha elnök megnyitotta Dél-Afrika új háromkamarás parlamentjét, ahol a fehérek és a színes bőrűek külön kamarában ülésezhetnek.

      [41]

      1987. január 25.

      A CDU szavazatokat veszít a Bundestag-választásokon

      A Bundestag-választásokon a CDU és a CSU számottevő szavazatvesztéseket kénytelen elkönyvelni, míg a kisebb pártok, a Zöldek és az FDP előretörnek; az SPD csak elenyésző mértékben esett vissza. A CDU szavazatvesztései ellenére a konzervatív-liberális koalíció nyilvánvaló többséget szerez a Bundestagban. A választások kimenetelét a sajtó Helmut Kohl szövetségi kancellárnak (CDU) szóló `figyelmeztetéseként` kommentálja. Kohl közvetlenül a választások előtt Mihail Gorbacsov szovjet pártvezetőt Joseph Goebbels propagandaminiszterhez hasonlította. Március 11-én a Bundestag csekély többséggel Kohlt szövetségi kancellárrá választja.

      [42]

      1990. január 25.

      Meghal Ava Gardner amerikai filmszínésznő

      [43]

      1997. január 25.

      Győzelmet arat a XX. század legfiatalabb grand slam bajnoka

      A l7 éves cseh születésű svájci állampolgárságú tenisz fenomén Martina Hingis legyőzi a francia Mary Piercet az Ausztrál Nyílt Teniszbajnokság döntőjében Melbourneben, így a XX. század legfiatalabb grand slam bajnoka lesz.