2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: január  •  Nap: 24
38 találat
[1]

41. január 24.

Merénylet vet véget Caligula uralmának

A capitoliumi játékok alatt a gárda egyik tribunusa meggyilkolja Caligula császárt. Ezzel lezárul Caligula majd négy évig tartó rémuralma. Caligula Tiberius császár utódaként 37-ben lépett a trónra, aki állítólag Caligula szüleinek és két idősebb fivérének meggyilkolását kezdeményezte, hogy őket, mint vetélytársakat kiiktassa. Caligula apja, Iulius Caesar Germancius (15-19) Tiberius császár unokaöccse és fogadott fia volt. Uralomra jutásakor Caligula még általános népszerűségnek örvendett. Később azonban elkezdte Tiberius kincsét tékozolni és politikai módszereiben is egyre excentrikusabb lett. Ismét felelevenítette a felségsértési pereket, hogy környezetének számos tagjától megszabaduljon. Megütközést keltett nővérei, különösen Livia Drusilla iránti túláradó vonzalma, akit annak halála után (29) istennőként tiszteltetett. A maga számára is megkövetelte az istenítést. Ebben állítólag az egyiptomi fáraókat tartotta példaképnek. Caligula ("katonai csizmácska", mely nevet már gyermekként előszeretettel viselte) monarchikus uralomra törekedett a hellenisztikus királyok stílusában. Caligulát sokan elmeháborodottnak tartották. Galliában, ahol 40-ben a hadseregnél váratlanul megjelent, a csapatokat elküldte kagylót gyűjteni. Ezt a tettét ellenfelei, mint őrültséget írták a rovására, Caligula azonban e gyakorlatozással és hajthatatlanságának bizonyításával a római rajnai hadseregben kibontakozó lázadást akarta elfojtani. A császárral szembeni ellenállás fokozódott, 40 óta érlelődött egy összeesküvés, melynek Caligula végül is áldozatául esett.

[2]

1002. január 24.

Meghal III. Ottó császár

Mindössze huszonnégy évesen meghal III. Ottó császár maláriában, Paternóban. A fiatal császár, anyja Theophanu (984), valamint nagyanyja, Adelheid régenssége után 994-ben kezdte meg a kormányzást. Anyja bizánci befolyása és egyházi reformszellemben való neveltetése nyomán megpróbálta a karoling tradíciók szerint megújítani a birodalmat. Róma lett volna egy egyetemes keresztény birodalom új fővárosa.

[3]

1458. január 24.

Királlyá választják Hunyadi Mátyást

A Budán és Pesten összegyűlt rendek - nagybátyja, Szilágyi Mihály fegyvereinek árnyékában - e napon egyhangúlag királlyá választották Hunyadi Mátyást. Az ifjú Hunyadi ekkor még Prágában Podjebrád György cseh kormányzó foglya volt, aki némi készpénz és a Katalin lányának tett házassági ígéret fejében szabadon bocsátotta. Az új király szabályos koronázása is késett, hiszen a Szent Korona III. Frigyesnél volt. Mátyás február 14-én meglepő határozottsággal kezdte meg uralkodását. Az országos méltóságokba saját családja embereit emelte, Szilágyi Mihályt öt évre kormányzóvá választották mellé. Mátyás legfontosabb tanácsadója az atyai barát, Vitéz János váradi püspök volt. Az 1458. júniusi pesti országgyűlés végzései a köznemességnek kedveztek. Elrendelték, hogy az ország védelme a királyra, a főpapokra és a főurakra tartozik, nemesi felkelés csak végső esetben hirdethető. A köznemesség kivívta, hogy az évenként tartandó országgyűléseken a nemesség fejenként jelenhessen meg. A végzések nyomán alacsonyabb, köznemesi származásúak kerültek a bíróságok, a kincstartóság, a budai udvarbíróság élére. Keservesen csalódott azonban Szilágyi Mihály, akit Mátyás hamarosan kizárt a kormányzásból. Hatalmának elvesztésébe azonban nem tudott belenyugodni, 1459-ben unokaöccse ellen fordult, aki ezért Világos várába záratta. Börtönéből csak akkor szabadult ki, amikor vállalta a török elleni harcot. 1460-ban erdélyi vajda és az alsó-magyarországi részek kapitánya lett. Egy ütközetben török fogságba esett, s mivel nem volt hajlandó elárulni Nándorfehérvár sebezhető pontjait, a szultán lefejeztette.

