2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: január  •  Nap: 17
40 találat
[1]

395. január 17.

Végérvényesen felosztják a Római Birodalmat

I. (Nagy) Theodosius császár, az utolsó összrómai uralkodó halála döntő pillanat az Imperium Romanum történetében. A Római Birodalmat két fia között osztják meg: Honorius nyugatot, Arcadius keletet kapja. A két új birodalom határa Itáliától keletre Illírián fut keresztül észak-déli irányban. A politikailag és kulturálisan is saját utat járó Kelet-Római Birodalom fővárosa Konstantinápoly marad. Róma városa tovább veszít jelentőségéből. A Nyugat-Római Birodalom új politikai centrum 395-től Milánó, 404-től Ravenna. A 394 óta egyeduralkodó I. (Nagy) Theodosius Róma több mint 1000 éves történelmében az utolsó birodalomegyesítő. A 347-ben Caucában (Spanyolország) született, 380-ban megkeresztelt és 379 óta társuralkodó Theodosiusnak a belső és külső ellenállás ellenére sikerült a birodalom egységét létrehoznia. Uralkodása alatt az Imperium Romanumot nem érte veszteség. A halála előtt általa végrehajtott birodalomfelosztás célja a vándorló germán törzsek által fenyegetett birodalom szétesésének megakadályozása, a hatás azonban ellentétes volt. A birodalomfelosztás új konfliktusokat okoz. A kiskorú Honorius mellett Stilicho germán hadvezér lesz a régens nyugaton, míg keleten a germángyűlölő Flavius Rufinus ragadja magához a hatalmat. Az elkövetkező években a Római Birodalom minden fronton vereséget szenved. Évszázados határokat kell feladni. A germán népek rohama nem tartható fel többé: - 406/407: római csapatok feladják a Rajna-határt; szvébek, burgundok és frankok lépik át a Rajnát, és Gallia egy részét meghódítják; - 407: Britanniából kivonják az utolsó római légiókat; piktek, szászok és gótok hódítják meg a szigetet; - 401-403: csak az összes rendelkezésre álló katonai eszköz bevezetésével tudja elhárítani Stilicho a nyugati gótok Alarich király vezette betörését Itáliába. A népvándorlás többé nem tartóztatható fel. A germán betörések a Római Birodalom lassú széthullásának végén történnek. Ez a folyamat a katonacsászárokkal (235-305) kezdődött, amikor a seregek határozták meg, ki kormányozza Rómát. Az Imperium Romanum felbomlásának következő szakaszát Diocletianus császár 305-ben hozott döntése jelenti, amely a birodalmat négy részére osztotta (az ún. tetrarchia 12 közigazgatási körzettel [diocesis] és 101 provinciával). Nagy Konstantin császár 330-ban végérvényesen áthelyezte rezidenciáját Rómából Bizáncba, ami a Konstantinápoly nevet kapta. A nyugati birodalomrész ezzel egyre többet vesztett jelentőségéből. A római politikát ettől kezdve Konstantinápolyból irányították. Ezzel a lassú széthullással együtt járt a tulajdonképpeni római lakosság felhígulása. Egyre több germán szolgált a római hadseregben és dolgozott a római közigazgatásban. Ugyanakkor az állattenyésztő, szabad emberekből álló germán közösségekben a római hadifoglyok utódaiból szolgák és földművesek lettek a IV-V. századtól, előkészítve a kereszténység terjedésével a feudalizmus kibontakozását.

[2]

1348. január 17.

I. (Nagy) Lajos Aversába érkezik

[3]

1377. január 17.

A Szentszéket a franciaországi Avignonból visszahelyezik Rómába

[4]

1433. január 17.