[4]

1712. január 24.

Megszületett Nagy Frigyes, porosz király

[5]

1722. január 24.

I. Péter orosz cár 14 rangokozatba sorolja az állami hivatalnokokat

A nemesi cím örökölhetősége csak a legfelső rangfokozatokban érvényesül, egyébként a személy alkalmassága határozza meg a hivatali előmenetelt. I. Péter átfogó társadalmi szempontok alapján reformálja meg a polgári és katonai igazgatást. A 14 rangfokozatban egymás mellett szerepelnek a flotta, a hadsereg és a közigazgatás rangfokozatai. A nemesség örökölhetősége nem csupán cím, de adómentességet is jelent. A társadalmi reform a nemességnek új helyet jelöl ki a társadalmi rendben: már nem az állam élén állnak, hanem az államrend részét képezik és állásukat állami szolgálatban kell biztosítaniuk. A felsőbbség szolgálatában álló bürokráciának itt is megtalálhatók a gyökerei.

[6]

1776. január 24.

Megszületett E. T. A. Hoffmann

Ernst Theodor Amadeus Hoffmann Königsberg-ben (ma: Kalinyingrád) született. 1800-tól porosz tisztviselő volt a lengyel tartományokban, majd zenével kezdett foglalkozni. 1814-ig mint karmester, zenekritikus és színházi zeneigazgató működött Bambergben és Drezdában. Harlekin címmel balettet, Sellő címmel operát írt és mutatott be. Zongoradarabjaival a romantika előfutára volt. 1814-ben a berlini feljebbviteli bíróságra nevezték ki, majd tanácsosi rangot kapott, s élete végéig folytatta jogi tevékenységét. Írói hírnevét Fantáziadarabok Callot stílusában (1814-15) című négykötetes műve alapozta meg. (Jacques Callot 17. századi francia grafikus és rézmetsző volt, a harmincéves háború borzalmait ábrázolta.) Két regényt írt, Az ördög bájitalát (1815-16), és a Murr kandúr életszemléletét (1820-22). Éjféli mesék (1817) és Szerápioni testvérek (1819-21) című novellagyűjteményei nagy sikert arattak, s külföldön is népszerűek lettek. Hírnevét fantasztikus novelláinak köszönhette, amelyekben élénk fantáziája mellett a mindennapi valóság pontos megfigyelésére támaszkodott. Meséiben (Diótörő és az egérkirály, Brambila hercegnő) a mesei és a fantasztikus elemek uralkodnak, a mesenovellákban (Az arany virágcserép, Kis Zaches) a valós és a fantáziaelemek egyensúlyban vannak. Jelentős zenekritikus volt, Mozart, Beethoven és az ő korában mellőzött J. S. Bach nagy tisztelője. Harmadik keresztnevét, az Amadeust Mozart tiszteletére vette fel. Művei több zeneszerzőt megihlettek: Offenbach Hoffmann meséinek maga a költő a hőse, míg Delibes: Coppélia és Csajkovszkij: A diótörő című balettjei is Hoffmann egy-egy történetén alapul. Berlinben halt meg 1822. június 25-én.

[7]

1791. január 24.

Meghal Étienne Maurice Falconet szobrász

1766-ban II. Katalin cárnő meghívására Pétervárra költözött, s itt alkotta meg Nagy Péter cár világhírű lovasszobrát, amely az újabb kori lovas szobrok legkitűnőbb példája. 1780-ban visszatért Párizsba. Életének utolsó tíz évében csupán irodalommal foglalkozott. Több műve van a Louvre-ban és az Ermitázsban, ismert alkotásai a Krisztus az Olajfák hegyén és a Pygmalion.

[8]

1848. január 24.

James Marshall elsőként talál aranyat a kaliforniai Colomában

[9]

1849. január 24.

Görgey feldunai hadserege sorozatos utóvédharcok közepette bevonul Besztercebányára

A szelindeki (Szeben szék) ütközetben Bem tábornok megállítja a Nagyszeben felől támadó császáriakat. Puchner br. altábornagy Schwarzenberg hg miniszterelnök korábbi engedélye alapján katonai segítséget kér a Havasalföldön állomásozó orosz hadseregtől

[10]

1851. január 24.

Meghal Gaspare Luigi Pacifico Spontini zeneszerző

Az olasz-francia nagyopera egyik fő képviselője. Két legjelentősebb művében a Vestaszűzben és a Cortezben eljutott a nagyvonalú drámai jelenetezésig, a zenekar erőteljes és újszerű színpadi szerepeltetéséig. 1805-ben Josephine császárné udvari komponistájává és karmesterévé nevezte ki. III. Frigyes Vilmos porosz király, aki Párizsban gyakran megcsodálta operáit, 1819-ben első karmester és főzeneigazgató címmel ruházta fel. A király által első ízben kiadott címet 1841-ig viselte.

[11]

1852. január 24.

Letartóztatják a székelyföldi titkos mozgalom vezetőit

A szabadságharc folytatását és Kossuthot várva, kicsiny szabadcsapatok gyülekeztek Erdély és a Dunántúl hegyeiben, volt honvédek, honvédtisztek. Vezetőjük Komárom vára egykori tüzérparancsnoka, Makk József volt. Maga Kossuth úgy gondolta, hogy hamarosan lesz egy európai háború, s az lehetőséget nyújt majd arra, hogy a Habsburg-abszolutizmus ellenfelei összefogva, új függetlenségi háborút indítsanak. Érintkezésbe lépett a hazai titkos szervezetekkel. Amikor előtte állt egy a hazából érkezett mindenre elszánt ember, Makk József, talán nem tűnt fel annak egzaltált egyénisége. Megbízást adott neki a hazai titkos mozgalom szervezésére. A fantaszta Makk, aki magát magyar Szent Jánosnak gondolta, kiáltványában egy országot átfogó fegyveres mozgalomról szólt, s a tirannusok ellen szövetkező világforradalmat jövendölt. A kor divatos összeesküvési elmélete alapján szervezkedtek, mindenki csak egyetlen összekötőt ismert. Biztosra vették a sikert, ha 1852-ben kitör az európai háború. Makk szervezkedése a Székelyföldön mutatott nagyobb sikert. De a hatóságok szinte a kezdettől a nyomukban voltak. 1852. január 24. hajnalán letartóztatták a szervezkedés legaktívabb tagjait, mintegy 60 embert. Kétévi vizsgálati fogság után a fővádlottakat halálra, sokukat súlyos fogságra ítélték Makknak sikerült elmenekülnie. A székelyföldi volt a legnagyobb arányú titkos mozgalom az akkori Habsburg-monarchiában.

[12]

1859. január 24.

Moldva és Havasalföld egyesül

Havasalföld is fejdelmévé választja Alexandru Cuza ezredest. Ezzel a két román fejedelemség, Moldva és Havasalföld egyesül.

[13]

1862. január 24.

Kikiáltják Románia új államát

Délkelet-Európában új állam jön létre: Moldva és Havasalföld fejedelemségek egyesítése (1859) után Alexandru Ioan Cuza moldvai ezredes, az egyesített területek fejedelme a bukaresti egyesült parlament támogatásával kikiáltja az új államot, Romániát. Az 1829 óta orosz közigazgatás alatt álló dunai fejedelemségeket a krími háború után, a párizsi békében (1856. III. 30.) hét európai állam közös felügyelete alá helyezték és kiterjesztették határait Dél-Besszarábiára. Cuza első intézkedései közé tartozik 1863-ban az egyházi birtokok egy részének kisajátítása. A földreformra, a jobbágyság felszámolására és az alkotmány kiegészítésére irányuló tervei miatt ellentétbe kerül az előjogaikat féltő nagybirtokosokkal. Cuza nevéhez fűződik a modern jogszolgáltatás megteremtése Romániában.