Megszületett Antonio di Jacopo del Pollaiuolo olasz szobrász

A firenzei születésű művész pályáját ötvösként kezdte; atyjánál (Jacopo) tanult. Műhelyéből ékkövekkel, niellókkal, domborművekkel, zománcokkal díszített munkák kerültek ki. Szobrászati munkásságában kiemelkedő helyet foglalt el IV. Sixtus és VIII. Ince pápa bronz síremléke. Rómában alkotta őket, ahova 1490 körül költözött. Ő mintázott először önálló kis bronzszobrocskákat az olasz művészetben, nagyfokú anatómiai tudással. Ezeken nem a lélekábrázolásra, hanem a mozdulat, az erőkifejtés, az izmok játékát érzékeltette. Festményein is az emberi test pontos anatómiai ábrázolására, valamint a rajz tisztaságára törekedett. Metszetei - melyek a korabéli német művészetre is nagymértékben hatottak - gyakran küzdő férfiakat ábrázoltak. Hímzések számára készített figurális rajzokat, s neki tulajdonítják Mátyás király trónkárpitjának tervét is. 1498. február 4-én hunyt el Rómában.

[5]

1468. január 17.

Meghal Szkander bég

Szkander bég (1404?-1468) keresztény nevén Kasztrióta György, Albánia egyik legnevezetesebb családjából származott. Atyja, Kasztrióta János, az 1423. évi török támadást követően fiát kezesként küldte a szultán udvarába. György itt kapta az Iszkender (Szkander) nevet. Az 1430-as évek közepén szubasi lett Krujában. 1443 őszén, Hunyadi János hosszú hadjárata idején, a Morava mezején vívott ütközetben tért vissza a keresztények oldalára. Ettől kezdve ő vezette az albán nép törökellenes harcát. Hamarosan visszafoglalta Kodzsadzsik és Kruja várait, s még a várnai csata (1444) után is sikerrel állt ellen az oszmán támadásoknak. 1448-ban Kodzsadzsik elestét viszont már nem akadályozhatta meg. Helyzete egyre reménytelenebbé vált, a törökök ugyanis valamennyi északi szomszédját (1459-ben Szerbiát, majd 1463-ban Boszniát) bekebelezték. II. Mehmed szultán 1466-1467-ben mégsem tudta bevenni Kruja várát. Erre csak Szkander bég 1468. január 17-én bekövetkezett halála után kerülhetett sor. Tíz esztendő múlva a törökök meghódították Albániát. A törökverő hős hírneve az albán mellett a magyar nép emlékezetében is évszázadokig tovább élt. 1579-ben például Bogáti Fazekas Miklós Erdélyben `Castriot György históriája` címmel szentelt krónikás éneket Szkander bég dicső haditetteinek.

[6]

1688. január 17.

Munkács vára Habsburg kézre kerül

A Thököly Imre vezette Habsburg-ellenes felkelés leverését követően a kuruc vezér felesége, Zrínyi Ilona még három évig védte Munkács várát a császári csapatok ostromával szemben. Végül 1688 elején elfogadta Bécsnek Caraffa tábornok által közvetített feltételeit, és január 14-én feladta a várat, ahová 1688. január 17-én bevonultak be a császári csapatok. A védők teljes közkegyelemben részesültek személyükre és birtokaikra nézve, de Zrínyi Ilonát Bécsbe internálták. Gyermekei - köztük a későbbi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc - vagyonukat megtartották, de gyámságukat a király vette át.

[7]

1706. január 17.

Megszületett Benjamin Franklin amerikai államfő

[8]

1736. január 17.

Meghal Matthäus Daniel Pöppelmann német barokk építész

Matthäus Daniel Pöppelmann német barokk építész 76 éves korában, 1736. január 17-én halt meg. Fő műve a drezdai Zwinger, melyet udvari ünnepségek és tornák számára tervezett, s melynek építését 1728-ban fejezte be. A Zwinger négyszögletű épület, melynek rövidebb oldalait félkörívben meghosszabbították. A sarokpavilonok - a német pavilon, az új porcelángaléria, a matematikai-fizikai pavilon és a francia pavilon - kilátóhelyül szolgáltak. A szobordíszeket Balthasar Permoser német szobrász alkotta. A francia pavilon mögött található az ún. Nymphenbad (Nimfák fürdője), egy barlang művészien kialakított előtere, ahol az építők a természet, az építészeti megoldások és a szobordíszek harmonikus egységét sikerrel valósították meg.

[9]

1751. január 17.

Meghal Tomaso Giovanni Albinoni olasz zeneszerző

[10]

1793. január 17.

Cook kapitány hajója, a Revolution a világon elsőként áthalad a Déli Sarkkörön

[11]

1828. január 17.