[14]

1895. január 24.

Meghal Randolph Churchill, brit politikus

[15]

1916. január 24.

A háború sikeres megvívásához szükséges emberanyag pótlása végett Nagy-Brittaniában bevezetik a sorozást.

[16]

1916. január 24.

Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága alkotmányellenesnek ítéli a jövedelemadót

[17]

1917. január 24.

Megszületik Ernest Borgnine, amerikai filmszínész

[18]

1919. január 24.

A bukaresti román országgyűlés ünnepélyesen becikkelyezi Bukovina, Besszarábia és Erdély Romániával való egyesülését

A Vörös Újság közli az internacionálé előkészítő bizottságának kiáltványát: „ A Kommunista Internacionálé I. Kongresszusához!”

Kunfi Zsigmond közoktatásügyi miniszter kinevezi a budapesti Tudományegyetemre Ágoston Péter, Jászi Oszkárt, Farkas Geyzát, Kovács Gábort, Rónai Zoltánt, Varga Jenőt és Vámbéry Rusztemet egyetemi tanárnak.

[19]

1920. január 24.

Meghal Amadeo Modigliani, olasz művész

[20]

1928. január 24.

Megszületik Desmond Morris, angol zoológus és író

[21]

1935. január 24.

A Kreuger Brewing Company először értékesít dobozos sört az USA Virginia államában.

[22]

1941. január 24.

Megszületik Neil Diamond, amerikai ének és dalszövegíró

[23]

1952. január 24.

Vincent Massey az első kanadai, aki elfoglalhatja Kanada főkormányzói székét.

[24]

1953. január 24.

Megszületett Csengey Dénes író, az MDF egyik alapítója

Csengey Dénes Szekszárdon látta meg a napvilágot. 1983-ban szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát. Egyetemi évei alatt Hajdúszováton és Hajdúböszörményben volt népművelő. Ekkor jelentek meg első novellái, esszéi, rendszeresen publikált különböző magyar irodalmi folyóiratokban. A debreceni diákellenzék egyik vezetőjeként került kapcsolatba ellenzéki körökkel. 1983-tól szabadfoglalkozású író volt, az 1980-as években három könyvet publikált. 1983-84-ben a Fiatal Írók József Attila Körének (FIJAK) titkára volt, tiltakozó akciót kezdeményezett Csoóri Sándor akkori elhallgattatása ellen. 1985-ben a monori tanácskozáson való részvétele miatt, a hivatalos sajtóból kitiltották. Részt vett a demokratikus ellenzék munkájában, s 1987-ben programot fogalmazott meg, amelyben a nemzeti függetlenség, a nemzeti értelmiség, a nemzeti nyilvánosság és szervezkedés, a nemzeti kultúra és a nemzeti közigazgatás megteremtésének fontosságát hangsúlyozta. 1987 szeptemberében jelen volt a Lakiteleki találkozón, aláírta a lakiteleki nyilatkozatot, egyike volt a Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapítóinak. 1988-1991-ben a Hitel című folyóirat egyik szerkesztőjeként dolgozott. Az 1989. március 15-i tüntetés egyik szónokaként az ellenzéki szervezetek nevében jelképesen elfoglalta a Magyar Televíziót. 1989-től haláláig az MDF elnökségi tagjaként tevékenykedett, 1989-ben pártját képviselte az Ellenzéki Kerekasztal ülésein. 1989 őszén a népszavazási vitában ő képviselte legerőteljesebben az MDF - sikertelennek bizonyuló - tartózkodó álláspontját. 1990-91-ben az MDF országgyűlési képviselője volt, a kulturális bizottságban tevékenykedett. 1990 végén az átmenetileg országos mozgalommá vált, humanitárius és kulturális célokat kitűző Nemzeti Alapítvány kezdeményezője és szervezője volt. 1991. április 8-án hunyt el Budapesten. Hozzá köthető az `Európába, de mindahányan` híres mondat.

[25]

1958. január 24.