Megszületett Reményi Ede hegedűművész

A miskolci születésű zenésznek tevékeny szerepe volt a szabadságharcban, ezért emigrációba kényszerült. Az Egyesült Államokból 1852-ben tért vissza Európába, s korának egyik vezető muzsikusa lett. Ő fedezte fel Brahmsot, s vitte Weimarba Liszthez. Évekig az angol királyi zenekar szólóhegedűse volt. 1860-ban hazatért, s részt vett a Zeneakadémia megalapításában. Az 1870-es évek végén az Egyesült Államokban telepedett le. Külföldi körutakon a magyar zene lelkes népszerűsítője volt, s mivel Kelet-Ázsiától Ausztráliáig, Amerikától Dél-Afrikáig sokfelé hangversenyezett, sokat köszönhet neki a magyar zenei élet. Hegedűjátékának szuggesztív erőt, egyéni színt kölcsönzött jellegzetesen magyaros stílusa. Népies műdalokat és csárdásokat (Nagy hallgató magyar, Magyar hegedűverseny-darab) szerzett, virtuóz hegedű-zongora átiratokat készített klasszikus és romantikus művekből, valamint magyar népies műdalokból. Egyik San Fransisco-i koncertjén érte utol a halál 1898. május 15-én.

[12]

1852. január 17.

Nagy-Britannia elismeri a búr Transvaal állam függetlenségét

[13]

1859. január 17.

A román fejedelemségek közös fejedelmet választanak

1856-ban a krími háborút lezáró párizsi kongresszus a 15. század óta török fennhatóság alatt áll, román fejedelemségeket, Moldvát és Havasalföldet, a nagyhatalmak kollektív protektorátusa alá helyezte, bár meghagyta formális török függőségben. 1859 elején a fejedelemségek külön-külön országgyűlésen, de közös fejedelmet választottak Alexandru Ion Cuza ezredes személyében. Cuza - miután formálisan is egyesült (Egyesült Fejedelemségek) - felülről hajtotta végre az alapvető polgári reformokat, így a jobbágyfelszabadítást. Ezek a reformok azután is érvényben maradtak, hogy 1866-ban lemondatták Cuzát és az új román állam trónjára a porosz Hohenzollern-Sigmaringen Károly herceg került.

[14]

1859. január 17.

Klapka György Londonban felkeresi Kossuth Lajost

[15]

1863. január 17.

Megszületett David Lloyd George angol kormányfő

[16]

1891. január 17.

Meghal George Bancroft

George Bancroft a Massachusetts állambeli Worcester-ben született. A Harvardon és német egyetemeken folytatott tanulmányok után 1823-ban Massachusetts államban elemi fiúiskolát alapított, ahol 8 éven át tanított. Politikai szerepvállalása 1838-ban kezdődött, amikor van Buren elnök a bostoni kikötő fővámigazgatói teendőinek ellátásával bízta meg. 1845-ben Polk elnök tengerészeti miniszterré, majd 1846-ban angliai nagykövetté nevezte ki. Megbízatása 1849-es lejárta után minden idejét Az Egyesült Államok története című munkája befejezésének szentelte. 10 kötetes monumentális művével méltán érdemelte ki az amerikai történetírás atyja elnevezést. 1867 májusában Johnson elnök nagykövetként Berlinbe küldte. Ebben a minőségében az Észak-Német szövetséggel kötött, róla elnevezett Bancroft-szerződésekkel a német kivándorlók viszonyait szabályozta. Külügyi megbízatása letelte után, 1874-ben tért vissza Washingtonba, ahol - még tengerészeti minisztersége idején - a csillagvizsgálót is megalapította.

[17]

1895. január 17.

Felix Faure lesz Franciaország köztársasági elnöke

Faure 1841. január 30-án született. Az iparban való tevékenysége után a politikai életben érvényesült. 1881-1885 között Le Havre képviselője. Ez idő alatt kormányzati tisztségeket is kapott. 1881-1882 között a gyarmatok kereskedelméért felelős szerv al-titkára volt, 1883-tól megszakításokkal a tengerészeti minisztérium államtitkárságát kapta. 1894-ben tengerészeti miniszter lett. Elnöki hivatali ideje alatt hágott tetőfokára a Dreyfus-ügy. 1899. február 16-án halt meg szeretője karjaiban.