Budapesten átadják a Széchenyi-hegyi televíziós adót

[26]

1958. január 24.

Rendszeres TV adás indul

Még 1953 elején döntött a kormány állami Televízió Vállalat alapításáról. A kísérleti adások 1955-ben indultak, először heti egyetlen napon, egy-két órás adással. A rendszeres adások 1958-ban kezdődtek, heti 4 napon. Az előfizetők száma 1958-ban még csak 16 ezer volt, ezer lakosra 2 készülék jutott. A hazai televíziókészülék-gyártás megkezdése után a növekedés robbanásszerű volt. 1960-ban az előfizetők száma százezer fölé emelkedik, 1973-ra eléri a 2,2 milliót. Az 1950-es évek végén a televíziókészülék irigyelt státusszimbólum, az évtizedfordulón nézése gyakorta közösségi (baráti kör, szomszédság) esemény volt. Tömeges elterjedése alapvetően változtatta meg a kulturális fogyasztás szokásrendszerét: az olvasásra, a rádióhallgatásra fordított idő csökkent, ahogyan a mozik nézőszáma is. A hatvanas évek második felére - hétfő kivételével - már minden este sugároz műsort a Magyar Televízió.

[27]

1961. január 24.

Megszületik Nastassja Kinski, német filmszínésznő

[28]

1962. január 24.

Francois Truffaut Jules és Jim című filmjének bemutatója Párizsban

[29]

1965. január 24.

Londonban elhunyt Sir Winston Churchill

90 éves korában, Londonban elhunyt Sir Winston Churchill brit államférfi. Churchill 1900-tól volt a konzervatív alsóházi képviselő. 1904-ben átpártolt a liberálisokhoz és fényes politikai karriert kezdett: kereskedelmi miniszter (1908), belügyminiszter (1910), fegyverkezési miniszter (1917), hadügyminiszter (1918) és gyarmatügyi miniszter (1921). Utána visszatér a konzervatívokhoz. 1940. május 10-től 1945. július 26-ig Churchill vezeti mint miniszterelnök a háborús nagy koalíciót. 1951 és 1955 között ismét miniszterelnök.

[30]

1966. január 24.

Indira Gandhit választják India miniszterelnökévé

Lál Bahádur Sásztri indiai miniszterelnök halála után, aki a taskenti konferencián (1966. I. 10.) szívinfarktust kapott, a 48 éves Indira Gandhit választják India miniszterelnökévé. Indira Gandhi, Dzsaváharlál Nehru, az első indiai miniszterelnök (1964. V. 27.) leánya és közeli munkatársa, eddig tájékoztatásügyi miniszter volt a kabinetben és az Indiai Nemzeti Kongresszus tagja (1959-től elnöke). Apja mérséklő politikáját próbálja folytatni és gazdaságpolitikai kérdésekben szocialista koncepciót képvisel.

[31]

1978. január 24.

Lezuhan egy orosz műhold Kanada északi részén, Yellow Knife nevezetű település közelében.

[32]

1983. január 24.

Meghal George Cukor, amerikai filmrendező

[33]

1986. január 24.

Meghal Szondi Lipót pszichológus

1944-től Zürichben élt. Még Budapesten a Gyógypedagógiai Főiskola Lélektani Laboratóriumában dolgozta ki a sorselemzés módszerét és a hozzá kapcsolódó teszt-eljárást. A később róla elnevezett teszt személyiségvizsgáló módszerré vált a pszichológiában. Svájcban kísérleti ösztöndiagnosztikai és sorsanalitikus munkaközösséget, valamint sorsanalitikus gyógytársulatot szervezett. 1969-től a Szondi Intézet igazgatója volt. Híres könyvei A fogyatékos értelem és Az örökléstan jelentősége a gyakorlatban. Munkássága a klinikai pszichológia mellett a kísérleti és fejlődéspszichológiát is nagyban befolyásolta. Küsnacht-ban halt meg.

[34]

1990. január 24.

A japánok a Hold orbitális pályájára állítanak egy kisméretű műholdat. 1976. óta ez volt az első ilyen jellegű próbálkozás.

[35]

1990. január 24.