[18]

1899. január 17.

Megszületett Nevil Shute angol író

[19]

1899. január 17.

Megszületett Al Capone amerikai gengszter

[20]

1903. január 17.

Meghal Quintin Hogg angol filantrópus és kereskedő

[21]

1910. január 17.

Kormányt alakít Khuen-Héderváry Károly

Miniszterek:

  • belügy: Khuen-Héderváry Károly gr. miniszterelnök;
  • pénzügy: Lukács László;
  • kereskedelemügy: Hieronimy Károly;
  • földművelésügy: Serényi Béla gr.;
  • vallás- és közoktatásügy: Székely Ferenc;
  • igazságügy: Székely Ferenc;
  • honvédelem: Hazai Samu;
  • horvát-szlavón-dalmát és a király személye körüli miniszter: Khuen-Héderváry Károly gr. miniszterelnök

    [22]

    1911. január 17.

    Meghal Francis Galton angol antropológus és felfedező

    [23]

    1912. január 17.

    Az angol felfedező Robert Falcon Scott eléri a Déli Sarkot

    Scott elkésett, hiszen vetélytársa a norvég Roald Amundsen egy hónappal korábban ért oda.

    [24]

    1914. január 17.

    Vízre bocsátják a Szent István csatahajót

    Fiuméban vízre bocsátották a `Szent István` dreadnought-ot, az első magyar hajógyárban épült csatahajót. Hossza 151 m, szélessége 27,2 m, merülése 8,2 m. Négy páncéltornyában 12 forgatható ágyút helyeztek el. A tüzértérben torpedójárművek, repülőgépek ellen és partraszálláskor, szárazföldi harcokban is felhasználható ágyúk voltak.

    [25]

    1917. január 17.

    Megérkezik az antanthatalmak válasza Wilsonnak

    Az antanthatalmak válasza Wilson, az Amerikai Egyesült Államok elnökének 1916. december 18-i jegyzékére. Főbb békefeltételeik:

    • a háború során elfoglalt területek kiürítendők;
    • Elzász-Lotharingiát vissza kell adni Franciaországnak;
    • az Osztrák – Magyar Monarchiát és Törökországot a nemzeti önrendelkezési elv alapján át kell rendezni.

      [26]

      1940. január 17.

      Tildy Zoltánt választják a Független Kisgazdapárt ügyvezető elnökévé

      A Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőinek értekezletén a lemondott Eckhardt Tibor helyébe választák Tildyt.

      [27]

      1942. január 17.

      Megszületett Muhammad Ali amerikai bokszoló

      [28]

      1945. január 17.

      A Vörös Hadsereg elfoglalja Varsót

      [29]

      1945. január 17.

      Wallenberget utoljára látják

      Raoul Wallenberg svéd diplomata 1945. január 17-én `tűnt el` Budapesten. A több tízezer zsidó életét megmentő diplomatát akkor látták utoljára, amikor ellátogatott a Magyarországra bevonult szovjet haderő parancsnokságára. A 32 éves Wallenberg fő tevékenysége a meghamisított védlevelek és útlevelek kiadása volt. Ezek a dokumentumok azt állították, hogy tulajdonosa a svéd állam és a Vöröskereszt explicit védelmében részesül. A budapesti védett házak játszották a legnagyobb szerepet a zsidó lakosság megmentésében. Akik rendelkeztek valamilyen menlevéllel, azok - elméletileg - relatív biztonságban tölthették a nyilas hatalom utolsó heteit a különböző országok és szervezetek által fenntartott védett házakban. Összesen 72 ilyen ház létezett. Wallenberg sorsát végül a szovjetek pecsételték meg, ugyanakkor letartóztatásának okait és halálának körülményeit nem lehet pontosan rekonstruálni. Egyes felételezések szerint Wallenberg tudott, és állítólag voltak dokumentumai is a katyini mészárlásról. Erre a részletre figyelt fel a szovjet kémelhárító rendszer. Egy másik magyarázat szerint a szovjetek ellenséget láttak a svéd diplomatában, mivel nem csak diplomataként muködött, hanem az amerikai Háborús Menekültügyi Hivatal küldöttje volt, és innen is pénzelték Wallenberg akcióit. A Hivatal feltehetően kapcsolatban állt az amerikai titkosszolgálati hálózattal is, így Wallenberget veszélyes személyként tartották nyilván a szovjetek.