Az országgyűlés elfogadja A lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvényt

Az egypárti diktatúra kialakításakor az egyházak totális állami ellenőrzése céljából 1948 őszén, illetve a katolikus egyházzal 1950 augusztusában ún. egyezményeket kötött az állam. (Különféle politikai és adminisztratív eszközökkel kikényszerített kétoldalú megállapodások voltak ezek.) Az így kialakított `egyezményekre` hivatkozva hozta létre a hatalom az egyházak korlátozását és ellenőrzését működtető rendszert. 1990. január 6-án Németh Miklós miniszterelnök és Paskai László bíboros, esztergomi érsek közös nyilatkozatban hozták nyilvánosságra: kölcsönösen semmisnek tekintik és fölbontják az 1950. évi egyezményt. 1990. március 19-én Németh Miklós miniszterelnök fogadta a magyarországi református egyház, az evangélikus egyház, az unitárius egyház és a Magyarországi Izraeliták Országos Képviseletének vezetőit. A találkozóról kiadott közös közleményben nyilvánosságra hozták, hogy felbontották az 1948-ban kötött kétoldalú egyezményeket. Január 24-én 304 igen, 11 tartózkodás és ez nem szavazat ellenében fogadta el az országgyűlés "A lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról" szóló 1990:IV. törvényt. A törvény részletesen kodifikálja a lelkiismereti- és vallásszabadság fogalmát, amely "mindenkit megillető alapvető emberi szabadságjog". Vallása és meggyőződése miatt senkit hátrány nem érhet, előny nem illet; vallási hovatartozást hivatalos okiratban szerepeltetni nem lehet; ilyen jogainak gyakorlásában senkit akadályozni nem szabad. Önálló önkormányzattal rendelkező egyházi közösséget szabadon alakíthatnak, amihez 100 természetes személy és szabályzat szükséges, bírósági bejegyzés mellett. A törvény hatályon kívül helyezett mindenfajta állami előzetes hozzájárulást bármely egyházi tisztség betöltéséhez; megszüntette a felekezetek között még meglévő jogállásbeli különbségeket; kimondta az egyházi személyek szabad, törvényes működési lehetőségét a nevelés, a kultúra, a szociális munka, az egészségügy területein, a fakultatív vallásoktatást lehetővé tette minden állami oktatási intézményben. Az 1990:IV. törvény megteremtette Magyarországon a jogi feltételeit és garanciáit a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülésének, valamint az egyházak és felekezetek, az egyházi intézmények működési szabadságának.

[36]

1991. január 24.

Az USA és szövetségesei több mint tizenötezer támadórepülést hajtottak végre az Öbölháború folyamán, veszteségük 23 repülőgép volt.

[37]

1992. január 24.

A dél-afrikai elnök bejelenti, hogy népszavazást kíván rendezni az apartheid kérdéséről

Az elkülönítés szétválasztás, afrikaans nyelven `apartheid` rendszere mindinkább inog. Willen de Klerk elnök bejelenti, hogy népszavazást kíván rendezni a kérdésről. Ha a többség nem támogatja, lemond. Ha igen, akkor elkerülhetetlen, hogy a rendszerváltozás idején a fekete bőrű politikusok is részt kapjanak az ország irányításában. Márciusban a fehér lakosság több mint kétharmad áll de Klerk mellé. Ezzel azonban korántsem oldódott meg a dél-afrikai nyugtalanság és erőszak problémája. Az elkülönülés hívei ott vannak a fehér rendőrök között, de ott vannak a feketék között is. Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus vezető politikusa, akit életfogytiglani ítélettel büntettek 1964-ben, 1990-től szabadlábon van. Az eltelt negyedszázad alatt azonban sok minden megváltozott, s Mandela hiába vált köztiszteletben álló jelképes figurává, a mozgalom árnyaltabb, részben radikálisabb lett, s a fehér uralom elleni egység az "apartheid" elleni harcban a győzelem közeledtével bomlik.

[38]

1993. január 24.

Meghal Thurgood Marshall, amerikai jogász és polgárjogi harcos

Bezár