      [30]

      1956. január 17.

      Megszületett Paul Young angol énekes

      [31]

      1957. január 17.

      Engedélyezték a lottót

      A szocialista erkölccsel, úgymond, nem fértek meg a szerencsejátékok. Egyedül a totó volt engedélyezett, talán éppen ezért `nemzeti szellemi sporttá` növekedett. Hozzátartozott az 1950-es évek magyar `futbóliájához`. A köznapi ember számára ezért fontos politikai jelentőséggel bírt, hogy a 4/1957. PM. rendelet engedélyezte a számsorsjáték, a lottó rendezését. Szervezése és lebonyolítása az Országos Takarékpénztár kizárólagos joga lett.

      [32]

      1959. január 17.

      Senegálból és Szudánnak a franciák által gyarmatosított területeiből létrejön Mali Szövetségi Állam

      [33]

      1964. január 17.

      Meghal T. H. White angol író

      [34]

      1966. január 17.

      Egy B-52-es nehézbombázó négy hidrogénbombával a fedélzetén összeütközik egy üzemanyag-szállító géppel

      A baleset következtében legénység nyolc tagja életét veszti, a bombák pedig megsemmisülnek.

      [35]

      1991. január 17.

      Meghal V. Olaf norvég király

      VII. Haakon király fia a norvég katonai akadémián, majd Oxfordban tanult. A német megszállás elől apjával Nagy-Britanniába ment, ahol 1940-1945 között emigrációban élt. A trónt apja halála után, 1957. szeptember 21-én foglalta el és több mint 30 évig uralkodott. 1928-ban vitorlázásban olimpiai bajnoki címet szerzett.

      [36]

      1992. január 17.

      Észak-Írország Tyrone megyéjében egy IRA bomba kioltja 7 ember életét és többeket megsebesített

      [37]

      1994. január 17.

      Dél-Kaliforniát a Richter skála szerinti 6,6-os földrengés rázza meg

      A szerencsétlenség 66 ember halálát okozta. A területet katasztrófasújtotta övezetté nyilvánítják.

      [38]

      1995. január 17.

      A Richter skála szerinti 7,2-es földrengés rázza meg Japánt

      A természeti csapás súlyos károkat és körülbelül 5000 ember halálát okozza Kobe városában.

      [39]

      1996. január 17.

      A pápa elbocsát egy francia püspököt

      A prelátusnak liberális nézetei és az interneten megalapított első egyházmegye miatt kell távozni hivatalából.

      [40]

      1996. január 17.

      Meghal Gyenes Antal az 1956-os Nagy Imre-kormány minisztere

      Gyenes Antal Mezőtúron született 1920. október 30-án. Egyetemistaként részt vett az antifasiszta ifjúsági mozgalmakban. Megyei miniszteri megbízottként 1945-ben közreműködött a földosztásban. Később a Szabad Föld című hetilap felelős szerkesztője lett. 1945-47-ig a Magyar Kommunista Párt országgyűlési képviselője volt. Tevékeny szerepet vállalt a népi kollégiumokat építő mozgalomban, amelynek 1947-ben elnöke lett. A NÉKOSZ feloszlatása után nem kaphatott képzettségének megfelelő munkát, ezért egy ideig gyári munkásként dolgozott. Az 1950-es évek elején Nagy Imre segítségével mezőgazdasági kutatóként helyezkedett el. Később, 1956 októberében a Nagy Imre-kormány begyűjtési minisztere lett és ő volt az, aki véget vetett a parasztok által olyannyira gyűlölt begyűjtési rendszernek. Mindvégig kitartott Nagy Imre mellett és a forradalom leverése után nem vállalt politikai szerepet. Közgazdasági és mezőgazdasági kutatómunkával foglalkozott, majd nyugdíjazásáig a Szövetkezeti Kutatóintézet igazgatójaként dolgozott. Vezetése idején az intézet a Kádár-rendszer által mellőzött értelmiségiek egyik gyűjtőhelye és ezzel az alakuló demokratikus ellenzék mintegy szellemi műhelye lett.

Bezár